Kevés dolog nyújt olyan káprázatos látványt az univerzumban, mint a Hold, amelynek – valószínűleg éppen ezért – a középkori tanok misztikus erőket is tulajdonítottak. Az európai mitológia úgy tartotta, hogy a telihold vérfarkassá változtathatja az embert, Arisztotelész görög filozófus és Idősebb Plinius római történész pedig tudni vélte, hogy hatással lehet az agyműködésre. Egy amerikai matematikus a sort folytatva minden korábbinál hajmeresztőbb elmélettel állt elő, miszerint a Hold elpusztítása az emberiség minden problémáját megoldhatná. Különc teóriája a tudományos világban a mai napig humor tárgya.

Vérfarkasgyanúba keveredni nem volt nehéz, akiről pedig úgy gondolták, az ördöggel cimborál, nem jöhetett ki jól a helyzetből…
Tovább olvasomEzért gondolta jó ötletnek atommal elpusztítani a Holdat
Az iráni születésű Alexander Abian az Iowa Állami Egyetem matematikaprofesszora volt, és egy 1991-es egyetemi hírlevélben hozakodott elő a Hold nélküli Föld elméletével. Ez azon a hipotézisen alapult, hogy a Hold elpusztítása az évszakok végét jelentené, ami megszüntetné a természeti katasztrófákat.

Persze a hőséggel is meggyűlik majd a bajunk, az előrejelzés szerint rekordmeleg lesz a nyáron.
Tovább olvasomA matematikus abból indult ki, hogy ha a Hold nem létezne, a Föld forgása leállna, így megváltoznának bolygónk hőmérsékleti és szélviszonyai.

Ehhez a nukleáris erő bevetését látta a megfelelő eszköznek. Azt gondolta, hogy mélyfúrással kéne lyukat ütni a Hold felszínén, abba atombombát juttatni, majd a Földről felrobbantani. Bár gondolatmenete akár logikusnak is tűnhet, az évek során tudományos szakértők és csillagászok adtak hangot aggályaiknak azzal kapcsolatban.
Sokak szerint a Hold elpusztítása nemhogy nem segítene rajtunk, hanem a földi élet teljes összeomlásához vezetne.
Közéjük tartozik Katiya Fosdick, a Kavli Institute for Astrophysics and Space Research munkatársa is, aki szintén úgy vélekedett, hogy éppen ellentétes hatást érne el, vagyis újabb természeti katasztrófákat idézne elő.
Itt sántított a Holddal kapcsolatos elmélet
Abiannak ugyan igaza lehetett abban, hogy a Hold eltörlésével az árapályok mértéke csökkenne, mindazonáltal azok nem tűnnének el teljesen, mivel a dagályokat bizonyos szintig a Nap is befolyásolja. A National Oceanic and Atmospheric Administration ( NOAA) definíciója szerint az árapályok „nagyon hosszú periódusú hullámok, amelyek a Hold és a Nap által kifejtett erők hatására áthaladnak az óceánon”.
Ahogy emelkednek és süllyednek, az árapályok befolyásolják az óceáni áramlatokat, és meghatározzák, hogy mennyire hideg vagy meleg az időjárás. De még ha a Hold eltűnése az árapályokon keresztül meg is szabadítana minket az időjárás szeszélyeitől, más problémákat vetne fel. Az árapályok felelősek ugyanis az ökológiai egyensúly fenntartásáért.
Az árapályok visszaszorulása hatással lenne a táplálékláncra, és fokozatosan lelassítaná bolygónk forgását, ami fagyokkal járna, mivel a fél Föld az év kétharmadában nem kapna napfényt.

Számos egyéb, tudományosan megalapozott oka is van annak, hogy a Földnek „szüksége van” a Holdra. A matematikus tervének megvalósítása ráadásul több sebből vérzik gyakorlati szempontból is. Ahhoz, hogy felrobbanthassuk a Holdat, több száz kilométer mélyen kéne aknákat fúrnunk bele, hogy aztán 600 milliárd (!) 50 megatonnás, pusztító erejű atombombát juttassunk beléjük.

Az atombomba áldozatainak száma jóval magasabb is lehet, mint amit eddig becsültünk.
Tovább olvasomÍgy vagy úgy, de a Föld is elpusztulna a Holddal együtt
Ha sikerülne is végrehajtani a lehetetlen küldetést, a Hold égő törmelékei hatalmas mennyiségű mozgási energiát szabadítanának fel légkörünkben, addig hevítve azt, míg végül a földi élet is elégne. A másik probléma, hogy a törmelékek egymással összeütközve további apró darabokra esnének szét, ami – ahogy azt a Kessler-szindróma néven ismert elmélet sugallja – megint csak katasztrofális következményekkel járna, és megpecsételné az emberiség sorsát.

Ha mindez nem lenne elég, a Hold pusztulásával megváltozhatna a Föld tengelyirányú dőlése is, így egyik féltekéjének nagyobb része folyamatosan a Nap felé nézne, miközben a másik örökös sötétségben ragadna.
A makacs tények ellenére Abian 1999-es haláláig megingathatatlan volt hitében, és kritikusait azokhoz hasonlította, akik egykor elvetették Galileo Galilei, a híres itáliai fizikus, csillagász, matematikus és természettudós nézeteit.
Eközben olyasmit találtak a Holdon, amit senki sem ért. Ha érdekel, hogy mi lehet az, olvasd el ezt a cikkünket is.

Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés