A Concorde Alapkezelő vezérigazgatója, Bilibók Botond úgy döntött, hogy Alkotás úti irodájának új enteriőrjét nem holmi hétköznapi belsőépítészeti irodával, hanem Yoko Ono exférjével, Havadtői Sámuel festőművésszel tervezteti meg, tanúbizonyságot téve arról, hogy a Concorde Alapkezelő a Magyar Kémikusok Egyesülete után most a művészeteket pártfogolja.
Erre az alkalomra sajtótájékoztatót is összehívtak, és azt ígérték, ilyet a továbbiakban nem nagyon fognak csinálni, de most muszáj volt megmutatniuk, mit alkotott Sam Havadtoy (Havadtői a nemzetközi művészeti életben ezen a néven híresült el) és munkatársa, Somogyi Gábor belsőépítész.
A látottak alapján úgy tűnik, hogy amikor egy képzőművész irodát tervez, a végeredmény nem sokban különbözik attól, amikor ugyanezt egy sima belsőépítész teszi, de tény, hogy az iroda a tárgyalókkal egyetemben rendkívül letisztult hatást kelt. Ezt ők olyan kevés, de nemes alapanyag felhasználásával érték el, mint a diófa, valamint a bútorokon és a falakon is megjelenő bambusz. És persze az ezekkel szép összhangban álló műalkotások elhelyezésével.
Fontos volt számukra, hogy az élet a falakon is megjelenjen, amit nem egy sablonos, beépített óriási akváriummal értek el, hanem zöldfallal: élő zuzmóval borították a bejárat folyosóinak falait, ami állítólag a levegőben lévő páratartalomból veszi fel a vizet és az ásványi anyagokat, és nagyon menőn néz ki, mint egy rikító szőnyeg.
A tárgyalókat is Havadtői képei és szobrai díszítik, és bár a festő nagyon élvezte a munkát, nem valószínű, hogy újra egykori eredeti szakmájához, a lakberendezéshez térne vissza, annál is inkább, mert most éppen az új Costa Concordia étkezőtermének főfalára fest hétköznapjaiban. Nem is beszélve arról, hogy Bilibók Botond előtt utoljára John Lennonnak végzett úgy belsőépítészeti munkát, hogy mindenben teljes szabadkezet kapott - ebből a szempontból mondjuk elég menő társaság lett a Concorde.
Hogyan lett Havadtői Sámuelből Sam Havadtoy?
Havadtői Sámuel 1952. augusztus 4-én született Londonban. A család 1956 elején hazatért Magyarországra. A forradalmat követõen bár akartak, de nem tudtak visszamenni Angliába, és Sámuelnak több mint 14 évet kellett várnia, amíg érvényt tudott szerezni brit állampolgárságának.
1972-ben New Yorkba költözött, ahol kisebb megszakítással 2000-ig élt.
1978-ban létrehozta a lakberendezéssel foglalkozó Samuel Havadtoy Gallery-t és 1981-ig maga is lakberendezõként dolgozott.
1986 és 90 között jobbára a svájci Genfben élt, majd visszaköltözött New Yorkba. A 80-as évek végétõl egyre többet járt Magyarországra és 1992-ben létrehozta a Galéria 56-ot. /p>
Műveire a kulturális hatások keveredése jellemzõ: magyar alapokra amerikai felépítmény kerül – és ha mindenáron címkézni akarjuk, akkor leginkább “euramerikai” festőnek nevezhetjük. Jelenleg Olaszországban él és dolgozik.
(via Galeria56)
A kortárs művészet élvonalába tartozó magyar festő pályája során művészi és baráti kapcsolatba került például Andy Warhollal, Keith Haringgel, George Condóval és Donald Baechlerrel, és a mai napig szoros kapcsolatot tart a kortárs New York-i művészeti élettel. Havadtoy két alkotása is elkelt a tavaly novemberben rendezett New York-i Sotheby’s kortárs művészeti árverésén, alkotásai (a Concorde Alapkezelő irodáján túl) az Andrássy úti Il Bacio di Stile áruházban is szabadon megtekinthetők olyan művészek munkái mellett, mint Grayson Perry, Marina Abramović, Anna Margit, André Kertész és Martin Munkácsi.
Szóval miért is jó nemcsak berendezni egy irodát híres művész képeivel (az iroda megtervezéséről már ne is beszéljünk), de még a sajtó képviselőit is meghívni rá? Mert amúgy, hiába is lenne ön lelkes Havadtoy rajongó, ha nincs miért tárgyalni mennie a Concorde-hoz, maximum akkor láthatja az alkotásokat, ha kölcsönadják őket kiállításokra. Így viszont legalább a galériánkban megnézheti őket.
