Tudtad, hogy Hemingway öccse új államot alapított egy tutajon?

Az 1915-ben született Leicester a legfiatalabb volt a Hemingway család hat gyermeke közül, és a kezdetektől hősként tisztelte egyetlen, tizenhat évvel idősebb bátyját, akinek kalandos élete és írói sikerei is elbűvölték őt. Ugyan Ernest azt tanácsolta kisöccsének, messzire kerülje az irodalmi karriert, az ifjabb Hemingway 1953-ban kiadta első regényét, A trombita hangját, melyet a második világháború alatt Franciaországban és Németországban szerzett tapasztalatai ihlettek – az igazi sikert azonban csak bátyjáról szóló könyve, a Testvérem, Ernest Hemingway hozta meg számára 1961-ben, vagyis a címszereplő öngyilkosságának évében.

Törvényes választásokon került Új Atlantisz élére

Az ifjabb Hemingway azonban nem elégedett meg a rövid életű irodalmi sikerrel, komolyabb babérokra tört: elhatározta, megalapítja saját törpe- (vagyis inkább mikro)államát, hogy megmutassa a világnak, milyen a tökéletes politikai berendezkedés. A nagy bejelentésre 1964. július 4-én, vagyis az Egyesült Államok „születésnapján” került sor, amikor Leicester tutajjal kihajózott 22 kilométerre Jamaica partjaitól a Karib-tengerre, és kikiáltotta Új Atlantisz köztársaságát, melynek teljes területe a bambuszból készült és egy autóból kiszerelt motorral hajtott, mindössze 2,5 x 9 méteres tutajt fedte le.

Az új állam létrehozása teljesen jogszerűnek számított, Hemingway ugyanis egy 1856-ban hozott törvényt vett alapul, amely szerint bármely amerikai állampolgár, aki bányászható és eladható guanóra – vagyis megkövesült madárürülékre – bukkan egy szigeten, törvényesen saját tulajdonába veheti azt, feltéve, ha még nem létesült más magán- vagy állami szervezet a területén. A Platón által említett tengerbe süllyedt városról elnevezett új állam ugyan aprócska volt, alapítója azonban komolyan vette célkitűzését: saját alkotmányt írt mikronemzete számára, melynek nagy része egy az egyben az amerikai alkotmányt másolta, Hemingway mindössze Új Atlantiszra cserélte benne az Egyesült Államok szót.

A tutajország lakossága hamar hatfősre bővült, az alapítóhoz csatlakozott felesége, Doris, két lányuk, a hétéves Anne és a hároméves Hilary, illetve barátja, a PR-szakmában dolgozó Edward K. Moss és a férfi asszisztense, Julia Selene. Mivel Új Atlantisz köztársaságnak számított, létrehozója pedig minden tekintetben igyekezett megtartani a demokratikus, parlamentáris kereteket, hét hónappal az állam kikiáltása után választásokat tartottak: a voksoláson mind a négy felnőttkorú lakos részt vett, és egyöntetűen Hemingwayre szavazott, aki így törvényesen foglalhatta el az elnöki tisztséget.

Hemingway nemes cél érdekében szerette volna bővíteni mikroállamát

Az elnök megtervezte Új Atlantisz zászlaját, amit a segítőkész Doris varrt meg férje számára – többször is, ugyanis a zászlót előszeretettel orozták el a közelben vitorlázó halászok – ,és saját pénznemet is létrehozott: a scruple névre hallgató valuta nem bankjegyeket és érméket, hanem cápafogakat, horgokat, babszemeket és más, a tutajon fellelhető tárgyakat használt fizetőeszközként, melyek pontos értékét méretük határozta meg. Hemingway az érdeklődő sajtónak kijelentette, hogy Új Atlantisz békés és demokratikus ország, amely kizárólag baráti együttműködésre vágyik a környező más nemzetekkel.

Miniállamának fenntartási költségeit az alapító többnyire a könyve után járó jogdíjakból fedezte, a játékos politikai kísérlet mellett azonban hasznosabb célja is volt Új Atlantisszal: azt remélte, hogy idővel mesterséges szigetté bővítheti a mikroországot, ezért megalapította a víz alatti élővilág védelme és jobb megismerése céljából a Nemzetközi Tengerkutató Intézetet, valamint tervezte egy saját tengeri állatkert létrehozását is Jamaicában.

A nemes cél érdekében Hemingway saját új atlantiszi bélyegsorozatot nyomtatott, ezek érvényességét ugyan az Egyetemes Postaunió nem ismerte el, kuriózumként azonban még így is eladhatóak voltak. A remélt gazdasági fellendülés mégsem kövezett be, az elnök ezért minden erejével igyekezett új lakókat és befektetőket találni állama számára: gyakran Miami bárjait járta, ahol állami tisztségeket ajánlott a potenciális támogatóknak anyagi segítségért cserébe, mindhiába.

A természet végül közbeszólt

Új Atlantisz végül a természet erőinek esett áldozatul, két évvel alapítása után, 1966-ban egy heves vihar elsodorta a tutajt, vele együtt pedig az egyedi kis köztársaságot: Hemingway még sok évvel később is reménykedett benne, hogy megtalálhatja a tengeren hánykolódó bambuszhajót, és újrakezdheti nagyszabású terveit, de kívánsága végül sohasem teljesült. A régóta súlyos, kettes típusú cukorbetegséggel küzdő és emiatt orvosi ellátásra, gyakori műtétekre szoruló író és egykori államelnök 1982 szeptemberében megelégelte a szenvedést, és híres bátyjához hasonlóan önkezével vetett véget életének.