Manapság, amikor minden a lecserélhetőségről, az eldobhatóságról szól, azt gondolnánk, nincs könnyű helyzetben egy időtálló luxuscikkekkel foglalkozó porcelánmanufaktúra. A régi polgári családoknál megszokott volt, hogy a közös étkezéseknek megadják a módját, sőt, a legtöbb magyar családban ha máskor nem, ünnepekkor ma is előkerülnek a háborúkat is túlélt porcelánok. A mai fiatalság már inkább éttermekbe jár, vagy gyorsan eszik valamit a pult mellett állva, ám a Herendi Porcelánmanufaktúra sikere jól mutatja, hogy bizonyos értékek túlélik a kétezres éveket és a modern irányzatokat is.
1826-ban egy kis magyar faluban valami olyan indult el, ami korábban soha: porcelánokat kezdtek gyártani. Dr. Simon Attila vezérigazgató mesél a kezdeti nehézségekről, és arról, hogyan élte túl a cég a háborúkat, a történelem viharait. Őt idézzük:
A Herendi Porcelánmanufaktúrát Stingl Vince alapította 1826-ban. Ekkor Európa nyugati felében már számos manufaktúra működött, amelyek alapvetően a főurak, királyok, császárok kínai porcelánjainak pótlására jöttek létre. Egy uralkodónak ugyanis könnyebb és olcsóbb volt az eltört kínai porcelánok pótlása Európában, mint a selyemúton keresztül drágán újra beszerezni őket. Ezáltal hatalmas motívumkincs került át a Távol-Keletről Európába. Stingl porcelánkísérletezéséhez sok pénz kellett, így folyamatosan kölcsönökre volt szüksége. Többek között Fischer Mór is kölcsönzött a részére, és amikor Stingl már nem tudta a kölcsönöket visszafizetni, a manufaktúrát Fischer Mór vette át. Ez 1839-ben történt. Fischer Mór volt a herendi manufaktúra egyik felvirágoztatója, sikeresen állított elő porcelánt, és az egész világon ismertté tette Herendet. A világkiállításokon szereplő cég hatalmas sikereket aratott, tőlük rendelt étkészletet többek között Viktória angol királynő is. Ugyanakkor a tragédiák sem kerülték el őket, 1843-ban például tűzvész okozott komoly károkat.
Így került a cég az állam kezébe
Fischer leszármazottjai nem tudták apjuk sikerét folytatni, és a cég hanyatlásnak indult. 1884-ben a Fischer-utódok eladták a gyárat a magyar államnak, majd a cég részvénytársasággá alakult. Fischer Mór unokája, Farkasházy Fischer Jenő tudta újra művészi és magas minőségű porcelánt előállító vállalkozássá tenni a manufaktúrát. 1914-től a háború miatt minimálisra csökkent a forgalom, az alkalmazottak katonaként szolgáltak, de 1926-tól aztán Gulden Gyula irányítása alatt a cég ismét virágozni kezdett: létrehozta a tanoncképzést Herenden, és számos új terméket kezdett el gyártani. Az államosítást követően Herendi Porcelángyár néven folytatódott a munka, és a vállalat megtarthatta a hagyományos termékpalettáját, nem erőszakoltak rá ipari termelést. Herend jelentős exportőr volt, így rajta keresztül a szocialista magyar állam jelentős devizához tudott jutni, amire nagy szüksége volt az országnak. 1990-ben a céget privatizálták, a részvények 75 százaléka munkavállalói tulajdonba került és van mind a mai napig.
A Kreml falai között
A cég előmeneteléhez nagyban hozzájárultak a világkiállítási sikerek, amelyek a 19. században kezdődtek: az 1851-es londoni világkiállítás, majd a bécsi, párizsi, szentpétervári világkiállítások. Ezek sora napjainkban is folytatódik, 2007-ben a szentpétervári Cárszkoje Szelóban, 2008-ban a genfi Ariana múzeumban voltunk. Amire talán a legbüszkébbek vagyunk, az a 2009-es év, amikor a moszkvai Kremlben mutatták be a porcelánjainkat. Ez utóbbi kiállításunk rangját és méltóságát mutatja, hogy soha egyetlen más magyar márkának még nem sikerült kiállítóként a Kreml falai közé bekerülnie. Hasonló módon örülünk annak, hogy a New York-i székhelyű Luxury Institute 2006-os felmérése szerint Herend volt a legkedveltebb luxus porcelánmárka az USA piacán, olyan márkákat utasítva maga mögé, mint a Cartier, a Tiffany & Co. és a Rosenthal. Emellett manufaktúránk az egyedüli magyar cég, amely szerepel a luxusipari vállalatokat tömörítő francia szövetség, a Comité Colbert tagjai között. Az elmúlt évek sikeres vállalatépítési munkáját igazolja az is, hogy a Budapesti Értéktőzsde 2019-ben az 50 legsikeresebb magyarországi vállalkozása közé sorolta a Herendi Porcelánmanufaktúrát.
Elegancia és luxus, ami nem évül el
Herend ma Európa legnagyobb, sikeres MRP-s cége (Munkavállalói Résztulajdonosi Program), ahol a cég többségi tulajdonosai a munkavállalók. Az elmúlt 15 évben folyamatosan nyereségesen működik, jelenleg mintegy 60 országgal van kereskedelmi kapcsolata, és közel 750 munkavállalója van. Ezenfelül odafigyelünk arra, hogy széles termékpalettából válogathassanak a vevők, 64 milliós termékválasztékunkban a fiatalok és az idősek is megtalálják az ízlésüknek megfelelő darabokat. A porcelánt sikerült életkortól, generációtól és lakásstílustól független luxuscikké tenni.
