környezetbarát temetés

Itthon csak két úton gondoskodhatunk testi maradványainkról, de nyugaton az utóbbi években már számos természetes temetkezési eljárás is felbukkant, és egyre nagyobb társadalmi elfogadásnak is örvend. A zöldtemetések jellemzően olcsóbbak is, mint a hagyományos temetés vagy hamvasztás. 

A Greenmatters.com oldal több zöldtemetési alternatívát is összegyűjtött, amiből néhányat megvizsgáltunk mi is.

Milyen környezeti hatásai vannak a hagyományos temetéseknek?

Ha azt gondolod, hogy a hamvasztás zöldtemetésnek minősül, akkor most meg fogsz lepődni. Brit adatok szerint

Ráadásul, amire nem sokan gondolnak, az üvegházhatást okozó gázkibocsátás (250 kg szén-dioxid) mellett a fogtömések miatt a hamvasztásból eredő, a természetbe kerülő higanyszennyezés is jelentős. 

A hagyományos temetés sem sokkal jobb. Talán még rosszabb is, legalábbis környezetvédelmi szempontból. A Northwoods Casket Company szerint az Egyesült Államokban a koporsós temetésekhez évente mintegy 100 ezer tonna acélt és 1,5 millió tonna betont használnak fel. Ezenkívül évente mintegy 77 ezer fát és 16,3 millió liter balzsamozó folyadékot is felhasználnak, ami talajszennyező hatású és lebomlása lassú. Magyarországon a holttestet a jogszabály szerint egy vékony hamvasztó koporsóban égetik el, amely kezeletlen fából készül. A koporsós temetés során nincs energiafelhasználás és légszennyezés, az esetek többségében viszont pácolt, lakkozott koporsó kerül a földbe, fémfogantyúval.

Melyek tehát a legjobb környezetbarát temetkezési módszerek? 

Gombából készült temetkezőruha

A gombák, penészgombafélék, baktériumok előszeretettel lakmároznak a bomló testszövetekből, de a hagyományos temetkezések során általánosan használt formaldehid és más balzsamozó folyadékok megakadályozzák ezt. A Coeio alapítója, Jae Rhim Lee kitalálta, hogyan lehet ezt kicselezni.

A cég forradalmi, gombából készült temetkezőruhája lényegében egy fekete lepel, amelyet speciális gombaspórákkal béleltek ki. A gombák szerepe kifejezetten az, hogy felemésszék az emberi maradványokat, újrahasznosítva azt. Mintha a földbe kerülne a test, koporsó nélkül.

Ugyanezen az elven működik a holland székhelyű Loop cég Living Cocoon nevű komposztkoporsója.

Sírfarm a tudomány érdekében

Az 1970-es évek elején William Bass antropológus azt tanulmányozta, hogyan bomlanak el a testek természetes úton. Ezt úgy érte el, hogy a holttesteket egy „farmon” helyezte el a legkülönbözőbb bomlási forgatókönyvek szerint. Így kerültek mocsárba, fűbe, napra, szemétbe az emberi maradványok, és váltak varjak, kukacok és keselyűk martalékává. 

A Texasi Állami Egyetemen található Freeman Ranch az ország egyik legnagyobb közösségi temetőfarmja. 

Ez a lehetőség egyrészt olcsóbb temetkezési eljárás, másrészt elősegíti a tudományt, bár meg kell hagyni, elég bizarr.

Komposztálható az ember?

A testkomposztálás művészete a zöldtemetés fentiekhez hasonló módszere. Az ötletet a Seattle-ben élő, építészmérnöki diplomát szerzett Katrina Spade találta ki 2012-ben. Feltette, hogy létrehozhatna egy olyan helyet, ahol a holttesteket természetes módon, acél, beton és rákkeltő anyagok nélkül visszahelyezhetnék a földbe. 

Katrina válasza az volt, hogy az embereket úgy komposztálja, ahogyan egy farmer komposztálná az állatállományt. Fadarabokat, nedvességet és levegőt használnának, hogy felgyorsítsák a természetes bomlási folyamatot, és az emberi maradványokat tápanyagban gazdag talajjá alakítsák. 

A Recompose cég jelenleg 7000 dollárért, vagyis nagyjából 2,5 millió forintos áron végzi a holttestek komposztálását, ami ugyan Magyarországról nézve soknak tűnik, valójában olcsóbb, mint a hagyományos hamvasztás vagy koporsós temetkezés, amelyek költségei az USA-ban jellemzően 6 és 12 ezer dollár között mozognak.

Zöld-, környezetbarát temetés nyugaton

A zöldtemetésnek nevezett módszerek nem mások, mint az ökológiai temetések témájának újabb variációi. Ebben az esetben a sírokat kézzel ássák, a koporsók pedig biológiailag lebomlók, fehérítetlen temetési lepellel kiegészülve. Nincs betonparcella, csak a föld. Sok zöldtemetkezési hely akár vadon élő állatok menedékhelyeként is funkcionálhat, így fontos szerepet játszik a természetvédelemben. Az ilyen zöldtemetőkben a parcellák általában jóval olcsóbbak, mint a hagyományos temetőkben. 

Égi temetés keleten

Ezt a különleges módszert, amelyet például Tibetben is alkalmaznak, égi temetésnek nevezik. A buddhisták hozták létre, akik a jó karma ösztönzésének eszközeként gyakorolják a rituálét. 

Ez lehetővé teszi, hogy a maradványok visszakerüljenek a táplálékláncba, méghozzá a legegyszerűbb és leggyorsabb módon. És bár e rituálé alkalmazása azon a hiten alapul, hogy a halott így földi terhei nélkül tér vissza a világegyetembe, ez egyben igen praktikus is egy olyan helyen, ahol a sír kiásása különösen nehézkes. 

Mi az az aquamation?

Az aquamation, más néven a lúgos hidrolízis vízi hamvasztása egy igazán egyedülálló temetkezési módszer. A következőképpen működik: a holttestet egy rozsdamentes acéledénybe helyezik, amelyet 95 százalékos vízből és 5 százalékos kálium-hidroxidból vagy nátrium-hidroxidból álló oldattal töltenek meg. Ez a keverék a lúgos vízzel és 177 Celsius-fok körüli hőhatással kombinálva a test feloldódását eredményezi, ami körülbelül 20 óra alatt megtörténik. 

A szokatlan temetési gyakorlatot 2017-ben legalizálták Kaliforniában, de legalább 14 másik amerikai államban és három kanadai tartományban is engedélyezik. Az eljárás hívei jelzik, hogy a hagyományos hamvasztás által kibocsátott szén-dioxidnak csak mintegy ötödét bocsátja ki.