gyerekvállalási kedv

1. Nyaralás alatt jobb a szex – Dánia

2014-ben a skandináv ország népességnövekedési rátája 27 éves mélyponton volt, ezt a szomorú tényt lovagolta meg a Spies Travel utazási iroda, amikor „Feküdj le Dániáért” szlogennel nagyszabású kampányt indított a turizmus és a szex népszerűsítéséért. A cég azt állította, a statisztikák szerint a dánok külföldi nyaralásuk alatt 46 százalékkal szívesebben szeretkeznek, mint odahaza, és a dán gyerekek egytizede külföldön fogan, ezért különleges akciójuk keretében kedvezményes áron foglalhattak náluk azok a párok, akik ígéretet tettek rá, hogy a vakáció során élnek a „lehetőséggel”.

Mindezen felül azok az újdonsült szülők, akik bizonyítani tudták, hogy gyermekük az akciósan szerzett nyaralás alatt fogant, három évre elegendő babaterméket és egy ingyenes családi nyaralást nyerhettek. A reménybeli nagyszülők szintén kedvezményesen foglalhattak utazást gyerekeik számára, remélve, hogy a vakáció ösztönzően hat rájuk, és hamarosan megérkezhetnek az unokák.

2. Érj haza hamarabb a munkából – Dél-Korea

Az 1970-es, ’80-as években a dél-koreai kormány a kisebb, egygyerekes családokat támogatta, melynek eredményeként a népességnövekedés gyors hanyatlásnak indult, és a 2010-es évek elejére elérte a mélypontot – a vészcsengő hangját hallva a családpolitika 180 fokos fordulatot vett, és az állam arra kezdte biztatni a polgárokat, hogy vállaljanak minél több utódot. Számos intézkedés született a nagycsaládok támogatására, például drasztikusan növelték az állami fenntartású bölcsődék, óvodák számát, törvényileg megszabták a fizetett szülési szabadság minimális hosszát, és bőkezű anyagi segítséget is biztosítottak a többgyerekes szülőknek.

A legkülönösebb ötlet azonban a „családdal töltött nap” bevezetése volt: minden hónap harmadik szerdáján az irodák, munkahelyek kötelesek voltak este 7.30-kor lekapcsolni a villanyt, hogy a szinte mindig túlórázó dolgozók hamarabb menjenek haza, és otthon több idejük, energiájuk jusson házastársi kötelességük teljesítésére. A döntés komoly vitákat kavart, sokan ugyanis feleslegesnek és túlzónak érezték az intézkedést, és úgy vélték, ezzel a kormány csak hazaviszi számukra a munkát, amit idő híján ezentúl nem tudnak az irodában elvégezni.

3. Szülj gyereket, nyerj egy hűtőt – Oroszország

A Szovjetunió bukását követő másfél évtizedben az orosz népesség fokozatos csökkenésnek indult, ezért 2006-ban Vlagyimir Putyin kormánya úgy döntött, hazafias érzelmekkel és bőkezű nyereményekkel ösztönzi a családokat a gyerekvállalásra. Szeptember 12-ét a „fogantatás napjává”, egyben munkaszüneti nappá nyilvánították, amikor a dolgozók otthon maradhatnak, hogy a hálószobában gondoskodhassanak a haza felvirágoztatásáról – a dátum nem véletlen, hiszen épp 9 hónappal előzi meg a nemzeti egység jelképének számító állami ünnepet, Oroszország napját.

Azok a szerencsés anyák, akik az ünnepnapon, vagyis június 12-én adnak életet gyermeküknek, bőséges jutalomban részesülnek, hűtő- és mosógépet, tévét, mobiltelefont, sőt, még autót is nyerhetnek – az első, 2007-es „babafutam” nyertes házaspárja egy UAZ Patriot terepjáróval lehetett gazdagabb.

4. Hazafiasság és mentolos drazsé – Szingapúr

A szingapúri kormány szintén a nemzeti érzés felkeltésével igyekezett orvosolni a népesség drasztikus csökkenését, amikor 2012-ben a Mentos céggel – kivel mással? – összefogva, az augusztus 9-i nemzeti ünnepre időzítve nagyszabású kampányt indított a szex népszerűsítéséért. Bombasztikus reklámokban üzenték a pároknak, hogy a függetlenség napján az igazi hazafiak nem a zászlót lengetik, hanem valami egészen mást, vagyis a hálószobában teljesítik hazájuk iránti legfőbb kötelességüket (és természetesen sok Mentost szopogatnak). Persze a kormány egyéb intézkedéseket is hozott, például törvényben maximálták a kis stúdiólakások számát, arra ösztönözve (kényszerítve?) a fiatalokat, hogy minél többen lakjanak együtt.

5. Nulla gyerek, magasabb adók – Románia

Nicolae Ceaușescu a néhai kommunista blokk egyik legkegyetlenebb diktátorának számít, nem meglepő, hogy a demográfiai csökkenést is inkább szigorral, mintsem jutalmazással igyekezett megoldani. Az 1960-as évek második felében az elnyomás alatt sínylődő román lakosság gyerekvállalási kedve minimálisra csökkent, ezért az állam drasztikus lépésekhez folyamodott: családi állapotukra való tekintet nélkül különadóval sújtották a 25 év feletti gyermektelen férfiakat és nőket, mely bérük mintegy 20 százalékát kivette a zsebükből, alaposan megnehezítették a válást, (néhány kivételtől eltekintve) újra kriminalizálták az abortuszt, és megakasztották a védekezési, fogamzásgátlási eszközök importját.

A terv rövid távon működött, 1967-ben majdnem duplaannyi csecsemő született Romániában, mint egy évvel korábban, a törvények lazulásával azonban ismét csökkenni kezdett a népességnövekedés, ezért 1980-ban a korábbinál is szigorúbb intézkedéseket vezettek be. Az ivarérett korú nőknek folyamatos nőgyógyászati vizsgálatokon kellett átesniük a munkahelyükön, hogy már a terhesség legelső jeleit felismerhessék, és a vetéléseket szintén alaposan megvizsgálták szándékosság után kutatva, a gyermektelenek mellett a hajadonokat is súlyos adókkal sújtották, és tovább nehezítették a legális abortuszhoz jutás kritériumait.

A brutális intézkedések komoly problémákat eredményeztek, soha nem látott magasságba szökött Romániában az illegális terhességmegszakítások száma, az árvaházak dugig voltak kitaszított gyerekekkel, a túlzsúfolt falvakból pedig tömegesen vándoroltak a sokgyerekes családok a nagyvárosokba. Az erőszakos születésszám-felturbózó programnak csak a diktátor 1989-es bukása vetett véget.

6. Gyakorolj robotgyereken – Japán

Dél-Koreához hasonlóan Japán is komoly demográfiai válságba került az ezredfordulót követő években; a társadalom elöregedését mutatja, hogy 2012-ben több időseknek gyártott felnőttpelenkát adtak el az ázsiai szigetországban, mint gyerekpelenkát. Nem is Japánról beszélnénk, ha a probléma kezelésére nem vetették volna be a csúcstechnológiát: 2010-ben a Cukubai Egyetem mérnökei kifejlesztettek egy kisbabára hasonlító robotot, amely a hús-vér csecsemőkhöz hasonlóan sír, nevet, tüsszent, folyik az orra és megnyugszik, ha ringatjuk.

Az alkotók szándékai szerint a Jotaro névre hallgató mesterséges intelligencia segítségével a potenciális szülők „kockázat nélkül” megtapasztalhatják, milyen kisgyereket nevelni, és felébreszthetik magukban a szülői érzéseket, így nagyobb kedvvel vállalnak valódi gyereket a jövőben.