Mi, gazdik pedig halálos rémületben, értetlenül állunk a változás előtt. A rémület egy bizonyos szempontból indokolt is. A macskák egy része akkor is védekezni kezd a gyógyszerbevétel, a fürdetés vagy bármiféle macerálás ellen, ha egyébként kezes jószág. Gazdiként pedig igenis veszélyben lehetünk: a macskakarmolás és -harapás is okozhat megbetegedést, vagy igényelhet sürgősségi ellátást.
Vigyázzunk magunkra, vigyázzunk az állatra!
Mégis mi bajunk lehet egy háromkilós kis macska támadásától? Mégsem kutya! Ez igaz. Ám miközben a kutyákat kötelező veszettség ellen oltani, a cicákat nem. Nagyon ritka, hogy mégis elkapják a betegséget, tekintve hogy a kóbor kutyák és a rókák is csalétekkel vakcinázott állapotban szaladgálnak odakint, de ettől még az orvos elrendelheti a cica kéthetes megfigyelését. Ennél nagyobb bajt tudnak okozni azok a kórokozók, amelyek a fogakkal és karmokkal együtt a macska által okozott sebbe, s így a szervezetünkbe kerülnek. Ha a macska megharapott, súlyosan megkarmolt, pláne ízületbe harapott, akkor azonnal forduljunk orvoshoz! Az így szerzett sebek fele elfertőződik, köszönhetően a macska szájában lakó Pasteurella multocida baktériumnak (és ez csak egy a sok közül). Számíthatunk egy tetanuszinjekcióra, a sebek kimosására, antibiotikumkúrára, az állat megfigyelésére is.
Az ételbe keverés
A legkönnyebben úgy tudjuk elkerülni a konfliktust, ha az adott gyógyszert belekeverjük az állat kedvenc ételébe. Ez kiscicák esetében működik a leginkább, a felnőttek azonban képesek kiszagolni a legkisebb mennyiségű medicinát is, és undorral otthagyják még a májkrémet is. Megoldás lehet az előzetes miniéheztetés, azaz egy étkezést hagyjunk ki a gyógyszeres étek tálalása előtt, így megvan az esély rá, hogy az éhes macska mindenképp elfogyasztja. Igaz, még ekkor is megtörténhet, hogy megeszi az adott falatot, de mielőtt ünnepelni kezdenénk, kiköpi a szájából a tablettát, lehetőleg akkor, amikor nem figyelünk. Ebben az esetben kénytelenek leszünk szájon át beadni a gyógyszert.
Hogyan védjük meg magunkat?
A macska különös állat. Puha, kedves, ám stressz esetén szinte kivetkőzik magából. Még ha a fejét szilárdan tartjuk is, mind a négy lábát meglepően nagy szögben képes kicsavarni és ott, akkor karmolni velük, amikor nem is számítunk rá. Izmai kifejezetten erősek, reakcióideje kiváló, bőre rugalmas – minderre legkésőbb akkor rádöbbenünk, amikor megpróbáljuk lefogni. Épp ezért nem árt óvatosnak lenni a gyógyszer beadásakor, a szőr fésülésekor, fürdetéskor, és minden olyan helyzetben, amit az állat stresszesnek ítél meg. Ilyenkor a cica elsődleges szándéka mindig a menekülés: kanapé alá, sötét sarokba bújik, ahonnan nagyon nehéz előkotorni. Ha ebben a menekülésben megakadályozzák, még idegesebb lesz. Akkor tudunk védekezni minden lehetséges ártalom (karmolás, harapás) ellen, ha mindezekre jó előre felkészülünk, és tervet dolgozunk ki az ideges macska vakcinázására. Gondoljuk át, egyedül képesek vagyunk-e bánni vele? Képesek leszünk-e elég határozottak és szakszerűek lenni? Nem félünk-e tőle? Ha igen, és nem érzünk magunkban kellő erőt a feladathoz, marad az állatorvos.
Mindig legyen nálad törölköző!
Nem állítjuk, hogy minden cica utálja a gyógyszer bevételét. Vannak köztük szelídek, akik tűrik, hogy kinyissuk a szájukat és belehelyezzük a tablettát vagy folyékony gyógyszert, és maximum egy sötét pillantásra méltatnak, mielőtt elrohannának. Ám azok a macskák, amelyek stresszhelyzetben hajlamosak cséphadaróvá változni, már külön eszközt igényelnek. Ez az eszköz pedig a törülköző (esetleg lepedő, egy szakításbiztos, méretes anyagdarab, minél vastagabb, annál jobb). Keressünk egy viseltes, megfelelően nagy, vastag törülközőt, helyezzük kinyitva az ágyra, majd rakjuk rá a cicát. Gyors és határozott mozdulatokkal csavarjuk bele az állatot úgy, hogy csak a feje legyen kint. Ezzel mind a négy lábát képesek vagyunk leszorítani, miközben nem okozunk neki fájdalmat. Ha megfelelően tartjuk a törülközőbe csavarva, már csak a szájával kell megbirkóznunk.
A lényeg a határozottság
Ez nem az az idő, amikor kedveskedve sajnálnunk kéne az állatot. Akkor lesz gyors és sikeres a gyógyszer beadása, ha határozottak vagyunk. Tartsuk szilárdan a törülközőben a két combunk között, a derekunknak támasztva (a lényeg, hogy ne hátrálhasson el), ahogy kényelmes. Amennyiben nem csavartuk be, akkor tartsuk erősen a fejénél fogva. Egyik kezünkbe fogjuk a tablettát vagy a szert tartalmazó fecskendőt. Itt jegyeznénk meg gyorsan, hogy amennyiben félünk a cica szájába nyúlni, nagy segítséget jelent, ha a tablettát egy csipesszel fogjuk meg. Tehát egyik kezünkben tartsuk a gyógyszert (vagy a csipeszt) a hüvelyk- és mutatóujjunk között, a másik kezünkkel pedig fogjuk át az állat fejét úgy, hogy a tenyerünk a feje tetején nyugszik, ujjainkat pedig rásimítottuk a koponyára, a felső állkapocsra. A másik, gyakran látott módszer szerint az állat tarkóján is megfoghatjuk a megvastagodott bőrt – a kölyökkori és párzási reflexek miatt ettől a legtöbb cica mozdulatlanná dermed pár percre –, s így rögzítjük az állatot, ám fontos tudnivaló, hogy így soha ne emeljük fel. A tarkóbőr megragadása bizonyos cicáknál jó hatású, mások éppen fordítva reagálnak a dominanciát kifejező mozdulatra. Akárhogy is fogjuk, döntsük hátra a cicafejet, ettől az alsó állkapocs általában magától kinyílik. Tartsuk mindvégig szilárdan az állatot, miközben a gyógyszert tartó kezünk középső ujjával könnyedén, a szemfogak közti apró fogaknál húzzuk le óvatosan az alsó állkapcsot, nagyra nyitva a szájat. Ez nem jár fájdalommal az állat számára, még ha meg is próbál meggyőzni az ellenkezőjéről. Miközben tartjuk a pozíciót, feltárulnak a fogak, a szájüreg, a cél pedig az, hogy a garathoz minél közelebb helyezzük el a gyógyszert. Dobjuk vagy nyomjuk a tablettát minél közelebb a nyelés helyéhez, zárjuk be az alsó állkapcsot, és tartsuk is úgy. Figyelem, ha a cica karmolni akar, akkor azt most teszi meg!
Hogy nyeli le?
Ezen a ponton érkezünk el a macskák legnagyobb trükkjéhez. Nagy részük ugyanis egyszerűen nem hajlandó nyelni, akármit tettünk is a szájába. Nyelvével előrehozza, a szájürege egyik, általunk eddig nem ismert szegletébe gyűri a gyógyszert, majd várja, hogy elengedjük, és a sarokba érve köphessen egy nagyot. Éppen ezért addig semmiképpen se engedjük el a macska fejét, amíg meg nem bizonyosodtunk arról, hogy nyelt. A száj zárva tartása, a torokrész simogatása, az orrnyílásba történő gyengéd fújás is hatásos nyelésserkentőként működik. Ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, újra nyissuk ki a kis szájat, és ellenőrizzük a munkafolyamatot. Folyékony gyógyszer beadásakor könnyebb dolgunk van, mert csak arra kell figyelnünk, hogy az állat rendszeresen nyeljen, miközben óvatosan a szájába adagoljuk az oldatot. Az azonban nagyon fontos, hogy ebben az esetben ne döntsük nagyon hátra a fejet, mert az oldat könnyen a légutakba kerülhet.
Az utolsó lépés
Még mindig nem végeztünk. Miután meggyőződtünk arról, hogy a gyógyszer bejutott a nyelőcsőbe, ne engedjük el rögtön a cicát. Maradjunk nyugodtak, s attól függően, milyen állapotban van, szedjük le róla a törülközőt és hagyjuk elrohanni. Nem ez lesz az az időszak, amikor kedvesen, simogatással kísérve dédelgethetjük, a cicának szüksége lehet némi magányra, hogy kiheverje a megaláztatásokat. Biztosítsunk számára friss vizet és ennivalót, ami segíti a gyógyszer gyomorba jutását. Az ínycsiklandó macskaeledel kitűnő figyelemelterelő módszer is. A macskák egy része azonban még az alutasakos étel ellenére is ilyenkor szeret bosszút állni a lefogásért: hánynak (akkor kezdhetünk mindent elölről), nyálzanak (ez a stressz jele), levizelnek, egy egész napra elbújnak, vagy összekarmolják a bútort.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
Cserébe azonban már szépen oldódik fel a gyógyszer a gyomrukban, tehát sikerrel jártunk.
