A kolumbiai drogbárót 1993-ban lőtték le a rendőrök. A különös állatparkkal pedig érdemben nem igazán foglalkozott senki, egyes állatokat elvittek ugyan, de a vízilovakról azt gondolták, hogy mivel eleve afrikaiak, Kolumbiában garantáltan elpusztulnak. Nos, nem így lett. A környező tavas-mocsaras területeket birtokba véve annyira jól érzik magukat, hogy termékenyebbek, mint valaha, s úgy elszaporodtak, hogy a második legnagyobb víziló-populációt jelentik Afrika után. Rengeteg problémát okoznak a helyieknek, akiket olykor meg is támadnak. A területen alapvetően őshonos fajok is egyre inkább háttérbe szorulnak miattuk.
Jelenleg több mint száz víziló garázdálkodik az egykori hacienda környékén. Néhányan a városba is bemennek, halálra rémítve az embereket, akiket egyébként természetes környezetükben is gond nélkül meg tudnak ölni. Egy bikát, aki súlyosan megsebesített egy halászt, végül kilőttek, de ekkor az állatvédők haragja zúdult a helyiekre. Pedig az állatok nem csak az emberekre jelentenek veszélyt. Ürülékük rossz hatással van a helyi vizek oxigénszintjére, ezáltal az algásodásra, és gyakran tönkreteszik a termést, ráadásul gyakoribbá válhatnak az állatról emberre terjedő betegségek is.
Escobar vízilovai vonzzák a turistákat
El is érkeztünk a vízilovak érdekes helyzetéhez. Ugyanis mindezek ellenére nem mindenki tartja őket elpusztítandó, de minimum elköltöztetésre érdemes fenevadaknak. A környéken többen is majdhogynem háziállatként kezelik őket, ráadásul a velük reklámozott termékeket a turisták úgy viszik, mint a cukrot. Épp ezért azok, akik egyesével ki akarták lőni a populáció tagjait, soha nem kerekedtek felül a többség véleményén. Tavaly júliusban egy kolumbiai ügyvéd egyenesen pert indított Escobar vízilovai (illetve népes családjuk) nevében, javaslata szerint nem megölni, hanem sterilizálni kell a vadállatokat. 24 vízilónak nyílpuskával adtak be mindkét nemnél hatásos fogamzásgátló szert, tizenegy állatot pedig be tudtak fogni, őket állatorvosi rendelőben sterilizálták.
Próbálj elkapni egy kéttonnás, csúszós, potenciálisan halálos állatot
A műveletet azonban nagyban nehezíti, hogy a vízilovaknál testfelépítésüknél fogva szinte lehetetlen messziről megállapítani, milyen neműek: a hímek pénisze légmentesen zárható tokban lapul, a nőstények szaporítószervét pedig még a kutatók sem találják. Azaz az ivartalanítás nagyon lassan halad, és miután kéttonnás állatokról van szó, rengeteg pénzbe kerül. Mivel egyik ország állatkertje sem látja szívesen a vízilovakat, az őshon, Afrika pedig épp eleget bajlódik a sajátjaival, Nataly Castelblanco-Martínez kolumbiai ökológus úgy látta, nincs más megoldás, mint az állatok kilövése. Ugyanakkor az Amerikai Egyesült Államok ezen a ponton közbeszólt.
Halál helyett személyazonosság
2021 őszén Ohio déli körzetének kerületi bírósága a történelem során először a vízilovakat olyan lényekként ismerte el, akiknek – legalábbis Amerikában – jogaik vannak. A döntést azután hozták, hogy kiderült, a sterilizálási folyamat közben azért néhány vízilovat továbbra is kilőnek, amit az Egyesült Államok Animal Legal Defense Fund állatjogi szervezete nem tűrhetett szó nélkül. Vadvilágszakértők bevonásával adták be kérelmüket az ohiói bíróságnak, amely a javukra is döntött. A Magdalena folyóban élő vízilovak innentől kezdve jogi személyek, akiket nem lehet csak úgy megölni. A kolumbiaiak természetesen tiltakoztak. A döntésnek ugyanis nincs hatása Kolumbiában, azt pedig, hogy mi legyen a vízilovak sorsa, a helyi hatóságok fogják eldönteni – nyilatkozta Camilo Burbano Cifuentes büntetőjogi professzor. Az biztos, hogy túl sok idejük nincs lamentálni, az állatok ugyanis viharos gyorsasággal szaporodnak.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
