Mitől lesz vonzó egy nő? Egyáltalán, miért a külalakja jelenti máig a legnagyobb értékét? Mennyit számítanak az esztétikai törvényszerűségek, az egyedi ízlés vagy éppen a biológia a preferenciáink alakulásában? Sok elmélet egyetért abban, hogy nem sokat. Az adott korra jellemző szépségideál ugyanis egy szociális konstrukció, ami azt jelenti, hogy a társadalom, illetve az abban uralkodó hatalmi struktúrák által meghatározott az, hogy mekkora méretű, mennyire gömbölyded, izmos vagy éppen szőrös testeket tartunk kívánatosnak.
Ezek alól a hatások alól gyakorlatilag lehetetlen kivonni magunkat, hiszen kiskorunktól fogva ilyen eszményiként beállított testeket látunk a reklámokban, a magazinokban, a filmeken. Extra tudatosság szükségeltetik ahhoz, hogy valaki egyáltalán képes legyen ellenállni a média által hol nyíltabban, hol burkoltabban közvetített elvárásoknak. Vannak még olyan emberek a földön, akik csak elvétve találkoznak ezekkel a reprezentációkkal? És ha igen, miként változnak meg az ideális testtel kapcsolatos attitűdjeik, ha ők is elkezdenek rendszeresen tévézni?
A túlsúly a jólét szimbóluma is lehet
Amikor Lynda Boothroyd és csapata, a brit Durham Egyetem munkatársai megérkeztek a karibi partvidék déli részén található nicaraguai falvakba, az itt élő embereknek még nem volt hozzáférése különböző magazinokhoz vagy az internethez. A lakosság többnyire halászattal és gazdálkodással foglalkozott, a térségben viszonylag alacsony volt az élelmezési biztonság. Kutatások eredményei szerint valószínűleg ezzel összefüggésben, a helyiek a túlsúlyosabb embereket tartották vonzónak, azokat, akiknek az átmeneti éhínség idején is voltak tartalékai (a testüket és a gazdasági helyzetüket illetően egyaránt). Boothroydék azt kezdték el vizsgálni, hogy az elektromos hálózat fokozatos kiterjesztése, és ezzel párhuzamosan a televíziózás elterjedése, hogyan hat a nicaraguai emberek női testtel kapcsolatos attitűdjeire. Tapasztalataikat a Research Digest beszámolója alapján mutatjuk be.
Tévézni kezdtem, már a vékonyabb nők tetszenek
A kutatók először olyan helyieket hasonlítottak össze, akiknek már volt tévéjük, és rendszeresen néztek latin-amerikai szappanoperákat, hollywoodi filmeket, azokkal, akiknek még nem volt hozzáférése a tévécsatornákhoz. Összesen 314 résztvevővel dolgoztak, köztük 15 éves kamaszokkal és 79 éves idősekkel is. Többek között arra kérték őket, hogy értékeljenek 50 darab, nőkről készült színes képet az alapján, hogy mennyire találják a rajtuk szereplő testeket vonzónak (a nők arca ki volt satírozva). A fotókon látható nők testtömegindexe (BMI) 11-től 42-ig terjedt. (A BMI egy olyan mutató, amelyet a testtömeg/testmagasság a négyzeten képlettel lehet kiszámolni, és amely szerint a 18,5-25 közötti értékek minősülnek normál testalkatnak.)
A kutatók azt találták, hogy 2 faktor mutatott összefüggést a vékonyabb testalkat iránti preferenciával. Az egyik az iskolázottság magasabb szintje volt – ez ugyanis azt jelentette, hogy az illető egy nagyobb városban tanult, ahol aligha úszhatta meg a nyugati média hatását. A másik tényező azonban a tévének való kitettség volt: legalább 5 pontos különbség mutatkozott a tévénéző lakosok által ideálisnak tartott testtömegindex (átlag 22) és a velük azonos etnikai csoportba tartozó, de tévét nem nézői társaik által vonzónak talált érték között (átlag 27-28, ami már a túlsúlyos kategória).
Elég csak megnézegetni egy divatfotó-sorozatot
A tudósok arra is kíváncsiak voltak, hogy egy adott személy véleménye miként változik meg, miután elkezd rendszeresen tévét nézni. Amikor tehát nem személyeket hasonlítottak össze egymással, hanem az emberek attitűdjeinek időbeli változásait, kiderült, hogy a tévénézést követően elkezdték vonzóbbnak látni a vékonyabb női testeket. Boothroyd és kollégái egy egyszerű kísérlettel is demonstrálni igyekeztek a vizuális reprezentációk hatását. A helyieknek vagy vékony, vagy plus size modellek fotóit mutatták. Már 15 perc képnézegetés után mérhető volt a résztvevők ideális testről alkotott véleményeinek változása: abba az irányba kezdett elmozdulni a véleményük, amilyen modelleket láttak a fotókon. Persze azért az is előfordulhat, hogy válaszaikkal inkább a nyugati kutatók kedvére akartak tenni, vagy jó benyomást szerettek volna kelteni azáltal, hogy nézeteiket a nyugati világ észlelt sztenderdjeihez igazítják.
A média felelőssége
A nicaraguai közösségek életében már csak azért is rettentően veszélyes, ha a férfiak és a nők egyaránt a vékonyabb női testet kezdik el kívánatosnak tartani, mert egy szerencsétlen halászati időszakot követően a nők még nehezebben fogják átvészelni az ínséges időket, ha már eleve alacsonyabb testtömegről indulnak neki a folyamatnak. A legtöbb társadalom vékonysággal kapcsolatos megszállottsága miatt persze más kultúrákban is nők százezrei fizetnek súlyos árat: rengetegen küzdenek testkép- és étkezési zavarokkal, testedzésfüggőséggel és alacsony önértékeléssel világszerte. Ha a médiában kevesebb lenne a csalóka photoshop és több a valóság, az hozzájárulhatna ahhoz, hogy az embereknek reálisabb elvárásai alakuljanak ki önmagukkal, illetve másokkal kapcsolatban.
