Gagarin nevét a világ minden táján ismerik az emberek, de kevesen ismerik a világ első űrhajósának életútját. A történelem és az irodalom szerelmese számos, máig gyakorolt tradíciót vezetett be Csillagvárosban – bizonyos értelemben véve az orosz asztronauták mind a mai napig aszerint élik a kilövések előtti napokat és órákat, ahogyan ő tette évtizedekkel ezelőtt.
Az űrhajózás volt az álma
A gyermek Gagarint nagyon érdekelte az űr, de ezzel valószínűleg nagyon sok kisgyermek van még így. Az álom valóra válásáig számos akadályt kellett még leküzdenie: a második világháborúban például a náci katonáktól szenvedett családjával együtt, akik kikergették őket házukból, így három testvérével és szüleivel együtt egy földbe vájt putriban kellett másfél éven át élnie. Ha ez nem lett volna elég, egy német a sáljával akasztotta fel a kert egyik fájára Gagarin egyik öccsét – a fiú édesanyját riasztotta, aki gyorsan eloldozta a csomót, így tudták megmenteni testvére életét.
Gagarin talán éppen ezen élményei miatt érdeklődött élénken a történelem iránt, de szívesen olvasott is: a nagy orosz írók mellett, mint Lermontov vagy Puskin, Saint-Exupery regényeit is örömmel forgatta. Ebből is látszik, hogy nemcsak rettentően precíz férfi volt – pontosan 40 perces sziesztákat tartott, amelyek végeztével ébresztőóra nélkül, magától kelt fel –, de az irodalom nagy rajongója is.
Titkolta, mikor lövik föl
Gagarin pilótának tanult az ötvenes években, ebben az időszakban ismerte meg későbbi feleségét, Valentyina Gorjacsevát. 1957-ben házasodtak össze, két lányuk született, Elena és Galina. Két gyermeke születése közt indította el a Szovjetunió azt a programját, melynek keretében az első űrhajóst kereste:
húsz pilóta kezdhette meg a kiképzést, ám a csapatot kétfősre redukálták. Gagarin mellett German Tyitov készülhetett egészen 1961. április 12-ének reggeléig: azt, hogy végül nem Tyitov, hanem Gagarin indul útnak, aznap reggel döntötték el,
de azért Tyitov sem járt olyan rosszul – még ez év augusztusában ő volt az első, aki egy napnál hosszabb időt töltött el az űrben, kipróbálta a kézi vezérlést, és fényképeket is készített.
Tyitov és Gagarin mellett rátermettségükön és tudásukon túl az is szólt, hogy nem nőttek magasra: ez annak idején a pilótavizsgán még hátrány volt Gagarin számára, aki párnával a székén tudta végül is teljesíteni feladatait, itt viszont előnynek bizonyult, ugyanis a Vosztok–1 fülkéjébe nem fért volna be magas űrhajós. Gagarin 157 centiméteres magasságával tökéletes volt.
Az űrhajós lányának, Galinának elmondása szerint a kilövés napjának reggelén Gagarin elmondta feleségének, mire készül, de azt nem árulta el, hogy aznapi a küldetés: úgy fogalmazott, néhány napon belül mehet az űrbe. Nem akarta, hogy felesége idegeskedjen, miközben ő szinte biztos volt abban, hogy nem fogja túlélni az utazást. Ezt egy levélben meg is írta feleségének, ám azt nem adta át, véletlenszerűen került elő.
Jurij Gagarin tradíciókat is teremtett
Gagarin az űrutazást megelőző napokban követett menetrendjét az Európai Űrügynökség szerint a mai napig követik a Csillagvárosból fellőtt űrhajósok. A rituálék a következők:
- Két nappal kilövés előtt levágatják a hajukat.
- A kilövés előtti estén A sivatag fehér napja című filmet nézik meg.
- A kilövés napján isznak egy pohár pezsgőt, és aláírják szobájuk ajtaját a hotelben.
- Mielőtt elhagynák szobájukat, pár percre leülnek, és átgondolják, amire készülnek.
- Az űrrepülő felé vezető útjukon megállnak. és a busz mögött könnyítenek magukon, mert Gagarin is így tett.
Így ért földet
Gagarin 108 perc alatt tett meg egy teljes kört a Föld körül, majd visszatéréskor hét kilométeres magasságban lőtte ki magát az űrkapszulából, 2,5 kilométeres magasságban pedig kinyitotta ejtőernyőjét.
Landolásának szemtanúja volt két iskolás lány, majd egy földműves és lánya találkozott vele elsőként, ahogyan az ejtőernyőt magával cipelve, narancssárga szkafanderben telefont igyekszik találni.
Az űrhajósból celeb lett, aki világ körüli turnéra indult, de később visszatért Csillagvárosba, hogy egy többször is használható űrhajó fejlesztésén dolgozzon.
Az űrbe többé nem tért vissza: a szovjetek féltek attól, hogy elveszítik hősüket. Ez mindennek ellenére hamar bekövetkezett: 1968-ban egy MiG-gel szenvedett balesetet, és életét vesztette mindössze 34 évesen. Egy aszteroida mellett a Hold egy krátere is a nevét viseli. Missziója óta több mint ötszáz ember járt már az űrben, az elsőséget ugyanakkor nem lehet tőle elvenni.
Az űrben is előfordulhatnak nagy bakik, ezeket ebben a cikkben gyűjtöttük össze.
