Chile földrengés magyar nő

A leghosszabb tengerpart országa

A leghosszabb ország Chile a Világ leghosszabb országa a maga 4329 kilométeres észak-déli kiterjedésével, de a hozzá tartozó apróbb szigeteknek köszönhetőn mintegy 6500 km-nyi partszakasszal büszkélkedhet. 

Így aztán nem meglepő, hogy különböző klimatikus viszonyokkal rendelkezik, szinte minden éghajlatból kaphat az országon belül ízelítőt az ember és persze domborzata is igen változatos: az Andok havas hegycsúcsaitól a sivatagos területeken át a vulkánokig. Délen Patagónia bizonyos területei is Chiléhez tartoznak, ahogy a Magellán- szoros és két-harmad részben a Tűzföldnek nevezett igen hűvös szigetvilág is, olykor több mint 2000 méter magas hegycsúcsaival. Onnan pedig már csak picit húzódik délebbre az Antarktisz, ami ugyan nem tartozik az országhoz közigazgatásilag, de a chileiek szeretik azt hinni. 

Pedig így is ők büszkélkedhetnek mindemellett még a Föld legszárazabbnak tartott sivatagával is, az Atacama-sivataggal, amit sajnos évente sok ezer tonna hulladékká váló fast fashion ruhatermék temetőjeként is használ a világ. És Chiléhez tartozik a Húsvét-sziget is, ami kiterjedésben kicsit kisebb, mint például Sopron, de misztikus moái szobrairól annyira világhíressé és a chilei turizmus egyik alapkövévé vált, hogy 1995 óta az UNESCO által a világörökség részét képezi, jóllehet állandó lakosainak száma a 8000 főt sem éri el.

A legváltozatosabb éghajlatok országa

Ebbe a szédítően változatos adottságokkal rendelkező, legek országába követte Évi a szakmai karrierjét építő férjét bő fél évvel ezelőtt, és azt, hogy Chilében nagyjából minden éghajlati viszonyra találni példát, már ő is meg tudja erősíteni, sőt: „Napközben szuper meleg van a tengerparton, isteni strandidő, kellemes napfürdőzés, majd délután először felkerül a polárpulcsi a gyerekekre, estére pedig jellemzően a Patagónia dzseki, mert iszonyatosan lehűl a levegő” – meséli.

Miközben mi éppen egyik hőségriadóból a másik melegrekordba szédülünk, Éviéknél Chilében jelenleg éppen „tél” van a déli féltekén: „Igaz, hogy kb. Máltának megfelelő magasságában vagyunk, és a pálmafák is arról árulkodnak, hogy a telek nem kifejezetten hidegek. Éppen ezért a házakban nincs fűtés, maximum elektromos. Ez elsőre nem hangzik ijesztőnek, de a meleg belső terekhez és fűtéshez szokott embernek egy 17 fokos lakás nagyon hideg tud lenni, és nagyon tud fázni.”

A legdurvább földrengések országa

1960-ban a Richter-skála szerinti 9,5-ös extrém mértékű földrengés rázta meg Chile Valdivia nevű városát, amit a 20. század talán legnagyobb ilyen eseményeként tartanak számon, és amely 2000 ember halálát okozta.

Erről már Évinek is vannak tapasztalatai: „Földrengést már mindenki átélt, csak nem mindenki vette észre. Mi is valószínűleg már átaludtuk egyet-kettőt, mert itt ez teljesen mindennapos jelenség. Szókincsükben is megkülönböztetik a megremegést (temblor) és a földrengést (terremoto). Amikor kisfiunk szobájában szerettünk volna kitenni egy képet a falra, de a szög sehogy nem ment bele, rá kellett jönnünk, a betonfal földrengésbiztos, ahogy szinte minden. A helyiek szerint kellene a bejárati ajtó mellett tartani egy hátizsákot a legszükségesebbekkel, mert bármikor jöhet nagy rengés, és akkor menekülni kell. De egy született chilei 6-os erősségű rengésnél még csak mosolyog, esetleg felkapja a kávéját, hogy nehogy rálöttyenjen a laptopra” – osztja meg Évi ez irányú tapasztalatait.

A latin temperamentum országa

„Mi itt Santiago de Chilében, a fővárosban kondókban lakunk, vagyis társasház jellegű helyen, ami nekünk egy teljesen új műfaj. Kicsit olyasmi mint egy lakópark, de inkább lakóközösség mint szimpla lakópark. Közös a kert, a grillező, a gyerekeknek a játszóház, van egy kis focipálya és kilátás a hegyekre.

- számol be a különleges alkalmakról Évi, majd hozzáteszi: „az emberek elképesztően barátságosak és segítőkészek, közvetlenségük nem csak a lakóközösségen belül mutatkozik meg: kollégák, ismerősök, munkatársak egymás között nemre és korra való tekintet nélkül, nagy öleléssel, legtöbbször még nagy cuppanós puszival is köszöntik egymást, ami itt teljesen normális”.

A legnagyobb meglepetések az országban

Évi számára tartogatott pár meglepetést a chilei életforma, elmondta, hogy angolul  szinte senki nem beszél, friss kenyér és péksütemény csak délután érhető el a reggeli órák helyett. A helyi pékek, úgy tűnik, nem hajnalban kelnek és a kávézók is csak fél 10 körül nyitnak, a reggeli kávét tehát csak otthon lehet elfogyasztani. Évi továbbá megfigyelte: „Az emberek felső pár százaléka extra luxusban él, és úgy is öltözködik, míg a középosztálybeli nők annál funkcionálisabban, mintha egyáltalán nem érdekelné őket a divat. Ennek megfelelően nem is nagyon találni felső-közép kategóriás divatüzleteket.” 

A legfinomabb gasztrotapasztalatok

Évi szerint a manjar a legjobb dolog a világon, ami a hagyományos chilei karamellizált sűrített tej. Emellett azt mondja: „rengeteg a tengeri hal, a tengeri herkentyű és isteni finom a marhahús, meg persze a bor, aminek csak Franciaországhoz mérhető kultúrája van. Chile a világ negyedik borexportőre, amiről otthon csak keveset tudunk. Az avokádó, a gránátalma, a citrom és a narancs helyi termések, olcsók és finomak, de a feldolgozott élelmiszerek és az éttermek valamivel drágábbak, mint otthon. 

– összegzi a magyar nő külföldön.

Egyéb legek

Aki mindezek után kedvet kapott a legek országába látogatni, Chilében találkozhat a legszebb éjszakai égbolttal, mégpedig az Egyenlítőhöz közelebbi, északi részeken, a sivatagi száraz vidéknek köszönhetően. Ennek eredményeképpen a világ csillagásztevékenységének közel fele Chiléből indul ki. Ráadásul, a mintegy 100 évvel ezelőtt felfedezett Chinchorro múmiák is az ország egyik rekordjához tartoznak, a nagyjából 7000 évvel ezelőtt mumifikált tetemek ugyanis a legrégebbi múmiaörökségek közül valók a világon.