Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
1933-ban a Színházi Élet szerkesztősége felhívást tett közzé, melyben lányokat toboroztak az újabb országos szépségkirálynő-választásra. A győztes Madridba utazhat, ahol a Miss Európa-választáson képviselheti Magyarországot.
Az első tapsot a 87. számot viselő lány kapta – nem érdemtelenül, mert mint egy órával később kiderült, a zsűri neki ítélte a Miss Magyarország 1933 címet. A rosta után harmincöt lány maradt a versenyben, az újabb rosta után már csak tizennégy, majd öt. Ők aztán bevonultak a Royal szálloda Magyar teremébe, és közülük jelölte ki a zsűri félórás tanácskozás után az első három helyezettet: a királynőt és két udvarhölgyét.
Ez a három lány, a 87. számú Gál Júlia, a 141. számú Gábor Zsazsa és a 127. számú Radó Lili volt. A zsűri elnöke összegyűjtötte a szavazócédulákat, amelyeknek eredményéből kiderült, hogy a zsűri a budapesti Gál Júliának ítélte a Miss Magyarország 1933 címet.
Szerzőnkről
Czingel Szilvia szabadúszó író, kultúrantropológus, évekig volt a Centropa Alapítvány munkatársa. Két könyve, a vallásnéprajzi témájú Ünnepek és hétköznapok és az oral history módszerével készült Szakácskönyv a túlélésért után nemrégiben jelent meg új könyve, A női test alakváltozatai 1880–1945. Tudását és tapasztalatát a hétköznapokra adaptálta, így jelenleg storytelling kurzusokat, városi sétákat és walking coachingot tart.
A kis Juliska
A szépségkirálynő-választások rövid történetének legfiatalabb győztese mindössze 16 és fél éves volt, és ennek megfelelően mindenki csak a „kis Juliskának” nevezte. Később azonban felnőtt nőként kellett Madridba utaznia a Miss Európa-választásra, ahol minden esélye megvolt, hogy megismételje Simon Böske, az első magyar Miss Európa diadalát.
Gál (Goldstein) Júlia luxustoalettben vett részt a versenyen. Minden ruhát, sminket, cipőt és ruhakiegészítőt kölcsönkapott, mivel anyagi helyzete nem engedte meg, hogy saját pénzből reprezentáljon. A költségeit egy bizonyos Deutsch Károlyné állta, akit a Pók áruházból, a korábbi munkahelyéről ismert, bár aztán a kedves gesztusból később csúnya vita lett. Mindenesetre a szervezők elvárták az elegáns, drága megjelenést a versenyzőktől, így egyből ki is zárták annak a lehetőségét, hogy szegényebb sorsú lányok is versenyezhessenek – kivéve persze azokat, akik Gál Júliához hasonlóan szponzort találtak maguknak.
Fanyalgók, kritikusok, gyűlölködők
A szépségkirálynő-választás műfaja sokak számára volt nemkívánatos. Az erősen jobboldali, konzervatív feminista ideológiát képviselő Tormay Cécile vezette Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége és a Turul Szövetség a kezdetektől ellenszenvvel viszonyult a szépségversenyekhez.
A negatív kritika Gál Júlia esetében sem maradt el, hiszen zsidó származású volt, akárcsak nagy elődje, Simon Böske. A Magyarország című lap így tudósított a versenyről és Gál Júlia megválasztásásról: „Helyszíni közvetités a Miss Magyarország választásról. Izgalom, Miss Csúnyák kivonulása, filmszínésznő kópiák felvonulása.” A Nemzeti Újság sem helyeselte Gál Júlia megválasztását: a legnagyobb baj az volt, hogy az új szépségkirálynő csak 43 kiló, hogy Goldsteinnek hívják, és az is, hogy hirtelen magyarosította a nevét. A lap kritizálta a lány társadalmi helyzetét, és kritikával illette Csokonai utcai lakását, földszinti elhelyezkedését és szegényes berendezését, valamint azt is, hogy Júlia egyszerű bolti eladó. Továbbá a versenyt szervező Színházi Élet főszerkesztője és a szervezőbizottság oszlopos tagja Incze Sándor volt, akit zsidó származása miatt szintén támadtak, és az egész szépségkirálynő-választást valamiféle „erkölcstelen zsidó műfajnak” gondolták.
A madridi verseny
Simon Böskét és Gál Júliát azonban csak Magyarországon érte támadás zsidó származásuk miatt. Amikor az Orient expressz Hegyeshalomnál átlépte az országhatárt, a magyar cigányzene, a paprikás, a csárdás, a nemzeti színek és sok más, a magyarságra utaló hungarikum vette át a főszerepet. Mindkét esetben mint magyar szépséget várták őket a Miss Európa-választásra, Simon Böskét Párizsba, Gál Júliát pedig Madridba. Zsidó származásukat senki nem firtatta, a magyarságot képviselték, és senki nem akart belőlük zsidó szépségkirálynőt csinálni.
A Miss Európa-választás óriási fordulatot eredményezett Gál Júlia életében. A korabeli sajtó népmesei motívumokkal kiszínezett királylányt kreált belőle, akinek a kezéért kérők hada szállt versenybe, míg végül a legméltóbb elnyerte jutalmát. A „naiv kis Juliskából”, ahogy a budapesti sajtó láttatta, a külföldi sajtó előkelő királylányt és modern, felnőtt nőt kreált.
Gál Júlia a Miss Európa-választáson a madridi Műcsarnok hatalmas termében mutatta meg törékeny alkatát. Madrid város nemzeti közügynek tekintette a Miss-választást, ezért a szépségkirálynőknek átengedték az előkelő Hotel Ritzet, és a tiszteletükre bikaviadalt is rendeztek. Miss Magyarország, vagyis Gál Júlia a verseny egyik favoritja volt, de végül Miss Európa 1933-ban az orosz szépségkirálynő, Tatjana Masloff lett. Első udvarhölgye, Gál Júlia eggyel kapott kevesebb szavazatot, mint az orosz lány, de ily módon nem tudta Simon Böske sikerét megismételni.
Álomesküvő – vagy mégsem?
Kérők szép számmal akadtak már a madridi Miss Európa-választás előtt is, de a verseny után Júlia számos komoly házassági ajánlatot kapott. Hamarosan robbant a hír: „Miss Magyarország eljegyezte magát.” A korabeli sajtó így tudósított az eseményről: „Miss Magyarország, Gál Júlia most érkezett haza a nemzetközi szépségkirálynő-választásról, és menyasszony lett. Vőlegénye Jose Klein, magyar származású dél-amerikai vajgyáros, aki egy dél-amerikai lap megbizásából interjúvolta Gál Júliát. A negyedórás interjú vége az lett, hogy Jose Klein megkérte a szépségkirálynő kezét, aki igent mondott.”
A lánykérés és az esküvő azonban nem volt zökkenőmentes, és a tündérmese izgalmas fordulatot vett. A chilei, később argentínai magyar származású fiatal nagyiparos, José Klein és Gál Júlia esküvőjét 1933 szeptemberére tervezték, amivel az is nyilvánvalóvá vált, hogy a szépségkirálynő Buenos Airesbe költözik.
A csodás házasság, úgy tűnt, sínen van, amikor Júlia váratlan levelet kapott Erdélyből, Szilágysomlyóról. A Színházi Életben megjelent egyik kép eljutott Szilágysomlyóra, és onnan valaki azonnal táviratot küldött Budapestre Gál Júliának. Arra figyelmeztette, ki is valójában Klein József. A szépségkirálynő vőlegényéről közölt fényképen Klein József volt szilágysomlyói téglagyárost ismertek fel, aki 1928-ban hatmillió lejt, azaz közel kétszázezer pengőt sikkasztott, illetve részben hamis váltókra vett fel. A távirat még arra is figyelmeztette Goldsteinéket, hogy Kleinnek felesége van Erdélyben.
A szépségkirálynő szüleit természetesen megdöbbentette a hír, és nyomban levelet írtak a vőlegénynek. A válasz hamarosan megérkezett. José Klein mindent elmondott a lánynak. Bevallotta, hogy négy évvel azelőtt fiatalos meggondolatlansága miatt kellett Dél-Amerikába utaznia, de azóta keményen és becsületesen dolgozva szerezte vagyonát, mert fátylat akart borítani a múltra. Ígérte: néhány hónap múlva visszatér, addig minden régi adósságát elintézi és a hitelezőit is kifizeti.
Élete végéig Dél-Amerikában maradt
Végül a frigy megköttetett, és Gál Júlia Chilébe utazott. 1935-ben azonban elvált a férjétől. A dél-amerikai sajtó szűkszavúan tudósított: „A legutóbbi jelentésünk arról számolt be, hogy az utolsó Miss Magyarország pár év házasság után kérte a chilei hatóságokat, hogy szabadítsák meg a családi kötelékektől. Azután volt férje segítségével visszautazott Budapestre, és ott üzletet akar nyitni.” Gál Júlia valóban hazajött még egyszer Budapestre, de hamarosan visszament Argentínába és élete végéig ott élt. Édesanyja és Aranka nővére 1956-ban ment utána, hogy új életet kezdjen. Gál Júlia soha nem mesélt a családjának arról, hogy egykor Európában Miss Magyarország volt.
