Az ásványvizek, üdítőitalok vagy egyéb folyadékok és ételek tárolására használt műanyagpalackok régóta mindennapi életünk részei, az utóbbi időben azonban egyre-másra derülnek ki egészségre káros hatásaik. Amerikai tudósok most arra jutottak, hogy a műanyagpalackokban található egyes anyagok szerepet játszanak a bélbetegségek létrejöttében.
Az ún. biszfenol A (röviden BpA) a műanyaggyártásban használt egyik legnépszerűbb adalékanyag, melyet világszerte több millió tonnás mennyiségben állítanak elő évente. Mindemellett az emberi szervezetre gyakorolt számtalan negatív hatása is közismert. A Texas A&M Egyetem kutatócsapata nemrég publikált kutatásában úgy találta, hogy a polikarbonát-palackok gyártása során használt BpA hatására bélrendszerünk aminosav-anyagcseréjének működése megváltozhat, ami elősegíti pl. a gyulladásos bélbetegség (IBS) kialakulását – számol be a Professor Health.
Bélrendszerünk főellensége
Az IBS az emésztőrendszerünk gyakori funkciózavara, mely noha semmilyen kóros szervi elváltozással nem jár, olyan kellemetlenségeket okoz, mint a rendszertelen székelés (hasmenés, szorulás), hasfájás vagy puffadás. Egyeseknek egész életükön át kezeltetniük kell magukat e betegség miatt, míg másoknál akár sebészeti beavatkozások is szükségessé válhatnak, ha komolyabb gyulladásos tünetek alakulnak ki. Az IBS panaszai miatt kezelt betegek száma évről évre növekszik, a kiváltó okok tekintetében pedig egyelőre csupán találgatnak a szakértők. Az biztos, hogy az olyan környezeti tényezők, mint a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás, a fertőzések, illetve a különböző toxikus anyagok elősegíthetik a betegség kialakulását.
Vizsgálataikkal az egyetem munkatársai a BpA és az IBS kialakulása közötti összefüggéseket igyekeztek feltárni. Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a szóban forgó adalékanyag képes a műanyagpalackokból az azokban tárolt inni- vagy ennivalóba szivárogni, majd így bejutva szervezetünkbe károkat okozni. Egyes kutatások szerint az IBS kialakulását hormonális változások is okozhatják, például a megnövekedett ösztrogénszint. A BpA élettani hatása pedig köztudottan hasonló az ösztrogénéhez. Továbbá azt is kimutatták már, hogy a BpA hasonló módon képes befolyásolni a bélrendszerünkben található mikrobák működését ahhoz, ahogy azt az IBS betegség teszi.
A tudósok az IBS tüneteit mutató kísérleti egereken vizsgálták azt, hogy a BpA miként súlyosbíthatja a gyulladásos tüneteket, illetve módosíthatja a bélbaktériumok működését, összehasonlítva a kiváltott hatást azokkal az esetekkel, amikor dextrán-szulfát nátrium (DSS) segítségével idéztek elő vastagbélgyulladást az állatoknál. A kutatók megvizsgálták az egerek testtömegét és székletük gyakoriságát, felmérték a gyulladás mértékét, továbbá vastagbelük esetleges sérüléseit és csomósodását. Emellett elemezték a bélben található mikroorganizmusok élettani működésében beállt változásokat is.
A kutatók úgy találták, hogy a BpA számtalan olyan vegyület szintjét megemelte az állatokban, melyek előszeretettel okozzák a bélrendszer gyulladását. A BpA-val megfertőzött egerek szervezetében továbbá lecsökkent az olyan, a bélbaktériumok által termelt aminosavak mennyisége, mint a triptofán vagy az 5-hidroxi-indolecetsav, melyek a szerotonin termelésében és lebontásában játszanak szerepet, és melyeknek csökkenése összefügg az IBS kialakulásával. Emellett a műanyagadalékkal mérgezett állatok gyakoribb halandóságot is mutattak, és betegségük tünetei is súlyosabbak voltak, mint BpA-val nem kezelt társaik esetében.
Jennifer DeLuca táplálkozási szakértő és kutatótársai szerint az ehhez hasonló vizsgálatok fontosak annak megértésében és felmérésében, miként képesek a környezetünkben fellelhető különböző káros anyagok, köztük az olyan mindennapjaink során gyakran használt szubsztanciák, mint a BpA, elősegíteni az IBS-hez hasonló betegségek kialakulását, illetve megrövidíteni életünket.
