A Guardian ugyanis összegyűjtötte a világmindenség legjobb horrorfilmjeit, segítségül azoknak, akik herótot kapnak Shrektől, az Igazából szerelemtől és a Sissy trilógiától.
Nem meglepő, de hát mi más lehetne az első helyezett a Minden idők legjobb horrorfilmje listán, mint a Psycho? 1960-ban mutatták be az Egyesült Államokban, Alfred Hitchcock rendezésében, sikere azóta töretlen. A film kulcsfiguráját, Norman Batest Anthony Perkins alakítja. A film alapjául szolgáló regény írója, Robert Bloch egy valódi sorozatgyilkosról, a wisconsini Ed Geinről mintázta Bates alakját, könyvéből Joseph Stefano írt forgatókönyvet.
2. Ezüstérmes lett a Roman Polanski által rendezett Rosemary gyermeke című 1968-as film. Polanski talán legismertebb filmje a modern horror egyik legjelentősebb képviselője, igazi modern klasszikus. Külön érdekessége a filmnek, hogy a forgatás jórészt abban a New York-i épületben - a Dakota házban - zajlott, amelyben néhány évvel később John Lennon lakott, és amely előtt az egykori Beatles-tagot meggyilkolták.
3. helyen egy angol-olasz koprodukció végzett, az 1973-as Ne nézz vissza, melyben Julie Christie és Donald Sutherland játssza a két főszerepet. A történet röviden a következő: „John és Laura Baxter Velencében élnek és dolgoznak. Megpróbálják túltenni magukat kislányuk tragikus halálán. Két spiritiszta vénkisasszony felajánlja, hogy segítenek nekik kapcsolatba lépni a vízbe fulladt gyerekkel. John elutasítja az ötletet, pedig álomszerű vízióiban gyakran felbukkan a kislány, amint az utcákat rója piros esőkabátjában, s ilyenkor feleségét is látja a halottas gondolán.”
4. helyezést ért el a Guardian szerint A vesszőből font ember című, szintén 1973-as alkotás. Az általában a legjobb brit horrorfilmként tisztelt The Wicker Man, ami a lap szerint "a horrorfilmek Aranypolgára", elkészülte után nem sokkal majdnem a teljes feledés homályába merült. A film egy "ártatlan" rendőr történetét követi végig, akit elküldenek egy távoli skót szigetre, hogy vizsgálatot folytasson egy eltűnt gyermek ügyében. Az általa felfedezett kereszténységtagadó közösség pogány termékenységi szertartások kultuszának hódol. "Film a vallásról, az Istenbe vetett hit válságáról, olyan végkifejlettel, amely egyfelől áhítatosan keresztényi, másrészt az Isten által magára hagyott világról szóló nihilista látlelet" - írja a Guardian ajánlójában.
5. A Ragyogás, amit talán nem is kell bemutatnunk senkinek. A Stephen King azonos című regénye alapján készült mesterműben Jack Nicholson élete egyik legjobb alakítását nyújtja, mint Jack Torrance, az alkotói válsággal küzdő író, aki családjával a téli holtszezon idejére egy, a világtól elzárt, kísérteties hotelba költözik gondnoknak. Úgy tűnik, hogy Jack kisfia előtt nincsenek is titkai a háznak, mert látja a fürdőkádba fulladt nőt, az elegáns lakosztályban kivégzett férfit, és az összes holt lelket, amelyek nem találnak nyugalmat. De lehet, hogy mindezek a rémképek csupán jeleznek valamit: a Jack agyát elborító őrületet, a folyamatot, amelynek hatására a szerető apa vérszomjas, gyilkos indulatokkal teli szörnyeteggé válik.
6. Az ördögűző szintén 1973-ból. Minden idők egyik legfélelmetesebb filmjében a kis Regan-t megszállja az ördög. Édesanyja, Chris tanácstalanul és döbbenten figyeli kislánya egyre különösebb viselkedését, és egyik orvostól a másikig jár, hátha valaki megfejti különleges betegsége okát. Az orvosok kellemetlenebbnél kellemetlenebb vizsgálatoknak vetik alá a kislányt, míg végül Chris elkeseredésében Merrin atyához fordul, az ismert ördögűzőhöz, mert a Regan testét uraló gonosz már a gyilkosságoktól sem riad vissza.
7. helyezett lett az 1922-es német Nosferatu című film. „A táj, az épületek, az emberek kísérteties vonásokat öltenek, a vámpír megjelenését remegő fényhatások kísérik. Nosferatu lassított felvételt sejtetően mozog, a néző felé közeledve egyre hatalmasabb méretűre nő. Az expresszionista gyakorlattól eltérően Murnau nagyrészt eredeti helyszíneken forgatott”– kapunk érdekes adalékokat a laptól.
8. helyen egy újabb film, a 2008-as svéd Engedj be! szerepel, mely a bemutató évében el is nyerte a Torontói Nemzetközi Filmfesztivál Legjobb idegen nyelvű filmért járó díjat. A történet röviden: Stockholm fagyos és meglehetősen nyomorúságos külvárosában járunk, valamikor a nyolcvanas évek elején. Hősünk, Oskar Eriksson teljesen átlagos, ám magányos 12 éves kisfiú. Próbálja ép bőrrel megúszni, hogy osztálytársai állandó jelleggel terrorizálják. Otthon - ahol édesanyjával kettesben élnek - titkon sorozatgyilkosokról szóló újságkivágásokat és más hasonló dolgokat gyűjt. Egy nap egy fán, nem messze Oskarék házától egy rituálisan meggyilkolt fiú holttestére bukkannak. Oskar eközben megismerkedik Elivel, aki a szomszéd lakásba költözött egy idősebb férfival - akiről a néző hamarosan azt feltételezheti, hogy az apja. A kis Eli ugyanolyan magányos, mint Oskar, így hamar barátságot kötnek. De Elinek vannak titkai.
9. helyzett lett az 1932-es német-francia, Vámpír című film, mely a port.hu látogatói szavazatainak alapján is 10-ből 10-es. Hogy miért? „Allan Grey, a látnoki képességekkel megáldott ifjú megérkezik a Vogézekben egy kis faluba, ahol titokzatos események történnek. Árnyak mozognak maguktól, Léone, a várúr leánya hirtelen eltűnik, majd vérző sebekkel a nyakán tér vissza. Egy vészterhes álma után Allan rájön, hogy az egyik nemrég elhunyt ifjú hölgy, Marguerite a halála után vámpírrá vált, s éjszakánként a koporsóból kikelve embervérre szomjazik...”
10. A lista utolsó helyezettje a Peeping Tom című angol film, mely 1960-ban került a nagyközönség elé. Rendezője, Michael Powell "zseniális ötlettel a Sissi-filmek jóképű Ferenc Józsefére, Karlheinz Böhmre osztotta a perverz sorozatgyilkos szerepét. Míg Hitchcock Psychójában Norman Batesről azonnal tudni lehet, hogy ördögi figura, a fényképész Markot szinte megsajnálja a néző. Kiderül, hogy az apja miatt lett ilyen, aki őrült biológiai kísérleteihez használta tesztalanynak, rendszeresen halálra rémítette, és az egészet felvette egy kamerával. A másokat kukkoló sorozatgyilkos tehát valójában áldozat, aki szabadulna a múlt kísérteteitől, de már képtelen bármit is megváltoztatni.”– írta az Index.hu 2008 augusztusában.
