Greta Thunberg beszéd

A klímaszorongást már 8 éves korában megtapasztalta, miután szülei meséltek neki a környezetszennyezésről és arról, mi vár így a bolygóra és az azon felnövő nemzedékekre. Greta azonban nem csupán félt, hanem nekiállt tenni is valamit. Először is úgy alakította ki saját életmódját, hogy az minél klímatudatosabb legyen, majd erre ösztönözte a családtagjait is. Nem közlekedik repülővel, inkább egész napokat vonatozik, és amikor egymillió dollárt kapott a Gulbenkian-díjjal, az egészet jótékony célokra osztogatta el. 15 éves korától minden pénteken kihagyta az iskolát, hogy ülősztrájkba kezdjen a parlament előtt. Ez volt az, ami meghozta számára az ismertséget, hiszen amit egyedül kezdett el, ahhoz egyre többen csatlakoztak. Gretát ezek után felkérték, hogy tartson beszédet az ENSZ klímacsúcsán, utána pedig a davosi Világgazdasági Fórumon. Folyamatosan arról beszél, hogy szorongása nem alaptalan, sőt mindenki másnak is így kéne éreznie, mert akkor végre cselekednének is. 

Legutóbb a Youth4Climate csúcstalálkozón tartott beszédet Olaszországban. A világ vezetőit a legnagyobb nyugalommal szembesítette közönyösségükkel. Elmondta, hogy nagyon sok szép szót meg kifejezést hallott már arról, milyen intézkedéseket foganatosítanak a klímaváltozás visszaszorítása érdekében: Joe Biden 2 billió dolláros klímaterve, Emmanuel Macron No Planet B szlogenje, Boris Johnson vicce Kermitről, a békáról. Greta Thunberg szerint ezekből – miután valódi tettek nem követik őket – ő csak annyit hall: blablabla. A tudomány azonban nem hazudik, a szén-dioxid-kibocsátás továbbra is nő, az üres ígéretek pedig nem visznek minket előre. Azt hajtogatjuk harminc éve, hogy blablabla, de érdemben alig teszünk valamit. Emiatt valójában ugyanúgy rohanunk a pusztulás felé, ami Greta olvasatában annyit tesz, hogy a vezetők elárulják a felnövekvő nemzedékeket. 

A klímavezetők csúcstalálkozóján elhangzott ígéretek ellenére a legtöbb vezető nem tett azóta sem semmi érdemlegeset, az üvegházhatást okozó gázok egyik legnagyobb kibocsátója sem teljesíti a párizsi klímaegyezmény céljait – jegyezte meg beszédében Greta. Ez nagyon aggasztó, de ő továbbra is bízik benne, hogy változtathatunk az irányon. Ám ehhez drasztikus kibocsátáscsökkentésre lenne szükség üres szólamok helyett. A remény – fejtegette tovább a 18 éves lány – nem passzív, a remény nem blablabla, a remény igazat mond, a remény cselekszik, és a remény mindig az emberektől származik.

Az olaszok már reagáltak is

Greta Thunberg provokatív beszédére Roberto Cingolani olasz klímaügyi miniszter reagált legelőször. Állítása szerint igaza van a klímaaktivistának abban, hogy a különböző országok nem hitelesek, nem tesznek eleget a klímaváltozás ellen. Szerinte olyan tettekre lenne szükség, mint a sebezhető országok anyagi támogatása, a szén-dioxid-kibocsátás fokozatos megszüntetése, a globális hőmérsékletet-emelkedés 1,5 Celsius-fokos küszöbérték alatt tartása. Kérdés az, hogy ezek szintén nem csak üres szavak-e, amikkel megpróbálják elhallgattatni azokat a fiatalokat, akik jogosan aggódnak amiatt, milyen bolygón fognak élni a következő évtizedekben. 

Mi vár a jövő generációjára?

Hazánkban már megjelentek az extrém esőzések, villámárvizek és a hőhullámok. A szárazság és a kiszámíthatatlan időjárás már most hatással van a növénytermesztésre és az állattartásra. Ezt átlagemberként leginkább az árak növekedésén tapasztaljuk. Dél-Amerika középső-déli részén a klímakatasztrófa miatt a Balatonnál kétszer nagyobb tó száradt ki, a Dunánál jóval nagyobb Paraná folyó vízhozama vált kritikussá. Egy nemrég megjelent tanulmányból kiderül, hogy valóban nagyon nehéz lesz az élete a gyerekeinknek és unokáinknak: a gyakoribb erdőtüzek, árvizek, a kiszáradás, a sokkal gyakoribbá váló hőhullámok, a mezőgazdaság teljesítményének drasztikus romlása, az élelmiszerválság olyan terheket ró a jövő generációjára, amiket most még el sem tudunk képzelni.