Tudományos forradalom: jótékony baktériumokkal a szorongás ellen?

Egyre gyarapodó számú bizonyíték szerint a belünkben található több milliárd apró mikroorganizmus hatással van a viselkedésünkre, a lelki jóllétünkre. Az agyunk számára jótékony bélbaktériumok, az úgynevezett pszichobiotikumok kutatása a jelenkor tudományának egyik legdinamikusabban fejlődő területe. De hosszú út áll még a kutatók előtt, hogy táplálékkiegészítők kifejlesztésével is küzdeni lehessen a depresszió ellen. Hol tartanak most?

Egy évtizeddel ezelőtt még a feltételezés is bizarrnak számított, hogy a belünkben lévő jótékony baktériumok nemcsak a testi működésünkre, de a viselkedésünkre, a gondolkodásunkra, az érzelmi állapotainkra is hatnak. Manapság viszont már tudományosan megalapozottnak tekinthető, hogy a gyomor és bélrendszer milliárdnyi mikrobája számtalan módon hat a lelki jóllétünkre is. 

A bélrendszerünkben több milliárd apró élőlény található, amik a mentális folyamatainkra is hatnak
A bélrendszerünkben több milliárd apró élőlény található, amik a mentális folyamatainkra is hatnakFotó: Shutterstock

Az úgynevezett probiotikumokról eddig is tudtuk, hogy fejlesztik az immunrendszerünket, segítik az emésztésünket, megvédenek minket a fertőzésekkel szemben. Ugyanakkor az agyi folyamatokra gyakorolt pozitív hatásuk forradalmi fejlemény a tudományban. Lehetséges, hogy a jövőben táplálékkiegészítőkkel és megfelelő étrenddel is tehetünk a mentális egészségünkért? A gyógyításban egyre inkább előtérbe fognak kerülni a pszichobiotikumok?

Az Amerikai Pszichológiai Társaság Monitor on Psychology c. folyóirata 2018. decemberi számában címlapon tárgyalta az újszerű kutatási területet. Kirsten Weir írása alapján foglaljuk össze neked, merre haladnak a kísérletek.

Tényleg a belünkben van a második agyunk?    

Mikrobiomnak nevezik a testben található mikroorganizmusok által alkotott ökológiai rendszert, a mikrobák összességét. Ezek olyan baktériumok és gombák, amelyek velünk, bennünk, rajtunk élnek. Sokszor védenek és táplálnak, néha azonban élősködve kihasználnak minket.

A belünkben több milliárd parányi élőlény található, amelyek a legfrissebb kutatások szerint a mentális folyamatainkra is képesek hatni. Ez azért is lehetséges, mert a belünk és az idegrendszerünk szorosan összekapcsolódik egymással. A tudósok egy „második agyat” írtak le a belünkben, ezzel a kifejezéssel jelölve az itt található idegsejtek komplex hálózatát. A mikrobiom-bél-agy tengelynek is nevezett rendszerben folyamatosan zajlik a kétirányú kommunikáció: áramlanak az információk az agyunk felől a belünkbe, és fordítva.

A bél-agy összeköttetés pontos útvonala még nem teljesen ismert. Nagy valószínűséggel szerepet játszik benne a bolygóideg, amely testünk legnagyobb paraszimpatikus idegeként az agyból kiindulva a hasüreget is behálózza. Az is előfordulhat, hogy bélflóránk jótékony baktériumai az általuk kibocsátott anyagcsere-termékekkel a véren keresztül jutnak az agyunkba. A kapcsolat létrejöhet immunsejtek közvetítésével is, amik gyulladás esetén „végigmasírozhatnak” a testünkön. 

A bél és az agy összehuzalozottan működik
A bél és az agy összehuzalozottan működikFotó: Shutterstock

Megemésztetlen problémák: a lelkünkre és a belünkre is hatnak

A mikrobiom-bél-agy tengelyen zajló kommunikáció annyira cirkulárisan zajlik, hogy gyakorlatilag egy egységet alkot. Így nem véletlen, hogy egyes bélbetegségek és pszichés zavarok összefüggnek.

  1. Emésztőrendszeri rendellenességekkel élő emberek esetében az átlagnál nagyobb arányban fordul elő bipoláris zavar vagy depresszió. Gasztrointesztinális problémákat írtak le skizofréniával diagnosztizált emberek, valamint autizmus spektrum zavar megléte esetén.
  2. Mayer és munkatársai idén megjelent kutatása pedig arra is felhívja a figyelmet, hogy pszichológiai támogatással a bélrendszer betegségeit is enyhíteni lehet. A kísérletbe bevont emberek kognitív viselkedésterápiában vettek részt, amely csökkentette az irritábilis bélszindróma tüneteit. Ugyanakkor csak olyan embereknél jött létre a pozitív testi változás, akik a vizsgálat kezdetekor már egy adott mikrobiommal rendelkeztek.

A tudomány jövőbeli fejlődése tehát abban is segíthet, hogy megfelelő táplálékbevitellel, pszichobiotikumokkal olyan mikrobamintázatot hozzunk létre a bélrendszerben, ami által fokozni lehet a pszichés módszerek testi-lelki egészségfejlesztő hatását.

Mit mondanak a rágcsálókon végzett kutatások?

Christopher Lowry és csapata az elmúlt pár évben több egymást követő kutatásban vizsgálták, hogy milyen hatással van a rágcsálókra, ha egy úgynevezett Mycobacterium vaccae nevű jótékony baktériumból álló szérumot kapnak. 

Egyes baktériumok csökkenthetik a szorongást a patkányokban
Egyes baktériumok csökkenthetik a szorongást a patkányokbanFotó: Shutterstock
  • Egyik kísérletükben együtt élő egerek egy csoportjához új lakót helyeztek: összeköltöztették őket egy rendkívül domináns agresszor egérrel. Ez nem csupán az emberek, de egy egérkolónia számára is komoly stresszhelyzet volt. A rágcsálók alárendelődtek, viselkedésük a szorongás jeleit mutatta, a belső feszültségtől a vastagbelük teljesen begyulladt.
  • A kutatók az M. vaccae nevű baktériumról előzetesen már megállapították, hogy gyulladáscsökkentő hatású. A kis állatkák egy csoportja egy héten át kapta a szérumot. Náluk nemcsak a gyulladás csökkent, hanem a behódoló reakciók száma is, valamint a szorongás és félelem szintje is, amikor egy útvesztőbe helyezték őket.
  • Egy másik vizsgálatban arra is fényt derítettek a kutatók, hogy az M. vaccae baktériumnak a stressz kiváltotta szorongás megelőzésében is szerepe lehet, csökkentette a gyulladást a patkányok agyában.
  • Szintén patkányok esetében figyelték meg, hogy ez a baktérium segíthet a posztoperatív kognitív diszfunkció prevenciójában is. Időskorú embereknél előforduló jelenség, hogy műtéti beavatkozást követően zavarok léphetnek fel az emlékezeti-figyelmi működéseikben, az információfeldolgozásban. Lawry és munkatársai idős patkányok egy csoportját 3 hétig M. vaccae szérummal, másik csoportját sóoldattal kezelték.
  • Egy operáció során minden rágcsálónak felmetszették a hasát. Az M. vaccae csökkentette a gyulladást az agyban, ennek megfelelően ezeknek a patkányoknak nem károsodott a memóriája a sebészeti beavatkozást követően.

A kutatók jelenleg azon dolgoznak, hogy feltárják gyulladáscsökkentő probiotikumok hatását olyan személyekre, akik krónikusan szenvednek az általuk megélt trauma kiváltotta tünetektől

Pszichoterápia kiegészítőjeként a jövőben talán pszichobiotikumok is segítenek majd a trauma okozta tünetek enyhítésében
Pszichoterápia kiegészítőjeként a jövőben talán pszichobiotikumok is segítenek majd a trauma okozta tünetek enyhítésébenFotó: Shutterstock

Mentális nehézségeink a székletünkben is kimutathatók?

Zheng és munkatársai emberi székletből kivont mikrobiális transzplantátumot helyeztek patkányokba. Azok a patkányok, melyekbe klinikai depresszióval diagnosztizált személyektől származó mintát ültettek, maguk is több depressziós tünetet, szorongásra utaló viselkedést mutattak, mint azok a rágcsálók, melyek nem depressziós személyek fekális anyagait kapták.   

Evans és kollégái bipoláris (mániás depressziós) és nem bipoláris emberek székletmintáit hasonlították össze. Azt találták, hogy egy bizonyos Faecalibacterium nevű baktérium alacsonyabb mértékben fordul elő bipoláris embereknél. Ráadásul a bipoláris zavarral diagnosztizál emberek körében is magasabb volt a baktérium szintje azoknál, akik jobbnak írták le az egészségi állapotukat: alacsonyabb szintű szorongásról és depresszióról számoltak be, alvásminőségük magasabb volt. 

Probiotikumokkal megelőzhető lehet a visszaesés?

Dickerson és csapata idén publikált tanulmányukban 66 akut mániával kórházba kerülő embert vizsgáltak. Két csoportba sorolták be a személyeket: az egyik csoport 24 hétig kétféle gyulladáscsökkentő baktériumot kapott, míg a másik csoport placebója nem tartalmazott ilyen mikrobát. A résztvevők nem tudták, hogy ki melyik csoportba tartozik. 

A jótékony bélbaktériumok segíthetnek a lelki egyensúlyunk fenntartásában
A jótékony bélbaktériumok segíthetnek a lelki egyensúlyunk fenntartásábanFotó: Shutterstock

A probiotikumot kapók között mindössze 8-an kerültek ismét kórházba ebben a 6 hónapban, míg a placebo csoportból 24-en. Bár a pontos mechanizmus nem ismert, valószínűleg az immunrendszer erősítésén keresztül fejtették ki hatásukat a gyulladáscsökkentő baktériumok.  

A jótékony baktériumok csökkenthetik a szorongást?

Dinan és kollégái egy Bifidobacterium longum nevű probiotikumot használtak, amelyről az előzetes kísérletek kimutatták, hogy egerekben csökkenti a stressz-szintet, és javítja a kognitív teljesítményt. Azok az emberek, akik a vizsgálat során ezt a probiotikumot kapták, a placebo csoporthoz képest alacsonyabb kortizolszintet mutattak, saját bevallásuk szerint is kevésbé szorongtak egy stresszteszt alatt, amikor is kezüket jéghideg vízbe kellett dugni. Emellett a mindennapokban megélt stressz-szintjük is csökkent, és némi memóriafejlődésről is beszámoltak.

Záró gondolatok: napi egy bogyó és minden rendben lesz?  

  • Még távol vagyunk attól, hogy tudjuk, mi a bélrendszerünkben található mikrobák legideálisabb összetétele a mentális egészségünk szempontjából. A kutatók azt is kiemelik, az egészséges mikrobiom földrajzi szélesség mentén, kultúráról kultúrára változhat, illetve nagy egyéni különbségek is lehetnek benne. Ráadásul sok ember emésztőrendszerében nem is tudnak megtelepedni egyes jótékony baktériumok.
  • Egyelőre inkább csak annyit tudunk, hogy a mikrobák diverzitása fontos kulcstényező lehet a testi-lelki egyensúly fenntartásában. Ennek a sokféleségnek azonban nem kedvez a magas zsírtartalmú, rostokban szegény táplálkozás, az antibiotikumok használata. Egereken is kimutatták, ahogyan generációról generációra megcsappan ez a diverzitás, ha alacsony rosttartalmú táplálékot fogyasztanak.
Az egészséges táplálkozással többet nyerhetsz, mint gondolnád
Az egészséges táplálkozással többet nyerhetsz, mint gondolnádFotó: Shutterstock

Azzal tehát semmit nem veszíthetsz, ha magas rosttartalmú, kevés cukrot tartalmazó, növényi alapú étrendre váltasz. Ha jól bánsz a testeddel, az a lelkedre is biztosan jó hatással lesz, hiszen egy rendszert alkotva működik a kettő. A jövőbeli pszichoterápiák sikerét pedig tovább növelheti a dietetikusokkal való szorosabb együttműködés. Bár a probiotikumok nem fogják megoldani életünk problémáit, de segíthetnek abban, hogy kiegyensúlyozottabban nézzünk szembe velük.

Mustra