A hónap dilemmája: Bűn-e az öngyilkosság? A buddhista tanító válasza

0107 cov
Olvasási idő kb. 5 perc

Ezúttal Tóth Zsuzsanna, az A Tan Kapuja Buddhista Főiskola oktatója válaszol a kérdésre.

A buddhizmusban a bűn fogalma kissé eltér attól, amit a nyugati kultúrában megszokhattunk. A buddhista etika természetesen tud nagyon súlyos hibákról, illetve kisebb tévedésekről is, de az erkölcsi kérdéseket inkább praktikus szempontból vizsgálja: ha ezt teszem, azzal szenvedést okozok saját magamnak és másoknak? Ha ezt teszem, azzal a szellemi fejlődés útján haladok, a megvilágosodás felé mozdulok el? Ha szándékosan követek el olyan tettet, ami hibának számít, annak negatív következményei lesznek (a súlyos hibáknak súlyos következményei), de ez a folyamat sosem visszafordíthatatlan, mindig dönthetek úgy, hogy jó irányban indulok tovább.

Megszólalónkról

„Vallásomat tekintve nem tartom magam buddhistának, inkább csak felelősen és nyitottan gondolkodó embernek, akihez a buddhizmus erkölcsisége és filozófiája áll a legközelebb. Válaszaimmal a buddhista alaptanításokat, illetve a théraváda iskola tanításait próbálom egy 21. századi ember hozzáállásával képviselni.”

Tóth Zsuzsanna, az A Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanára

A buddhista etika első szabálya a „nem-ártás”. Legalapvetőbb formája természetesen az, hogy nem ölök embert, és nem helyeslem, ha más teszi. Ez teljesen egyértelmű tiltás. De a „nem-ártás” körébe tartozik az is, hogy szavakkal sem ártok senkinek, semmilyen élőlényben nem teszek kárt, és így tovább. Ezen mindig van mit tökéletesíteni, így lesz a szabályokból (az úgynevezett fogadalmakból) egy egész életen át járható út, fejlődési lehetőség. Ide kapcsolódik a buddhizmus egy másik fontos értéke, az együttérzés, amit (talán meglepő módon) nemcsak a többiekre, hanem saját magunkra is ki kell terjeszteni.

Kiket kérdezünk?

A hónap dilemmája cikksorozatunkban minden hónapban az élet egy nagy morális dilemmája mentén szólalnak meg a filozófia, valamint a hazánkban jelentős egyházak képviselői.

A többi megszólaló véleményét az alábbi – folyamatosan frissülő – linkekre kattintva olvashatod:

Mindezek alapján azt gondolhatnánk, hogy az öngyilkosság mindig, minden körülmények között, abszolút tiltott. Azonban míg mások megölése határozottan és mindig tilos, az öngyilkosság kérdésére a buddhista iratok alapján nem adható egyértelmű válasz: a kanonikus szövegekben leírt egyes helyzetek megítélése a kontextustól és az érintett személy motivációjától függ.

Azok a buddhisták, akik az emberi szellem vagy lélek újraszületésében hisznek – bár semmiképpen sem a nyugati értelemben vett halhatatlan lélekre kell gondolni, inkább egy folyton változó entitásra, amely kapcsolatban áll ugyan a következő életben megszülető lélekkel, de nem azonos azzal –, általában úgy gondolják, hogy az öngyilkosság következtében a pszichében az agresszió, a félelem hatására olyan impulzusok jönnek létre, amelyek rossz irányba terelik tovább a következő életben.

A buddhista alaptanítások szerint az emberi élet sajátossága az, hogy sosem érezzük tartósan azt, hogy valami tökéletes, mindig van kisebb-nagyobb hiányérzet bennünk. Azt is hozzáteszik, hogy minden mulandó, és hogy semmit nem kell nagyon személyesen felfognunk. Azt hihetnénk, hogy ezek a tanítások egy sötét világ képét rajzolják fel, amiben nem is érdemes élni, ahol az öngyilkosság egy lehetséges kiút. De egyáltalán nem így van. Sőt, paradox módon éppen az könnyíthet nehéz helyzetünkön, ha tudjuk: a szenvedés, a fájdalom közös emberi tapasztalat, ami összeköt minket. És előbb-utóbb úgyis elmúlik.

Én buddhista megközelítésben arra biztatnék mindenkit, aki kétségbeejtő helyzetben van, hogy próbálja meg kis távolságtartással, objektíven szemlélni testi és lelki állapotát. És ami a legfontosabb: kérjen segítséget szakembertől, hiszen az emberi élet hatalmas lehetőség a növekedésre, fejlődésre – akár a megvilágosodásra is. Hiszen Buddha épp azt mutatta meg az életútjával, hogy a megvilágosodás, a nirvána minden ember számára elérhető. Ezért az emberi élet értékes. A magunké éppúgy, mint másoké.

Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116 123-as vagy a 06 80 820 111-es telefonszámot! Kérjük, olvassa el ezt az oldalt! Amennyiben másért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe.

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek