Kevés olyan témában tér el annyira markánsan a közvélemény és a szakemberek álláspontja, mint a génmódosított élelmiszerek esetében. Egy nemrég végzett felmérés alapján míg az amerikai átlagemberek mindössze 37 százaléka gondolja úgy, hogy a GMO-ételek biztonságosan fogyaszthatóak, míg a kutatók 88 százaléka egyetért ezzel az állítással. Régóta terjed a hiedelem, miszerint a génmódosított növények ártalmasak egészségünkre. A Coloradói Egyetem munkatársai utánajártak, honnét eredhetnek ezek a félelmek – kutatásukról a Research Digest számol be.
Minél kevesebbet tudunk, annál biztosabbak vagyunk saját tudásunkban
Ellentétben az olyan témákkal, mint például a klímaváltozás, mely létezésével szemben a konzervatívabb világnézetű személyek általában szkeptikusabbnak bizonyulnak, a GMO-élelmiszerekkel szembeni aggályok ugyanolyan arányban jellemzőek a politikai spektrum mindkét térfelén elhelyezkedő emberekre. Az egyetem kutatói kíváncsiak voltak, miért ennyire általános ez a vélekedés a társadalom körében. Kutatásuk során online kérdeztek meg különböző országokban (az USA-ban, Franciaországban, Németországban és egyéb helyeken) élő alanyokat, akiknek a génmódosítással kapcsolatos bizonyos tényállítások igazságtartalmáról kellett nyilatkozniuk, majd arról faggatták őket, vajon mennyire érzik saját magukat kompetensnek a témában.
Mint kiderült, minél kevesebb kérdésre felelt valaki helyesen a GMO-kat illetően, annál biztosabb volt benne, hogy otthonosan mozog a témával kapcsolatban. Ez egybevág a pszichológia által Dunning–Kruger-hatásnak nevezett jelenséggel, mely szerint minél kevesebbet tud valaki egy adott dologról, annál inkább hajlamos rá, hogy túlbecsülje saját tudását. Éppen ezért aggasztó a kutatók szerint az, hogy mennyire rohamosan terjednek a GMO-ellenes aggodalmak a közbeszédben és a médiában.
Ez különösen annak fényében problémás, hogy – mint a vizsgálatokból szintén kiderült – a génmódosítást ellenzők nagy többsége (mintegy kétharmada) fals információkra alapozva, például abbeli félelmükben, hogy a GMO-növények károsak az emberi szervezetre, vélekednek így, és csupán elenyésző részüknek van rá egyéb, például morális indoka. Sőt, a tudósok úgy találták, hogy akik extrém módon ellenzik a GMO-élelmiszereket, gyakrabban hivatkoznak a vélt egészségügyi indokokra, mint kevésbé elkötelezett társaik.
Mikor a kutatócsapat összehasonlította a kapott eredményeket a globális felmelegedés kérdésével kapcsolatosan készült hasonló felmérések tanulságaival, azt látták, hogy utóbbi esetben nem igazán mutatkozik a GMO-vita esetében megfigyelt fordított arányosság a résztvevők valós tudása és aközött, hogy mennyire hitték magukat szakértőnek a témában. Philip M. Fernbach, a kutatás vezetője szerint ennek oka, hogy a klímaváltozás körül kialakult diskurzus erősen átpolitizálttá vált, minek következtében a különböző véleményen állók nem saját kútfőjükben bízva, hanem a hozzájuk közel álló ideológiai-politikai platform által helyesnek vélt irányvonalat követve alakítják ki álláspontjukat.
Mint már több kutatás is bebizonyította, a különböző ideológiák könnyen ködfátylat vonnak követőik köré, melyen nehezen hatolnak át az ellenérvek. Akármennyire is logikusnak tűnhet valakit úgy meggyőzni állításának hamis voltáról, hogy szembesítjük őt egy azzal ellentétes ténnyel, a valóságban ez mégis gyakran csődöt mond. A világnézetileg elkötelezett emberek előszeretettel szűrik meg a tényeket, és csak azokat fogadják be, melyek saját vélekedésüket támasztják alá. Fernbach és kutatótársaik úgy vélik, hogy még egy olyan, kevésbé átpolitizált kérdésben, mint a GMO-élelmiszerek ügye, sem olyan egyszerű meggyőzni a közvéleményt a tudomány által alátámasztott igazságokról, mint azt korábban hitték. A kutatók szerint első körben azzal kéne kezdeni, hogy ráébresztjük az embereket tudásuk hiányosságaira. Ez pedig nem éppen könnyű feladat.
