A klímaváltozással foglalkozó tudósok számára szomorú év volt a tavalyi. 2018-ban kiderült, hogy a párizsi klímakonferencián három évvel korábban lefektetett célok korántsem lesznek elegendőek a globális felmelegedés megállítására. Az egyezményt aláíró országok akkor azt vállalták, hogy bolygónk átlaghőmérsékletét az évszázad végéig 2 Celsius-fok alatt tartják az iparosodás előtti szinthez képest. Az ENSZ által felkért szakértők októberben publikált jelentése úgy találta, hogy ez nem elégséges a komolyabb környezeti katasztrófa megelőzéséhez, ezért a 1,5 Celsius-fok lenne az ideális cél – összegzi a fejleményeket a Science News.
Fél fok az élet
Ugyanis fél fok is nagyon sokat számít. A tudósok szerint a másfél fokos felmelegedés jóval kevésbé káros következményekkel járna, mint az eredetileg plafonként kitűzött 2 Celsius-fok. A tengerek szintje például 56 centiméter helyett csak 48 centivel emelkedne az évszázad végéig, az óceánok savtartalma pedig 24 százalék helyett mindössze 9 százalékkal nőne. Annak az esélye, hogy a Jeges-tenger nyáron teljesen jégmentessé váljon, 16 százalékról 3 százalékra csökkenne, a napi átlaghőmérséklet pedig 2,6 Celsius helyett 1,7 fokkal lenne magasabb a 2100-as évben a maihoz képest. Bolygónk azon lakosainak aránya, akiknek ötévente legalább egyszer egy masszívabb hőhullámmal kell majd szembenézniük, 37 százalék helyett 14 százalék lenne. A szárazságnak kitett területeken élő emberek száma 194,5 millió helyett 132,5 millióra csökkenne, továbbá 72 millió helyett 60 milliónyian lennének az árvizek által veszélyeztetett embertársaink.
Ahhoz, hogy az évszázad végére a kitűzött 1,5 Celsius-fokos küszöbszinten maradhassunk, a szakértők szerint elsősorban az ún. negatív emissziós technológiák elterjedésére lenne szükség. Ezek alapötlete, hogy az éghajlat mesterséges befolyásolásával kivonjuk a levegőből a korábban abba kibocsátott üvegházhatású gázokat. Stephen Pacala, a Princeton Egyetem kutatója szerint, aki októberben egy tudósokból álló bizottság élén vizsgálta a negatív emissziós technológiák megvalósíthatóságát, ezek a módszerek már egyáltalán nem csupán a fantázia szülöttei, ahhoz viszont, hogy komolyabban hasznosíthassuk őket, jóval több anyagi befektetést kell fordítanunk azok kutatására és fejlesztésére.
A szén-dioxid visszafejtése lehet a megoldás
Egyszerűbb negatív emissziós eljárásokat már most is használunk a klímaváltozás enyhítésére, ilyen például, mikor fákat ültetünk egy adott területen, melyek feldolgozzák a szén-dioxidot, vagy növényeket termesztünk bioüzemanyagok gyártására. A tudósok azonban úgy vélik, ezeknek a módszereknek megvannak a maguk hátulütői. Ahhoz például, hogy komolyabb változáshoz elegendő erdőmennyiséget telepítsünk, vagy biomasszához használt növényt ültessünk egy adott helyen, erőteljesen befolyásolnunk kell a terület természeti adottságait, mely kihatással van az ottani élővilágra és táplálékforrásokra.
Egyéb, a tudósok által működőképesnek vélt potenciális negatív emissziós technológiák azonban nagy reményekkel kecsegtethetnek – állítja Pacala. Ezek közé tartoznak például olyan eljárások, melyek segítségével közvetlenül kinyerhetjük a szén-dioxidot a légkörből, majd szintetikus üzemanyaggá alakíthatjuk azt. A probléma itt inkább az anyagi oldal, hiszen ez a technológia még annyira költségigényes, hogy egyelőre lehetetlen annak szélesebb körben való elterjesztése.
Sabine Fuss, a berlini Mercator Kutatóintézet munkatársa szerint ugyanilyen fontos a 1,5 fokos határ megtartásának érdekében, hogy a különböző országok, csakúgy, mint az egyes emberek, a jövőben minél jobban áttérjenek a kevésbé káros technológiák és környezettudatosabb termékek használatára. Ez nem csupán az alternatív üzemanyagokat és energiaforrásokat jelenti. Ugyanígy segíthet a klímaváltozás elleni harcban, ha nem eszünk annyi húst, kevesebbet utazunk, vagy energiatakarékosabb háztartási eszközöket használunk. A felmérések azt mutatják, hogy az emberek hajlanak ezekre az életmódbeli változásokra, ha környezetünk megóvása a cél. Nem lehetetlen a felvázolt cél, azonban radikálisan és minél előbb cselekednünk kell, ha azt el is akarjuk érni – sürgetnek a tudósok.
