A negyedik hullám már itt lehet, csak náthával nem szokás orvoshoz menni

GettyImages-1084267344 (1)

Bár nyár elején világszerte fellélegeztünk; bíztunk benne, hogy az egyre szélesebb körű átoltottság elegendő védelmet biztosít majd, az utóbbi hetekben egyre világosabbá válik, hogy a koronavírus-járvány negyedik hulláma elkerülhetetlen. Sőt, nagyon valószínű, hogy rég benne vagyunk a soron következő járványban.

A legnagyobb aggodalmat ma a delta variánsként közismert új vírustörzs jelenti. Ami decemberben, az első indiai esetek napvilágra jöttekor még túl távolinak tűnt, hogy szorongató aggodalmat okozzon, ma világszerte a megbetegedések első számú felelőse. Friss adat például, hogy a szomszédos Szlovákiában az új esetek 99 százalékában ez a vírusmutáns játssza a főszerepet.

A delta variáns terjedési sajátosságai és részben eltérő tünetei - különösen az oltottakon jelentkező, nem igazán jellegzetes szimptómái - miatt minden eddiginél gyorsabban terjed, és minden valószínűség szerint már most jóval több embert érint, mint gondolnánk. A Yale Medicine munkatársai 5 pontban szedték össze, mi az, amit mindenkinek tudnia kell a delta variánsról. 

#1 Hipersebességgel terjed

A delta variánssal kapcsolatos legfontosabb információ, hogy minden korábbi változatnál gyorsabban terjed, fertőzőképessége nagyobb, mint például az ebolát okozó kórokozóé, vagy épp a SARS illetve MERS vírusoké – igaz, hogy a legnagyobb terjedési sebesség és a legtöbb kórházi ápolást igénylő megbetegedés ott alakul ki, ahol alacsonyabb az átoltottság. Sajnos ugyanakkor a nagyobb átoltottsággal rendelkező területek és az oltottak sincsenek százszázalékos biztonságban. Kutatási adatok szerint ugyanis a delta variáns oltottak körében is gyorsabban terjed, mint a korábbi törzsek, fertőzőképessége a teljes populációra vetítve 50 százalékkal magasabb, mint az alfa variánsé, ami már szintén 50 százalékkal fertőzőképesebb volt, mint az eredeti vuhani vírus. Járványszakértők különösen aggasztónak tartják a vírus óriási alkalmazkodóképességét. 

#2 Az oltatlanok a korábbinál is nagyobb veszélyben vannak

Az oltás a korábbi vírustörzsekkel szembeni védekezésnek is a legfontosabb pillére volt, a delta variáns esetében pedig még fontosabb lenne az átoltottságra alapozni. Ez a variáns ugyanis - kutatások szerint - a korábbi törzseknél jóval nagyobb arányban fertőz meg 50 év alatti felnőtteket és gyerekeket is, akik az első hullám idején még nem tartoztak a veszélyeztetettek közé. A korábbi vírustörzsekkel összehasonlítva a delta variánst 2,5-szer nagyobb eséllyel kaphatja meg a középkorú korosztály és a gyerekek korosztálya is. 

#3 Fertőzési gócok kialakulása várható

A járvány fellobbanásának esélye annál nagyobb, minél kevésbé jellemző az átoltottság egyes  közösségekben, területeteken. Olyan országrészekben – például kisebb településeken –,  ahol a környező településekhez képest csekély az átoltottság, a vírus könnyen helyi gócpontokat alakíthat ki, amivel szemben a korábbiakhoz képest egészen új járványügyi védekezésre lesz szükség. 

#4 Még mindig rengeteg a bizonytalanság

Az egyik legfontosabb kérdés, hogy a delta variáns okozta megbetegedés súlyosabb-e, mint a korábbi hullámokban tapasztaltak. Egyelőre nem lehet tudni, de egyes kutatási adatok szerint a delta variánssal fertőzött oltatlanok kétszer akkora eséllyel kerülnek kórházba, mint azok az alfa variánssal fertőzöttek, akik nem vették fel az oltást.

Fokozza a bizonytalanságot és segíti a járvány terjedését, hogy a tünetek is megváltoztak.Tavaly már kívülről fújtuk, hogy a koronavírus-fertőzés egyik legösszetéveszthetetlenebb tünete az ízlelés elvesztése. Nos, a delta variánsnál ez már nem ennyire egyértelmű, az ízlelő- és szaglóképesség csökkenése már nem tartozik a vezető tünetek közé. A vezető szimptómák most (amik oltatlanok esetében is megjelenhetnek, jellemzően enyhe lefolyással) az orrfolyás, tüsszögés, láz, torokfájás, a fáradékonyság, és bizonyos esetekben emésztőrendszeri problémák. A leggyakoribban jelentkező bő orrfolyást sokan összekeverik az allergiával, vagy épp a szezonális náthával, amivel jellemzően nem fordulnak orvoshoz, így oltva és oltatlanul, tünetmentesen vagy enyhe covid-tünetekkel is hordozhatjuk és közvetíthetik a fertőzést – hívják fel a figyelmet a szakemberek.  

#5 Csak az oltás és a higiénia betartása segíthet

A járványveszély nem múlt el, az újabb és újabb vírusvariánsok megjelenésével nem is lehetünk biztosak benne, hogy egyhamar visszatérhetünk a normalitáshoz. Az oltás továbbra is a leghatékonyabb módja annak, hogy megelőzzük a vírus okozta betegséget, annak súlyos lefolyását és szövődményeit. Arról, hogy az egyes oltások milyen hatékonysággal előzik meg a megbetegedéseket, egyre több tanulmány készül, amik mind hasonló tapasztalattal járnak: ha az oltás a betegséget nem is minden esetben előzi meg, 90 százaléknál is nagyobb eséllyel előzi meg a súlyos, kórházi kezelést okozó lefolyást. Magunk és szeretteink védelmében ezért továbbra is az oltás felvétele, illetve a higiénés és távolságtartási szabályok betartása jelentheti a legbiztosabb védelmet. Ha jelenleg nem is kötelező, vagy ha már be is oltottak bennünket, mások védelme érdekében zárt térben, nagy tömegben hordjunk maszkot, rendszeresen mossunk és fertőtlenítsünk kezet, így csökkentve a vírus átadásának kockázatát. 

 

Oszd meg másokkal is!
Mustra