A nyári bulik és rendezvények fénypontjának számító lufieregetés teljesen ártatlan dolognak tűnik, de valójában komoly károkat okoz. A legtöbben bele sem gondolnak, de attól, hogy elengednek egy léggömböt, az nem szűnik meg létezni, hanem valamikor, valahol visszaesik a földre. A probléma méreteit jól mutatja, hogy az Ocean Conservancy nevű nonprofit szervezet által szervezett akciók keretében 2008 és 2016 között 630 ezer lufit gyűjtöttek össze a világ partvidékeiről.
Miért veszélyes az állatokra?
A Lifehacker szerint egyrészt azért, mert belegabalyodhatnak a lufi zsinórjába, másrészt azért, mert tápláléknak nézhetik és lenyelhetik a maradványait, ami eltömítheti az emésztőrendszerüket. Ez a veszély elsősorban a vízparti madarakat, teknősöket és más vízi állatokat fenyegeti.
A Tasmania Egyetem és az ausztrál kormány tudományos ügynökségének (CSIRO) munkatársai nemrégiben 51 faj összesen 1733 tengeri madarának tetemét vizsgálták meg, és ez lesújtó eredményt hozott: minden harmadik állat gyomrából tengerből felevett műanyag hulladékok kerültek elő.
A Scientific Reports című folyóiratban publikált tanulmány szerint miközben egyetlen műanyag szemét lenyelése 20 százalékkal növeli meg egy tengeri madár halálozási kockázatát, addig kilenc darabnál 50 százalékosra ugrik a különbség, 93 műanyagdarab elfogyasztása pedig már biztosan végzetes következményekkel jár. Bár az állatok által lenyelt tengeri hulladékok döntő részét a kemény műanyagok teszik ki, szakemberek szerint ezek mégis jóval kisebb eséllyel okozzák a halálukat, mint a lágy műanyagok.
„Az általunk tanulmányozott madarak esetében a gyomor-bél traktus elzáródása volt a vezető halálok, ezt követték az elzáródások okozta fertőzések vagy egyéb komplikációk”
– mondta a kutatás vezetője, Lauren Roman.
Megdöbbentő adat, de a műanyagszemét összességében egymillió tengeri madár és 100 ezernél is több tengeri emlős halálát okozza évente.
Mennyi idő alatt bomlik le?
A léggömbök kétféle anyagból készülhetnek. Az egyik a fényes, fémes hatású lufik gyártásához használt Mylar, ami egyáltalán nem bomlik le. A másik, gyakoribb anyag a latex, ami egy fokkal jobb, de túlzás lenne azt állítani, hogy nem káros a környezetre. A gyártók általában azt kommunikálják, hogy egy felfújt latexlufi nagyjából ugyanolyan gyorsan bomlik le, mint egy tölgyfalevél hasonló körülmények között. Ez jól is hangzik, csakhogy ez a tölgyfalevélnél is több hónap, és a tapasztalatok ráadásul azt mutatják, hogy a latex lebomlásához a gyakorlatban még több idő kellhet. Az állatok pedig közben ugyanúgy megtalálhatják és megehetik a lufidarabot.
Mi a megoldás?
Valószínűleg magadtól is rájöttél: ne eregess lufit. Vagy ha mégis megteszed, legalább súlyozd le, hogy ne repüljön el. Mivel a léggömb nem újrahasznosítható, a legjobb, amit tehetsz, hogy többször használod, majd kidobod őket.
Ha érdekel, hogyan jut el a műanyag például egy bálna gyomrába, olvasd el alábbi cikkünket is:
