De lehetne-e mindezt egységesíteni? Létre lehet-e hozni egy olyan rendszert, amiben mérhető a nemek közti egyenlőtlenség? Ezt a kérdést szem előtt tartva dolgoztak ki egy új módszert a Missouri Egyetem és az Essex Egyetem kutatói, a felfedezésről pedig a Study Finds számolt be.
Egységes egyenlőtlenség társadalmaktól és kultúráktól függetlenül
A kutatók szerint a mérés új technikája méltányosabb, nem hagyja figyelmen kívül a férfiak és a nők mindennapi küzdelmeit. A mérés eredménye a nemek közti egyenlőtlenség indexe (angol rövidítés alapján: BIGI) nevet kapta, és az emberek jólétét pontosabban ábrázolja, mint a korábbi számítások. A BIGI megállapítása során három különböző tényezőt mérlegelnek a szakemberek: az oktatási lehetőségeket, az egyén várható egészségét, valamint az élettel való általános elégedettségét.
„BIGI-értéket 6,8 milliárd emberre számoltunk ki. Ez 134 nemzetet jelent” – magyarázza David Geary professzor. Meglepő módon, az új módszer eredményei szerint a férfiak helyzete 91 országban nehezebb, mint a nőké, akik 43 országban szenvednek valamilyen hátrányt. A BIGI-eredmények alapján Geary és csapata úgy találta, hogy minél fejlettebb egy-egy ország, annál kisebb a nemek közötti egyenlőtlenség. A vizsgált területek közül a legkevésbé fejlett országokban a nők eredményei szinte minden esetben elmaradnak a férfiakétól, főként az egyenlő oktatási lehetőségek hiánya miatt.
A közepesen fejlett országokban a BIGI-mérések eredményei vegyesek. Nagyjából azonos számú ország rendszere kedvez a nőknek, mint a férfiaknak. A férfiakat érintő hátrány a legtöbb esetben az egészségre vonatkozó mérésekben mutatkoztak meg. Ezek az eredmények elsőre meglepőek lehetnek, de vannak olyan tényezők, amelyek a nők számára kedveznek. Ilyen például az ugyanazért a bűncselekményért járó enyhébb büntetés, a férfiak számára kötelező katonai szolgálat vagy a foglalkozásból eredő halálesetek száma.
„A BIGI-vel olyan kérdésekre összpontosítunk, amelyek minden nemzet férfi és nő tagjai számára egyaránt fontosak, a gazdasági és politikai fejlettség szintjétől függetlenek, és hátrányosan érintik az egyik nem képviselőit” – mondja Geary. A jelenlegi esélyegyenlőségi intézkedések általában a nőket hátrányosan érintő kérdésekre fektetik a hangsúlyt, tehát torzítják a nemek közti egyenlőtlenséget. A kutatók szerint a kevésbé fejlett országokban az egyenlő oktatási lehetőségek megteremtésére, míg a gazdagabb, fejlettebb területeken a megfelelő egészségügyi ellátásra kellene nagyobb hangsúlyt fordítani.
