A királynő, akinek soha nem kellett volna trónra lépnie, több mint hetven ott töltött év után most végleg megpihen. Élete utolsó éveiben is a tőle telhető legnagyobb odaadással teljesítette feladatait, annak ellenére, hogy férje, Fülöp herceg elvesztésének feldolgozása mellett meg kellett küzdenie a koronavírussal, és egyre gyengülő egészségi állapotával is.
Ő volt a biztos pont az emberek életében
A botrányok ekkor sem kímélték: unokája, az Amerikába költözött Harry herceg és Meghan hercegné nemcsak lemondtak királyi előjogaikról és kötelességeikről, hanem a távolból éltek rasszizmus vádjával a Buckingham palota irányában. Kedvenc fiáról, II. Andrásról le kellett mondania a királyi család aktív tagjaként – a néhai Jeffrey Epstein barátjaként II. András örülhetett annak, hogy egy őt nemi erőszakkal vádoló nővel peren kívül tudott megegyezni.
A királynő mégsem mutatta, hogy mennyire bántja mindez.
Maradt az, aki több mint hét évtizeden át volt Nagy-Britannia királynőjeként: sziklaszilárd pont az emberek életében.
II. Erzsébet előtt nagybátyja nyitotta meg az utat a trónra
V. György király másodszülött fiának lánygyermekeként kevés esélye volt arra, hogy az 1926-ban született Erzsébet egyszer a trónra kerüljön. A kis Lilibet ugyanakkor mindössze tízéves volt, amikor nagybátyja, VIII. Edvárd király a trónt adta azért, hogy az elvált amerikai Wallis Simpson férje lehessen. VI. György hirtelen király lett, lánya pedig trónörökösnő. Azt ekkor azonban biztosan nem gondolta volna, hogy még harminc éves sem lesz, amikor fejére kerül a korona.
Kellett ehhez apja korai halála: VI. György tüdőrák következtében hunyt el, így
II. Erzsébet megkezdhette hosszan tartó uralkodását, amely a monarchia történelmében rekordot állított be
– Viktória királynő valamivel kevesebb, mint 64 évet ült a trónon, II. Erzsébet pedig már több mint hetvenet.
Fülöp volt élete biztos pontja
Van egy másik rekord is, amely nevéhez fűződik: a leghosszabb házasságé uralkodóként. Fülöp herceget állítólag már 13 éves kora óta szerette, de 1947-ig kellett arra várnia, hogy a felesége lehessen. A világháborúban leginkább levél útján kapcsolatot tartó szerelmespár tagjai 1946-ban jegyezték el egymást – annak ellenére, hogy a nem túl fényes pénzügyekkel és német felmenőkkel egyaránt „büszkélkedő” Fülöpöt királyi körökben nem tartották túl jó partinak.
Ekkor arról még nem is tudtak, hogy Fülöp politikailag korrektnek cseppet sem nevezhető vicceivel is beírja majd magát a történelemkönyvekbe, ennek ellenére azonban 2021-ben bekövetkezett haláláig II. Erzsébet életének stabil alapköve maradt. Ritkán láthatta alattvalója olyan megrendültnek a királynőt, mint mikor a koronavírus miatti korlátozásoknak megfelelően magányosan ült férje gyászmiséjén a padban….
Talán Fülöphöz való ragaszkodása volt egyetlen „lázadása” II. Erzsébetnek, aki sziklaszilárdan képviselte a monarchiát.
Az egyéni érdekeknél mindig előbbre sorolta birodalmáét 1953-as megkoronázásától kezdve.
Alattvalói szinte soha nem csalódtak benne – szinte, mert egyetlen esetben kellett nyilvánosan álláspontján változtatnia azért, mert a britek láthatóan másképp éreztek, mint ő. II. Erzsébet Diana hercegné halálakor kezdetben elzárkózott unokáival együtt, s csak a tömegek érzelmeinek nyomására eresztette félárbócra a zászlót és jelent meg az emberek között. Sokan nevezik ezt az eseményt II. Erzsébet élete legmélyebb pontjának.
Mindig közel állt a néphez
Ez volt az egyetlen olyan alkalom is egyben, amikor népszerűsége valamelyest megingott: népszerűsége ezt leszámítva töretlen, alattvalói csak pozitív érzésekkel viszonyulnak hozzá. II. Erzsébet a monarchia maga: ezt bizonyítja talán az a rendre felbukkanó pletyka is, mely a 73 éves trónörökös, Károly herceg trónutódlásához kapcsolódik. Időről időre felmerül, hogy Károly, aki maga sem fiatal már, átadja a trónt fiának, Vilmosnak – a britek talán annyira nem tudják elképzelni, hogy II. Erzsébet után az a fia legyen uralkodó, aki Diana kapcsán botrányt halmozott botrányra, hogy inkább azt remélik, őt átugorhatják, és a kötelességtudó Vilmos következhet.
Erzsébet népszerűsége 75 százalékos a YouGov felmérése szerint, míg Károlyé mindössze 42 százalékos: a britek szemében a királynő a monarchia maga. Mint ez is mutatja, kötelességtudata, a királyi család feladataival kapcsolatos szigora és szabálykövetése ellenére is talált utat az emberek szívébe. Nem csoda: a II. világháborúban maga is teljesített szolgálatot, saját maga ült Land Rovere mögé, corgijainak imádatához pedig sokan tudtak kapcsolódni. Bár öltözete olyan volt, mint akit skatulyából húztak ki, bottal, vagy éppen a kifejezetten az ő számára módosított, közlekedését megkönnyítő golfautóval is a nyilvánosság elé állt – bár tény és való, hogy platinajubileumának megünneplését már nagyban megnehezítették mozgási problémái.
A monarchia jövője kérdésessé válhat halála után
Nagy-Britannia frissen elvesztett uralkodója talán a monarchia utolsó nagy királynőjeként vonul majd be a történelemkönyvekbe. II. Erzsébet többet utazott a nemzetközösség országain belül, mint bármelyik elődje, több száz különböző jótékonysági szervezetet támogatott, bizonytalan és nehéz időszakokon vezette át népét, legyen szó gazdasági válságról vagy épp pandémiáról.
Interjút soha nem adott, de rendszeresen szólt alattvalóihoz televíziós beszédekben, és évszázados tradíciókat tört meg, amikor nem a távolból integetett népének, hanem karnyújtásnyira sétált tőlük, először 1970-ben.
Tizenöt miniszterelnököt nevezett ki Winston Churchilltől Liz Trussig: maga az élő történelem volt.
Miközben az alkotmányos monarchia mint államforma egyre időszerűtlenebbnek tűnt, az embereket pedig zavarták a királyi családdal járó nagy kiadások,a királynő személye soha, senkiben nem keltett negatív érzelmeket. Halálával szinte biztosan újragondolja majd a monarchiát az Egyesült Királyság, gyászolni pedig nem csak a szigetországban fogják.
