eger szalók

Egerszalók mellett 1961-ben és 1987-ben mélyítettek két szénhidrogénkutató fúrást, amiből olaj helyett forró víz tört fel, ennek hőmérséklete a 70 °C-t is elérte. Az ezt tápláló csapadékvíz eredetileg a Bükk területén szivárog be, majd a mélyben történő vándorlást követően a fúrásokban felszínre tör az oldott anyagban dús forró víz. 

Köszönhetően a hazánk területére jellemző geotermális hőnek, a mélyben nagy hőmérsékleten kerül kölcsönhatásba az ott jelenlevő kőzetekkel, jelentős széndioxid-tartalmat nyer és kioldja a mélyben levő mészkő anyagát. Ennek következménye az a csodálatos jelenség, amit „sódombként” ismer a nagyközönség Egerszalók mellett.

Talán a legismertebb az USA-ban a Yellowstone Nemzeti Park és hozzánk közelebb a törökországi Pamukkale, ahol ugyanez a jelenség emberi beavatkozás, mélyfúrás nélkül megy végbe, de hozzánk közelebb, Olaszországban, vagy Szlovákiában is számos helyen megtalálható. 

A mészkődomb lenne a helyes kifejezés

De mi is ez a jelenség? A mélyből kiáramló meleg víz a felszínre érve elkezd párologni, csökken a hőmérséklete, valamint a benne levő oldott szén-dioxid is eltávozik, hasonlóan a kinyitott szódásüvegben levő szódavízhez. A szén-dioxid a vízben oldva szénsavat képez (ennek a savas ízét érezzük a szánkban a szódavíz, vagy szénsavas üdítők élvezetekor), ami viszont feloldja a mészkövet. Amint ez a szén-dioxid eltávozik, a feloldott mészanyag kalcium-karbonát formájában kicsapódik.

Ugyanezt a jelenséget látjuk a cseppkőbarlangokban is, ahol a lecseppenő vízből távozik a szén-dioxid és a felszínen kiváló karbonátból épülnek a megkapó cseppkövek. Kémikus szemmel nézve a dolgot tehát valóban sóról van szó, a szénsav sója valóban a karbonát, viszont a „sódomb”-ról talán sokaknak a konyhasó jutna az eszükbe, ami jelen esetben félrevezető.

A „mészkődomb” pontosabban fejezné ki a valódi tartalmat. 

Egerszalókon kívül máshol is van ilyen mészkő

A kalcium-karbonát kiválás nagyon sok formában jöhet létre, a fürdőszobai vízkőtől a fogunkon képződő fogkövön át a természetben általánosan megjelenő mészkőig. Amikor a budai hegyekben, a Pilisben, a Bakonyban vagy a Bükkben sétálunk, valaha volt tengeri élőlények mészvázából képződött hófehér sziklák között barangolunk. Mészkő persze képződik meleg vízből is, a termálvizes forrásokban a fent leírt módon egy speciális mészkőfajta, a travertinó jön létre. 

Az érdeklődő olvasó a közelben nem csak Egerszalókon láthatja a travertinót, de a múltban működő hőforrásokból képződő travertinók a budai Vár-hegyen, a Budakalász és Süttő melletti kőfejtőkben, a tatai Öreg-tó mellett számos területen megtalálhatóak. Sőt, ilyen travertinót láthatunk sok épület és kerítés, valamint középületeink borításán is, amelyek közül talán a legismertebb és leglátványosabb példa a Parlament. Így tehát körbeértünk, a geológusok kutatási témájától eljutottunk a környezetünket díszítő építőanyagig, sőt, mint az egerszalóki mészkődomb esetében, az ember fogékonyságáig a természet szépségével szemben.