Tele vagyunk városi legendákkal, és ezek alól az emberi test sem kivétel. Sokáig például azt hitték, hogy a kisbabák nem éreznek fájdalmat, és ezért az újszülötteket nem altatták el a műtétek során. Van, aki a mai napig azt hiszi, hogy az alkohol melegít, pedig csak kitágítja a bőrben lévő ereket, vagyis növeli a hőleadást. Ehhez hasonló mítoszokat gyűjtött össze a Futurism, melyeket a tudomány már megcáfolt.
#1 Az ujjlenyomat egyedi
Több mint száz évig hitték azt, hogy nincs két olyan ember, akinek ugyanolyan lenne az ujjlenyomata. Az egész 1888-ban kezdődött, amikor Henry Faulds skót kutató és orvos írt egy cikket arról, hogy az ujjlenyomat mindenkinél teljesen egyedi.
Ma egy ujjlenyomat elég lehet ahhoz, hogy valakit elítéljenek a bíróságon, miközben a valóságban semmilyen kizárólagos bizonyíték nincs arra, hogy ezek tényleg megismételhetetlenek. Hiszen ehhez minden élő és eddig létezett ember ujjlenyomatát össze kellene hasonlítani.
Komoly problémák származhatnak abból, ha azt hisszük, hogy az ujjlenyomat-vizsgálat tévedhetetlen. Egy 2005-ben megjelent publikáció például 22 olyan amerikai bűntényről számolt be, ahol tévesen azonosították az elkövetőt az ujjlenyomat alapján.
#2 A nyelvpödrés képessége nem a genetikán múlik
1940-ben Alfred Sturtevant genetikus írta le először, hogy a nyelvpödrés képessége genetikailag meghatározott, vagyis a nyelvpödrő szülők gyerekei nagyobb valószínűséggel lesznek erre képesek.
Ezt a mítoszt elég hamar, 12 évvel később meg is cáfolták, amikor ikerpárok vizsgálatával kiderült, hogy vannak olyan testvérek, ahol csak az egyik fél képes pödörni a nyelvét. Ennek ellenére még napjainkban is sokan hiszik azt, hogy ez a képesség a genetikától függ. Noha nem létfontosságú dologról van szó, mégis zavarokhoz vezethet, ugyanis vannak gyerekek, akik azért fordultak szakemberhez, mert a szüleikkel ellentétben nem tudták pödörni a nyelvüket, és emiatt aggódtak, hogy vajon valóban ők-e a szüleik.
#3 Öt érzékünk van
Az iskolákban gyakran elhangzik, hogy öt érzékszervünk van: látás, hallás, szaglás, ízlelés, tapintás. Ez eredetileg Arisztotelésztől származik, időszámításunk előtt a 4. századból. A valóságban azonban ennél jóval több van, de még a kutatók sem tudják, hogy pontosan mennyi. Becslések szerint 22 és 33 között lehet az érzékeink száma. Ezek közé tartozik például az egyensúly-érzékelés, a hő- és fájdalomérzékelés, valamint a mozgás érzékelése. Vannak köztük olyanok, amelyek egyenesen nélkülözhetetlenek az élethez: ilyen például a szomjúság érzékelése, melynek hiányában (adipszia) az ember súlyosan kiszáradhat, vagy akár meg is halhat.
#4 A köröm és a haj a halál után is nő
A testünk sok furcsaságot csinál a halál után, de az új sejtek előállítása nincs ezek között. Ez a morbid tévhit legalább 1929-ig vezethető vissza, amikor Erich Remarque ezt lejegyezte a Nyugaton a helyzet változatlan című regényében.
A megállapítás vélhetően egy optikai illúziónak tudható be. A halál után ugyanis a bőr összemegy, így jobban kilátszik a köröm és a haj, és ettől úgy tűnhet, hogy nőtt.
#5 Sose ébressz fel egy alvajárót
Noha az emberiségnek nagyjából 7 százaléka alvajáró az életének valamely szakaszában, senki sem tudja, hogy pontosan mi okozza. A mítosz, hogy nem szabad őket felébreszteni, még az ősi időkből származik, amikor úgy tartották, hogy az embert álmában elhagyja a lelke – ami azt jelenti, hogy ha felébresztik az illetőt, akkor lelketlen marad. Ez az elképzelés mára odáig módosult, hogy az ébresztés szívrohamot okozhat, vagy épp az illető megőrül.
#6 A lenyelt rágó csak több év alatt emésztődik meg
Ha hiszel a mendemondákban, akkor az évekkel ezelőtt lenyelt rágód még mindig a testedben van, és az emésztőrendszered próbálja lebontani. Tény, hogy a rágógumi szintetikus gumit tartalmaz, amit az emésztőrendszer nem tud lebontani, de ez nem jelenti azt, hogy nem tud végighaladni a tápcsatornán. Egy darab rágó ugyanis elég kicsi ahhoz, hogy gond nélkül áthaladjon az emberi emésztőrendszeren, tehát ha véletlenül lenyelünk egy rágót, akkor nincs miért aggódni. Abban az esetben viszont, ha kis időközökkel több rágót is lenyelünk, már fennállhat annak a veszélye, hogy ezek összeragadnak, és akadályt képeznek, ilyenkor pedig orvosi beavatkozásra lehet szükség.
#7 A fejünkön veszítjük a legtöbb hőt
Ez a mítosz az 1950-es évek óta tartja magát, amikor az amerikai hadsereg megvizsgálta, hogy a hideg hogyan hat a katonákra. A legenda szerint a katonákat sarkvidéki felszerelésbe öltöztették, és megnézték, hogyan reagálnak a hideg környezetre. Végül arra jutottak, hogy a fejükön vesztik a legtöbb hőt, de közben figyelmen kívül hagyták, hogy az volt az egyetlen fedetlen testrészük. Két évvel később egy amerikai katonai túlélő-kézikönyv már azt írta, hogy 40-45 százalékos a hőveszteség a fedetlen fejen, és a mítosz ezzel megszületett.
Valójában azonban nagyjából mindenhol ugyanannyit hőt vesztünk. Egy 2008-as vizsgálat résztvevőinek 17 fokos vízbe kellett elmerülniük, az emberek egy részének nyakig, míg másoknak a fejüket is bele kellett tenni. Akik a fejüket is belerakták, 11 százalékkal több hőt vesztettek, a fej pedig a teljes testfelületnek nagyjából 7 százalékát teszi ki. Ezek alapján tehát a fej nem tűnik sokkal fontosabbnak hővisszatartás szempontjából, mint a test többi része.
