festői negyed

Rione Terra 1600-as évekbeli, pasztellszínű épületeit keskeny, kőburkolatú sikátorok szegélyezik, amelyek napsárga és vörös árnyalatai csak úgy csillognak a mediterrán nap sugaraiban. A székesegyházat nemrégiben újították fel, hogy majd bemutathassák a nagyérdeműnek Augustus római templomának maradványait. A munkákat annak dacára végezték, hogy évtizedek óta egy teremtett lélek nem sok, annyi sincs a festői negyedben. A hívogató homlokzatok ablakait por fedi, a belső szobák sötétek és üresek. Sokszor a sirályok az egyetlen „vendégek”, a valaha emberekkel teli, teraszokon sorakozó nyugágyakon. Rione Terra évtizedekkel ezelőtt kezdődő elhagyatottsága egy meglepő eseménysorozat következménye:

Európa legveszélyesebb területének tartják

A dél-olaszországi lángoló mezőkként is ismert Flegrei-mezők egy két tucat krátert magába foglaló hely, amelyet nem ritkán Európa legveszélyesebb aktív vulkáni területeként is emlegetnek. Itt, a Tirrén-tenger mellett fekvő, zöldellő dombok ölelik Pozzuolit és festői negyedét, Rione Terrát is, amely nem is néz úgy ki, mint egy vulkánra néző város, pedig a Flegrei-mezők valóban egy kalderákból, vagyis kiszélesedett kráterekből álló, részben víz alatt fekvő,

fél millió embernek otthont biztosító és kicsivel kevesebb mint 15 kilométer széles vulkáni terület.

Több tízezer éve aktív 

A Flegrei-mezők már 80 ezer éve aktív, az eddigi leghevesebb, 8-as fokozatú kitörése 40 ezer évvel ezelőtt történt. A kalderában egy igencsak különleges geológiai jelenség figyelhető meg, amely miatt az egész olyan, mintha valami fortyogna a mélyben. Ez a valami nem más, mint a felszín alatti kőzetek duzzadását és repedezését okozó, föld alatt szivárgó magmás folyadékok. A legrosszabb napokon a folyamat több száz alacsony intenzitású földrengést is kiválthat, amelyeket a föld mélyéből jövő morajlás előz meg.

Sokáig kihunytnak hitték

A Flegrei-mezőkön élők minden korszakban próbálták a hasznukra fordítani a táj e különös adottságát. A rómaiak termálfürdőket építettek, a mai lakók pedig geotermikus energiájával főznek és fűtik az épületeiket. Az viszont tény, hogy időnként a természet visszavág, emlékeztetve az itt élőket, no és a szakértőket arra, hogy a vulkánt nem lehet kényük-kedvük szerint irányítani.

A feljegyzések szerint a Flegrei-mezők 1538-as kitörése után évszázadokon át szunnyadt – egészen 1970-ig. A történeti beszámolók szerint a halászok ekkor úgy látták, mintha megemelkedett volna a föld, noha a Vezúv Obszervatórium akkori vulkanológiai kutatója, Giuseppe Luongo szerint ezt semmilyen tudományos megfigyelés nem támasztotta alá. De hogyan is tehette volna, hiszen ebben az időben még nem volt olyan műszer vagy eszköz, amely a földfelszín alatt zajló jelenségeket mérte, vagy épp róla információt adhatott volna. Ráadásul a szakértő szerint a Flegrei-mezőkre ekkor még kihunyt vulkáni területként tekintettek, így nem csoda, hogy a tudományos közösséget meglepte a szeizmikus aktivitás.

Kilakoltatták a helyieket az otthonaikból

Miután a tudósok akkoriban azt gondolták, hogy a terület a kitörés küszöbén áll, a hatóságok úgy döntöttek, evakuálják a legveszélyeztetettebb területet, Rione Terrát. 1970. március 2-án így katonai teherautók vették körül Pozzuoli e negyedét, majd a katonák és rendőrök házról házra járva kényszerítették az embereket otthonaik elhagyására.

Elmaradt a kitörés

A lakóknak menedékhelyeken találtak helyet, a kitörés azonban elmaradt. Néhány napnyi rettegett várakozás után a kezdeti pánikot így lassan összeesküvés-elméletek váltották fel: míg egyesek azt pletykálták, hogy csak azért űzték el őket a lakásaikból, hogy átalakítsák a területet, mások azt sejtették, hogy a vezetők egész Rione Terrát le akarják rombolni. A feszültséget a további események még inkább növelték:

nagyjából száz család áttörte a település befalazott bejáratait, és visszaköltözött a terület egy részére.

Igen ám, de 1980-ban tényleg megremegett a föld, amely miatt mindenkinek távoznia kellett a területről. Ezután 1983 és 1984 között bekövetkezett egy – a tudósok szerint – „meghiúsult kitörés”, amely során a magma közel emelkedett a felszínhez, de nem volt elég ereje ahhoz, hogy áttörje a kérget. A Flegrei-mezők a helyiek emlékezetének legintenzívebb szeizmikus aktivitását produkálták: egy 4-es erősségű földrengés megrongálta Pozzuoli néhány legrégebbi épületét is, és egy éjszaka alatt legalább félezer földrengés rázta meg a várost.

40 ezren menekültek el a területről

A válság idején mintegy 40 ezer ember menekült el, és a hatóságok is megpróbálták csökkenteni a tengerparti Pozzuoli népsűrűségét. Ezrek költöztek egy újonnan épített, környező dombvidéki negyedbe, idővel azonban a népsűrűség csökkentésére irányuló tervek elhalványultak, és másokat is visszaengedtek a tengerparti Pozzuoliba. Rione Terrába azonban nem.

Nem csoda hát, hogy Rione Terra állapota teljesen leromlott, és évtizedekig megközelíthetetlen maradt, miközben a hatóságok azon tűnődtek, mi legyen a sorsa, mit őrizzenek meg belőle, és mit bontsanak le a negyedben. A Rione Terra közelében felnőtt festő, Antonio Isabettini 1970 után naponta nyúlt ecsetével az épületekhez, hogy megőrizze a településrész emlékét, ám hiába, a természet, az időjárás, a tolvajok és a vandálok átvették az uralmat az egyre pusztuló negyed fölött. 

„A falak leomlottak, fű nőtt az utcákon, és a tolvajok elvittek mindent, amit csak lehetett. Veszélyessé vált oda menni a kóbor kutyák és a sziklák fölött lógó, instabil teraszok miatt.” 

Tavaly újra megmozdult a föld

Az egymást követő helyi hatóságok végül építgették, csinosítgatták és felújították Rione Terrát, aztán részben újra meg is nyitották, majd úgy döntöttek, turistalátványossággá alakítják. Ennek fényében a halászházakat 88 hotelszobává, egy étteremmé, két bárrá és 14 üzletté alakították, noha a bürokratikus késedelmek miatt még nem került sor a megnyitására. Így aztán Rione Terra egy különleges kísértetvárossá lett, pontosabban egy felújított kísértetvárossá. Először ugyanis a koronavírus-járvány szólt közbe, aztán egy polgármestert vádoltak meg a Rione Terra felújításával kapcsolatos korrupcióval, majd pedig 2023 őszén a Flegrei-mezők ismét életre keltek. Pozzuolit ugyanis az elmúlt négy évtized legintenzívebb szeizmikus aktivitása és leggyorsabb talajemelkedése érte, csak szeptemberben és októberben mintegy kétezer rengés rázta meg a területet.

Máig lakatlan a festői negyed

Pozzuoli jelenlegi polgármestere, Luigi Manzoni újabb lépéseket tesz a negyed újraélesztéséért, a hotel, az étterem és a bárok megnyitásáért, és azért, hogy a hely embereket hívjon a területre, szerinte ugyanis a különleges szeizmikus jelenségek csábítók lehetnek a turisták számára. Egyelőre tehát úgy tűnik, hogy Rione Terra sorsa nem lesz más, minthogy

lakók nélküli turisztikai célponttá válik.

Annyi ugyanis biztos, hogy a lakóknak nem engedik meg, hogy visszaköltözzenek, a városvezető szerint ugyanis a hatóságok minimálisra akarják csökkenteni a népsűrűséget az esetleges földrengések vagy kitörések esetén. Arról már nem is beszélve, hogy még annak eldöntése is óriási feszültséget szülne, hogy ki költözhessen vissza. Sőt, a régi lakók többsége már nem is él, és az ingatlanárak is az egekbe szöktek, így a hatóságok számára az a legegyszerűbb, ha továbbra is senki földjeként tartják számon a területet.

Luigi Manzoni tervei szerint Rione Terra jövőre nyitná meg kapuit a látogatók előtt, addig még a terület egy részét fel kell újítaniuk. A helyi vezetőség nagyon elszánt a jövőt illetően, csupán egy dolog húzhatja keresztül a számításaikat: Európa legveszélyesebb aktív vulkánjának kitörése.

Ha szeretnéd megismerni egy másik, igencsak különleges, no és elhagyatott település történetét, feltétlenül olvasd el a Quesnel Forks-ról szóló írásunkat is!