A Psychological Science-ben megjelent, öt kontinens és 200.000 férfi és nő kognitív képességekkel kapcsolatos adatait megvizsgáló tanulmány eredményeiről aThe Conversationszámolt be. Az emlékezőképességet tesztelő feladatok során a nemek közti egyenlőségre törekvő országokból (Svédország, Dánia, Hollandia, USA, és az európai államok többsége) származó nők jobban teljesítettek, mint a konzervatívabb országokban (Ghána, India, Kína, Dél-afrikai Köztársaság, Oroszország, Görögország, Spanyolország) élő társaik, sőt, ők a férfiakat is maguk mögé utasították.
A svéd nők mindenkit térdre kényszerítenek
A konzervatívabb országok esetében a férfiak teljesítettek jobban, ugyanakkor az esélyegyenlőség szempontjából előttük járó országok nemtől függetlenül jobb eredményeket produkáltak náluk. A kutatók szerint a fentebb kirajzolódó minták ellenére az országok gazdasági helyzete önmagában nem volt jelentős tényező az eredmények szempontjából, bár a modern országok fejlettebb egészségügyi rendszere befolyással lehetett az eredményekre.
A teszt során egyébként tíz felolvasott szó közül kellett a viszonylag idős, legalább 50 éves tesztalanyoknak azonnal, vagy egy kis szünet után a lehető legtöbb szóra visszaemlékeznie. Azt, hogy a nemek közti egyenlőség szempontjából milyen országban éltek a résztvevők, az alapján határozták meg a kutatók, hogy az adott országban hányan értettek egyet a következő kijelentéssel: „Ha kevés az álláslehetőség, a férfiaknak több joga van egy-egy álláshoz, mint a nőknek.”
Hiányzik az oktatás és a munka ösztönző hatása
A tanulmány szerzői szerint a különbségeket az magyarázza, hogy a konzervatívabb országokban teljesen más viselkedési formákat és jellemvonásokat tartanak megfelelőnek egy nő esetében, mint a modernebb országokban, ez pedig jelentős hatással van arra, milyen életcélokat és hivatásokat választanak maguknak a nők egy adott országban. A konzervatív országokban ennek megfelelően kevesebb a kognitív képességeik és teljesítményük szempontjából ösztönző élménnyel van dolga a nőknek az oktatás és a munka területén.
Az előítéletek mindenkit visszatartanak
Mindezt valószínűleg úgy lehetne még egyértelműbben kimutatni, ha a tradicionálisan femininnek tartott értékekről, például a társadalmi érzékenységről és a nyelvi képességekről is rendelkeznénk hasonló adatokkal. Egy kisebb amerikai kutatás eredményei alapján úgy tűnik ugyanis, a férfiak valóban rosszabbul teljesítenek e tekintetben, ezt ráadásul minden bizonnyal az előítéletek jelentette nyomás is meghatározza. Azok a férfiak, akiknek elmondták, hogy az ilyen teszteken általában jobban teljesítenek a nők, rosszabbul teljesítettek, mint azok, akik nem tudtak ezekről az előítéletekről. Ugyanígy rosszabbul teljesítettek a matematikával kapcsolatos teszteken azok a nők, akikkel közölték, hogy a nők általábban gyengébbek e tekintetben.
Úgy tűnik tehát, hogy a kognitív teljesítményt jelentősen befolyásolják a negatív sztereotípiák, még akkor is, ha közvetlenül egy teszt előtt értesül róluk valaki, könnyen lehet, hogy ez is befolyással volt tehát a konzervatívabb országokban a férfiaknál rosszabbul szereplő nők teljesítményére.
