A klímaváltozás nagy bajba sodorta a világ egyik leghíresebb természeti képződményét. Az Ausztrália északkeleti partjainál található, 2300 kilométeren elnyúló Nagy-korallzátony helyrehozhatatlan károkat szenved, ha nem mérsékeljük a globális felmelegedést – áll a Great Barrier Reef Marine Park Authority legfrissebb jelentésében, amiről a New Scientist számol be.
A klímaváltozás a fő felelős
A szervezet négyévente ad ki jelentést a korallzátony állapotáról: ezt tudományos intézetek, kutatócsoportok, állami és ipari szervek által nyert adatok alapján állítják össze. 2009-ben a zátony jövője még a jó és a bizonytalan között ingadozott, 2014-ben viszont már úgy találták, hogy veszély fenyegeti a híres tengeri képződményt, a most kiadott négyszáz oldalas jelentés pedig még a korábbinál is szomorúbb jövőt jósol neki.
A zátonyt 2016-ban és 2017-ben is tömeges korallfehéredés sújtotta, amelynek oka az óceán vízének felmelegedése. A jelentés szerint, ha nem mérséklődik a káros anyagok légkörbe bocsátása, tizenöt év múlva évente kétszer jelentkezik majd ez a pusztító csapás. A ciklonok és a korallal táplálkozó töviskoronás tengeri csillagok rohamos elszaporodása szintén alapos rombolást vitt végbe, miként az emberi tevékenység – az illegális halászat, a szennyező anyagok tengerbe vezetése, és a partvidék ipari fejlesztése – is súlyos károkat okozott.
Ha a fehéredés rendszeressé válik és fokozódik az intenzitása, veszélybe kerülhet a rengeteg élőlénynek, köztük cápáknak, rájáknak, tengeri sünöknek otthont adó korallzátony ökoszisztémája. A zátony egyes részei továbbra is jó állapotban vannak, a pusztítás pedig nem leküzdhetetlen – állítja Josh Thomas, a szervezet vezérigazgatója. A klímaváltozás elleni globális fellépés lassíthatja a pusztítást és javíthatja a zátony túlélési esélyeit.
