Nincs olyan kisgyerek, akinek ne csillanna fel a szeme a kindertojás szókapcsolat hallatán: nem is csoda, hiszen a lehető legjobb dolgokat egyesíti. Finom csokoládé, valamint egy aprócska játék, amely ugyanakkor meglepetés. Mi nem is látunk benne semmi ártalmasat, Amerikában azonban nem lehet kapni a finomságot, csak annak Joy változatát.
Életeket akart menteni a törvény
A probléma gyökere egy 1938-as amerikai törvény: ennek értelmében nem lehet olyan élelmiszert forgalomba hozni az USA-ban, amelynek van nem ehető része. A csokitojás közepén található, narancssárga műanyag tokba bújtatott játék pedig egészen biztosan nem tekinthető ehetőnek. A szemfülesek most biztosan azt kérdezik:
no jó, de akkor pálcikás jégkrémet vagy nyalókát miért ehetnek az amerikai ovisok is?
Amennyiben a nem ehető komponensnek szerepe van az elfogyasztás közben, maradhat – a pálcikák pedig a jégkrém vagy a nyalóka fogásához elengedhetetlenek, míg a kindertojás játéka teljesen öncélú.
A törvény egyébként nem csak úgy, teljesen ok nélkül született: kiváltója az Elixir Sulfanilamide esete volt. Harold Watkins vegyész egy olyan szulfanilamidot tartalmazó, torokgyulladásra használható készítményt akart létrehozni, amely folyékony. Ehhez dietilénglikolt használt – a vegyület a fagyállóban is megtalálható és nagyon toxikus, így amikor a készítmény tesztek nélkül a piacra került, több gyermek halálát okozta. Roosevelt elnök az ilyen eseteket akarta megakadályozni az 1938-as élelmiszer-, gyógyszer- és kozmetikai törvénnyel, mely a mérgező anyagok használatát tiltotta –, és a biztonság kedvéért a nem ehető tárgyakét is.
A feltételezés szerint mindezen túl a tojásba gyanútlanul harapó gyerekek akár meg is fulladhatnának a játékot rejtő toktól, ezért inkább távol tartják tőlük ezt a fajta nyalánkságot.
Veszélyes a kindertojás csempészése
Persze azok az amerikaiak, akik jártak már országuk határain kívül, megismerhették, és akár gyermekeikkel is megismertethették a tojásokat, amelyeknek komoly feketepiaca alakult ki az Államokban. Nem nagyon érdemes ugyanakkor kindertojás-csempészetbe fogni, mivel igencsak borsos ára lehet a dolognak.
Ha a vámosok valakit kinderrel kapnak el, akár 2500 dolláros, azaz mintegy 785 ezer forintos bírsággal is sújthatják – tojásonként.
Egy Jo Wos nevű csempészt állítólag arra kényszerítettek a vámosok, hogy ha meg akarja tartani a játékokat, meg kell ennie a csokoládét – nem dobhatta ki, húsz tojást etettek meg vele a vámosok.
Amíg ez a törvény életben van, addig az amerikai gyerekeknek marad a Kinder Joy, amelyben a tojás két különböző felében található egymástól elzárva az ennivaló és a játék. Ez a termék egyébként eredetileg a melegebb éghajlaton fekvő piacokra készült mint kevésbé olvadós változat. Egy kifejezetten meleg éghajlatú ország, Chile azonban szintén betiltotta a tojást akkor, amikor törvényellenessé tette az egészségtelen dolgok eladására irányuló kereskedelmi trükköket. A tojásba rejtett játékot pont ilyen trükknek vélték.
Játékok ezrei kerültek már az édességbe
A világ többi részének gyermekei eközben vígan élvezik a tojásba rejtett ajándékokat. Jelenleg évente nagyságrendileg 3,5 milliárd tojást gyártanak, a tojás pedig 1972 óta létezik, több ezer ajándéktípus került már annak belsejébe. Leggyakrabban műanyag figurák, de fából, sőt, fémből készült játékok is kerültek már az édesség belsejébe. A figurák a gyerekeknek játékot, a gyűjtőknek valódi szenvedélyt jelentenek – a félelem keveseknek jut eszébe a kindertojásra gondolva.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
