Hol húzzuk meg a határt udvariasság és szexizmus között? Mi alapján döntjük el, hogy az adott helyzetben milyen viselkedés számít megfelelőnek? Lehet-e előítéletek nélkül előzékeny egy férfi? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ egy korábbi cikkünkben, olvasóink pedig a Facebookon osztották meg velünk a véleményüket.
86 százalék egyetért, de...
Abban talán egyet tudunk érteni, hogy az udvariasság mindenkinek kijár. Amellett, hogy a kérdéses helyzetekben támpontként szolgálhat, ha tudjuk, miként illik viselkedni, sokunk számára egyfajta alapvető tiszteletet is jelent, amit megadunk másoknak, kortól és nemtől függetlenül. A kérdésre, miszerint előre kell-e engedni a nőket az ajtóban, majdnem 800 szavazat érkezett, a válaszadók 86 százaléka pedig egyetért azzal, hogy így illik viselkedni. Azonban ha a tisztelet mindenkinek kijár, miért részesülnek a nők kiemelt figyelemben egy-egy ilyen helyzetben? Olvasóink véleménye szerint mindez az alapvető nemi különbségekből adódik, és az egész nem több egy jóleső gesztusnál.
A legtöbben egyetértettek abban, hogy sok múlik a körülményeken is, hiszen senki sem várja el a férfiaktól, hogy eldobják a nagybevásárlás során vett dolgokat a kezükből, majd rohanjanak ajtót nyitni. A többség véleménye szerint ezekben a helyzetekben is érdemes a praktikumot szem előtt tartani, és valóban arra törekedni, hogy segítsük egymást, ahol tudjuk.
„Szerintem meg mindenki a másik nemétől függetlenül legyen udvarias. Az nyissa ki az ajtót, akinek nincs hat kiló cucc a kezében, ha a másiknak van. Aki előbb ér az ajtóhoz, menjen be, de ne csapja rá a mögötte jövőre. Aki a lift ajtajában áll, az menjen előre, ne kelljen már átfurakodni 6 férfi között az összes cuccommal, mert ők udvariasak. Egyszóval ne írja már felül ez a berögzült illem a praktikumot. Miért kéne előre mennem azért, mert nő vagyok? Hagyjuk már el ezeket a baromságokat.”
Vannak hátrányai
Sokak számára nem egyértelmű, hogy a jóindulatú szexizmusnak ezek a formái hogyan jelenthetnek problémát bárkinek is. Kutatások bizonyítják, hogy a jóindulatú szexizmus kéz a kézben jár az ellenséges szexizmussal, és jellemzően azokban az országokban fogadják el az udvariasság különböző megnyilvánulásait, ahol erősen jelen van a nemi alapú megkülönböztetés. Ám nem kell ennyire messzire utaznunk, olvasóink között is voltak, akiknek több kellemetlen tapasztalata is volt már az ilyenfajta udvariasságból adódóan.
„A halálom, amikor a liftbe beengednek előre, mert akkor hátra kerülök, és utolsónak léphetek ki, plusz a falhoz is odanyomnak. [...] Amit nem szeretek még, amikor valaki bemegy egy ajtón, látja, hogy jövök mögötte, de még olyan 10-12 méterre vagyok. Erre udvariasságból fogja, amíg odaérek. Így aztán, szintén udvariasságból, kénytelen vagyok repülőrajtot venni, hogy szerencsétlennek ne kelljen sokáig tartania.”
Fontos szempontként merült még fel az is, hogy az alapvető, kölcsönös tiszteletnek a szűk családi és baráti körben kellene kezdődnie, hiszen hogyan várhatnánk el egy idegen embertől, hogy előzékenyen viselkedjen velünk, ha a hozzánk legközelebb állók sem teszik meg mindezt? És bár az évek is azt igazolják, hogy semmi sem állandó, a kérdés nehéz, a legjobb pedig, amit tehetünk, ha nemtől és kortól függetlenül megadjuk egymásnak a tiszteletet. Legközelebb azt derítjük ki, hogy mit gondolnak olvasóink arról, ha valaki 45 éves kora után vállal gyereket.
