A II. és a III. kerület határán, a Bécsi út és a Szépvölgyi út között található a Kolosy tér, amely leginkább szökőkútjáról, hangulatos kávézóiról, éttermeiről és sörözőiről ismert. A tér számos busz végállomása, de megáll a közelben többek között a H5-ös HÉV, és több villamos is. A teret már a 18. század elején említik, ekkor még Markt Platz, vagyis Piac tér néven. Később Plébániatér és Lujza tér volt a neve, mai elnevezését pedig az 1848–49-es szabadságharc kivégzett honvéd századosáról, Kolosy Györgyről kapta.
Kolosy György 1824-ben született Erdélyben, Székelykövesden. Apja tanító volt. Jogot hallgatott és családi nevelőként dolgozott Pesten, egyetemi diákként bekapcsolódott a Pilvax kávéházban szerveződő forradalmi ifjúság körébe. 1848. szeptember 28-án az egyik vezetője volt annak a tömegnek, amely felkoncolta a törvénytelenül Magyarország császári biztosának kinevezett Lamberg Ferenc Fülöp grófot. Az összecsődült nép a Budáról Pestre vezető hajóhídon kirángatta Lamberget a kocsijából, majd kaszákkal, kardokkal és késekkel halálra szúrta a népbiztost. A holttestet levetkőztették és végighurcolták a pesti utcákon. Kolosy a képviselőházba rohant, ahol véres kardját mutogatva kijelentett: megölték Lamberget.
A képviselőház ellenezte a népítéletet, ezért szigorú vizsgálatra utasította a fővárost. A felelősségre vonás elől Kolosy női ruhában menekült Erdélybe, majd beállt Bem József seregébe, és honvédtisztként harcolt. Hadnagyként a Pozsonyban alakult 15. honvédzászlóaljnál szolgált, majd főhadnagyként Komárom várának őrségébe került. Századosként később a felső-tiszai hadsereg kötelékében harcolt. A szabadságharc bukása után bujkálni kényszerült, szülőföldjén, Maros–Torda vármegyében rejtőzködött, majd betyárként, Frunza álnéven bujkált. Végül feladta saját magát a pesti osztrák hatóságoknál. Letartóztatták, és Lamberg gróf megöléséért 1850 januárjában kötél általi halálra ítélték. Az ügyben nyolc másik személyt is perbe fogtak, azonban egyedül Kolosy ellen tudtak bizonyítékot felhozni, ezért Haynau tábornok az ő személyén torolta meg a sérelmet. Január 23-án hajtották végre az ítéletet a mai Szabadság tér helyén álló Újépületben (ebben a hírhedt katonai létesítményben tartották fogva a szabadságharc letartóztatott résztvevőit).
Budaújlak vezetése 1900-ban adományozta a városrész központjában álló Lujza térnek a Kolosy tér nevet.
Érdekelnek a történelmi személyek, akikről utcákat, tereket, városrészeket neveztek el Budapesten? Kövesd erről szóló sorozatunkat, íme az előző rész:
