bordélyházi gyertyák

A viktoriánus kornak, ami az 1837 és 1901 között uralkodó Viktória angol királynőről kapta elnevezését, egyik legismertebb vívmánya a képmutató prüdéria volt. Amíg a szigetországban a hivatalos norma a gyereknemzésre korlátozott nemi élet volt, a kontinensen épp ez idő tájt élte új virágkorát a prostitúció. 

Párizst a forradalom után elözönlötték az örömlányok, akik már nemcsak bordélyházakban, de az utcákon, kocsmákban és masszázsszalonokban is árulták portékájukat. Tisztes családapák, nagy tekintélyű polgárok, feddhetetlen hivatalnokok tömegei élték ki titkos vágyaikat a kéjhölgyek szolgáltatásainak az igénybevételével. A gazdag külföldiek jelenléte mindennapossá vált, és a leghíresebb luxusbordélyházakat például pont Viktória királynő fia, a később VII. Eduárd néven uralkodó walesi herceg is visszatérő vendégként látogatta.

Az ilyen illusztris vendégek természetesen a bordélyok luxuslakosztályaiban élték ki vágyaikat, nem törődve a költségekkel és az idővel. Míg a többieknek szűken mért idő állt rendelkezésre a boldogsághoz, ugyanis ha a bordélyházi gyertya leégett, akkor véget is ért a mulatság.

Hét perc a mennyországban

A bordélyházi gyertyákat 1880 és 1905 között széles körben használták az európai bordélyházakban, de az aranyláz éveiben az Egyesült Államok nyugati részén is népszerűek voltak. A kor szokásainak megfelelően csodálatos díszítést kaptak ezek a kis dobozkák. Az egyik oldalukon egy korabeli, előkelő ruhába öltözött nő képe volt látható, amint boldogan, de tekintélyt parancsolóan tekint le a képről. A másik oldalon litográfia jelent meg, vagy hiányos öltözetű lányok képei.

A koncepció egyszerű volt. A férfi kifizette a belépő árát, majd ő és a választott kéjhölgy elvonultak, hogy megejtsék a légyottot. A gyertyát meggyújtották, és az együttlét addig tartott, ahány gyertyát az illető kifizetett. Egy ilyen gyertya körülbelül hét percig égett, amit a hölgyek gyakran megnyestek, hogy ne kelljen annyi időt rászánni egy menetre. Ilyen módon kb. 30 ügyfélre is jutott idő egy nap. 

Azt gondolhatnánk, hogy kevés ez a jóból, de egy ötszáz párt vizsgáló kutatás minderre rácáfol. Mint kiderült, a legtöbbeknél mindössze 5,4 percen keresztül tart maga az aktus, az előjátékot nem számolva. Nem csoda, hogy mindenki jóval többre számított, hiszen ez tényleg elég kevésnek hangzik, de csak olyan párokat vettek be a kutatásba, akik elégedettek voltak a szexuális életükkel.

Időmérés a 19. század elején

A homokórát és a zsebórát mind ismerjük, de talán a gyertyaóra új gondolatnak hangozhat a többség számára. A gyertyaóra egyébként középkori találmány, és nagy előnye, hogy nemcsak időmérésre, hanem időzítésre is lehetett használni. A mérés része nagyon egyszerű, hiszen a jelzésekkel ellátott viasz ameddig leég, annyi idő telt el. Az időzítés azonban sokkal érdekesebb megoldásokat eredményezett.

Ahogy a gyertya ég, a viasz fogy, és a tűz egyre alacsonyabbra süllyed. Ha egy fémdarabot, például szöget helyeztek a gyertyába, akkor az a viasz elégése után egyszerűen csak leesett, és zajt csapott. De volt egy olyan megoldás is, hogy egy vékony fonalat gyújtott meg egy bizonyos fokú leégésnél, amely fonál például egy csengőre volt rákötve. Ez volt az akkoriban nagy tömegek számára elérhető ébresztőóra.

Az első igazi karórát csak 1904-ben gyártották le, méghozzá egy pilóta kérésére. A megrendelés oka igazán egyszerű volt: repülés közben nem tudta elővenni zsebóráját. Ez igazi fordulópontot is jelentett a mechanikus eszközök történelmében, hiszen a karórák ezután kisvártatva elterjedtek, és divatossá váltak a polgári lakosság széles körében.

Íme még néhány érdekesség, amit nem tudtál a gyertyákról

• Gravitációmentes közegben a gyertya lángja kerek és kék. 
• A születésnapi gyertyák elfújása 1400%-kal növeli a tortán lévő baktériumokat.
• A születésnapi tortákon lévő gyertya egészen az ókori görögökhöz nyúlik vissza, akik gyakran égettek gyertyákat a számos istenüknek és istennőjüknek szánt áldozatként. Így tisztelegtek a görög holdistennő, Artemisz előtt. A kerek sütemények a Holdat szimbolizálták. A gyertyákat azért tették rá, hogy a visszavert holdfényt jelképezzék. 
• A gyertyalángok milliónyi apró gyémántot tartalmaznak.

Borítókép: Facebook Matt's Curio Cabinet