Az előítéletek leronthatják a nők kognitív teljesítményét

Olvasási idő kb. 2 perc

Egy 27 ország lakosait megvizsgáló kutatás eredményei alapján úgy tűnik, azokban az országokban, ahol kevésbé meghatározóak a nemi sztereotípiák, jobban teljesítenek a nők, mint a férfiak, míg a konzervatívabb országokban mindennek a fordítottja igaz.

Psychological Science-ben megjelent, öt kontinens és 200.000 férfi és nő kognitív képességekkel kapcsolatos adatait megvizsgáló tanulmány eredményeiről aThe Conversationszámolt be. Az emlékezőképességet tesztelő feladatok során a nemek közti egyenlőségre törekvő országokból (Svédország, Dánia, Hollandia, USA, és az európai államok többsége) származó nők jobban teljesítettek, mint a konzervatívabb országokban (Ghána, India, Kína, Dél-afrikai Köztársaság, Oroszország, Görögország, Spanyolország) élő társaik, sőt, ők a férfiakat is maguk mögé utasították. 

A svéd nők mindenkit térdre kényszerítenek

A konzervatívabb országok esetében a férfiak teljesítettek jobban, ugyanakkor az esélyegyenlőség szempontjából előttük járó országok nemtől függetlenül jobb eredményeket produkáltak náluk. A kutatók szerint a fentebb kirajzolódó minták ellenére az országok gazdasági helyzete önmagában nem volt jelentős tényező az eredmények szempontjából, bár a modern országok fejlettebb egészségügyi rendszere befolyással lehetett az eredményekre.

A teszt során egyébként tíz felolvasott szó közül kellett a viszonylag idős, legalább 50 éves tesztalanyoknak azonnal, vagy egy kis szünet után a lehető legtöbb szóra visszaemlékeznie. Azt, hogy a nemek közti egyenlőség szempontjából milyen országban éltek a résztvevők, az alapján határozták meg a kutatók, hogy az adott országban hányan értettek egyet a következő kijelentéssel: „Ha kevés az álláslehetőség, a férfiaknak több joga van egy-egy álláshoz, mint a nőknek.”

Hiányzik az oktatás és a munka ösztönző hatása

A tanulmány szerzői szerint a különbségeket az magyarázza, hogy a konzervatívabb országokban teljesen más viselkedési formákat és jellemvonásokat tartanak megfelelőnek egy nő esetében, mint a modernebb országokban, ez pedig jelentős hatással van arra, milyen életcélokat és hivatásokat választanak maguknak a nők egy adott országban. A konzervatív országokban ennek megfelelően kevesebb a kognitív képességeik és teljesítményük szempontjából ösztönző élménnyel van dolga a nőknek az oktatás és a munka területén.

Az előítéletek mindenkit visszatartanak

Mindezt valószínűleg úgy lehetne még egyértelműbben kimutatni, ha a tradicionálisan femininnek tartott értékekről, például a társadalmi érzékenységről és a nyelvi képességekről is rendelkeznénk hasonló adatokkal. Egy kisebb amerikai kutatás eredményei alapján úgy tűnik ugyanis, a férfiak valóban rosszabbul teljesítenek e tekintetben, ezt ráadásul minden bizonnyal az előítéletek jelentette nyomás is meghatározza. Azok a férfiak, akiknek elmondták, hogy az ilyen teszteken általában jobban teljesítenek a nők, rosszabbul teljesítettek, mint azok, akik nem tudtak ezekről az előítéletekről. Ugyanígy rosszabbul teljesítettek a matematikával kapcsolatos teszteken azok a nők, akikkel közölték, hogy a nők általábban gyengébbek e tekintetben.

Úgy tűnik tehát, hogy a kognitív teljesítményt jelentősen befolyásolják a negatív sztereotípiák, még akkor is, ha közvetlenül egy teszt előtt értesül róluk valaki, könnyen lehet, hogy ez is befolyással volt tehát a konzervatívabb országokban a férfiaknál rosszabbul szereplő nők teljesítményére. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Ico
Ico
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.