A kanyaró rendkívül fertőző, cseppfertőzéssel terjedő betegség, ami a megfelelő oltóanyaggal könnyen megelőzhető, súlyos esetben azonban halált is okozhat. Sokan mégis vehemensen ellenzik a védőoltásokat, és ezzel komoly kockázatnak teszik ki nemcsak saját magukat és szeretteiket, de más embertársaikat is. Dr. Claire McCarthy, a Harvard orvosi karának gyermekgyógyászati adjunktusa leszámol a vakcinákat övező tévhitekkel.
A védőoltás nem okoz autizmust
A legnagyobb probléma a félretájékozottság és a hamis információk terjedése, ami napjainkban a közösségi média révén minden eddiginél nagyobb mértéket öltött. Sokan kételkedés nélkül elhiszik, amit az interneten olvasnak, és nem néznek utána a bizonyítékoknak. Az álhírek aztán szájról szájra terjedve szélesebb körben is nyilvánosságot kapnak. De milyen félelmeket keltenek a naiv hírfogyasztókban ezek a téves információk?
Sokan az oltások mellékhatásaitól tartanak. Ez azonban teljességgel megalapozatlan félelem, hiszen a különböző vakcinák csupán enyhe és hamar múló mellékhatások veszélyét rejtik magukban. Előfordulhat, hogy az injekció helyén sebes lesz a bőr, és be is lehet lázasodni egy oltástól, de ennél súlyosabb tünetek szinte sohasem jelentkeznek. Az oltóanyag dobozán minden esetben feltüntetik az esetleges mellékhatásokat, és léteznek hivatalos internetes adatbázisok is, amelyek segítségével könnyen tájékozódhatsz a kérdésben.
Az egyik legostobább tévhit, hogy az oltások autizmust okoznak. Az autizmus tünetei – aminek kialakulása mögött erős genetikai hátteret sejtenek a szakemberek – már nagyon korai életkorban megállapíthatók, és számtalan kutatás bizonyította, hogy semmilyen kapcsolat nem áll fenn az autizmus és az oltások között, pusztán egy rosszindulatú és rendkívül káros tévhitről van szó.
A védőoltás adalékanyagai nem károsak
Egy másik gyakori tévhit a higanytartalmú oltóanyagok vélt káros hatásaira alapozza az oltásoktól való elrettentést. Ez szintén megalapozatlan riogatás. Korábban kis mennyiségben egy tiomerzál nevű, higanyt tartalmazó szerves vegyületet használtak tartósítószerként az oltóanyagokban, de bár semmilyen egészségkárosító hatását nem bizonyították, mára a tiomerzált már kivonták a legtöbb oltóanyagból, csupán néhány influenzaellenes oltásban található meg továbbra is – sőt ezeknek is létezik olyan változata, amely nem tartalmazza.
Az oltásellenesek időről időre kipécéznek egy-egy, az oltásokban található ható- és segédanyagot – mostanság például az alumínium a fő mumus. Ezek a vegyületek azonban gondos klinikai tesztelésen esnek át, és csak akkor engedélyezik őket, ha bizonyítottan ártalmatlanok és biztonságosak. A különböző adalékanyagok segítenek az oltóanyag konzerválásában, az oltás hatásfokának növelésében, és egyéb hasznos funkciókat látnak el.
A védőoltás nem gyengíti az immunrendszert
Egyesek attól tartanak, hogy az oltások megterhelik és gyengítik az immunrendszert. Az igazság ezzel szemben az, hogy a mindennapi életben – étkezéskor, takarításkor vagy egyszerűen csak levegővételkor – jóval több antigénnel találkozik a szervezet, mint amennyit az oltóanyagok tartalmaznak. Az oltásokban lévő legyengített, fertőzésre képtelen baktériumok és vírusok hatására az immunrendszer védelmi reakciót fejleszt ki, az így létrejött ellenálló-képesség pedig a későbbiekben sikeresen veszi fel a harcot a valódi kórokozóval szemben. A védőoltások nem gyengítik, hanem éppen hogy erősítik az immunrendszert.
