Legalább annyira izgalmas kaland a feltörekvő fiatal generáció kollekciójának végigpásztázása, mint a vezető tervezőké és nem csak számunkra. Volt, aki azért jött, hogy megismerkedjen a friss márkákkal, és volt, aki rendszeresen követi az eseményeket:
„Összességében tetszettek a fiatal tervezők munkái, pedig én nagyon kritikus szoktam lenni – foglalta össze a látottakat egy vendég, Kata. Igaz, nem minden, de most erősebb, színesebb bemutatót láthattunk a tavalyinál.” Ezzel a gondolattal mi is egyetértünk.
Az egyik érdeme tehát a Marie Claire Fashion Days-nek, hogy a kialakulóban lévő brandek számára megjelenési felületet biztosít. Ki tudja, lehet hogy következő évben már a „nagyok” között szerepelhetnek, ahogy Abodi Dórának, Mojzes Dórának és Szegedi Katának Benus Danival karöltve sikerült megfutniuk magukat, teljesen megérdemelt módon.
A friss márkák színes palettája
Most is láttunk - kisebb-nagyobb hibák ellenére - nagyon reményteli, komoly munkákat. De ez még a legjobbaknál is előfordul. Mi Anna Amélie, KEPP Showroom, Tamara Barnoff, The FOUR és Dori Tomcsanyi bemutatóján jártunk és a vendégekkel együtt azt latolgattuk, vajon kiben, mi rejlik.
A hűvös észak visszafogottan őrült világa
A sort a KEPP Showroom extrém ruhái nyitották. A márkát négy tehetséges tervező alkotja Hajdú Anett, Havancsák Teréz, Hofstädter Szandra, Kovács Adél, akiket szívünk szerint már most is a „nagyok” között láttunk volna. Ami igazolhatja ezt a kívánalmat, hogy a NUBU csapatát már így is ketten – Hajdú Anett és Kovács Adél - erősítik közülük.
A márkára alapvetően jellemző természetközeliséget egy különös dimenzióba helyezték az innovatív szemléletükkel. A hűvös észak érdekesen és humorosan megálmodott világát hozták el a tervezők. A havas tájban megjelenő árnyékok inspirálta ruhákat, mely Teréz munkáját dicsérik, Adél makrokötött, illetve annak illúzióját keltő printelt darabjai törték meg. Közülük az emberi kezeket megjelenítő nyomatok igazán izgalmasak. Mindezt Anett északon élő bundás állatok organikus kontúrjából merített táskaőrületei és füles, agancsos fejpántjai vadították meg. Az extrém színfolt Szandra irhából készült fasarkú cipői, melyeket élénk színű műanyagokkal kombinált. A visszafogottság és az őrültség pengeéles határán lavíroztak a lányok, ami igazán meggyőzően sikerült.
Pimasz öntudatosság a Francia Riviérán
Mi tagadás, meglepő volt Tamara Barnoffnak az '50-es évek Francia Riviérát idéző kollekciója. A grúz származású tervezőnő klasszikus szabású, egyszerű megoldásokkal kialakított szexi darabjai a magabiztos, de játékos nők számára készültek. „Az ember akkor szép, ha találkozik önmagával, és elfogadja azt, amit talál – ez ennyire egyszerű” – mondta Tamara.
Ez a kollekció a független, önálló nő ruhatárát hivatott szolgálni, aki elég merész ahhoz, hogy a legvadabb hidegben is fel merjen venni egy-egy ilyen pimasz darabot. A piros és fekete egységét a vagány, pöttyös minta és műszőrmék teszik még izgalmassá, s nem túlzás, ha azt mondjuk izgatóvá. Amikor egy bőrönd és egy mackó kíséretében megjelentek a modellek a kifutón, rögtön arra gondoltam, hogy „hová, hová lányok?”. Van ebben valami pimasz öntudatosság és határozottság, ami azoknak a nőknek lehet sajátja, akik nem félnek vállalni önmagukat és tudatában vannak szépségüknek, miközben nagyívben tesznek mindenféle társadalmi presszióra. Ezt figyelembe véve működtethető és értelmezhető a koncepció. De lássuk be a gyakorlatban, a röpködő mínuszokban elkél a melegebb holmi, ami nem vesz el a magabiztosságból. Koncepcióban tehát erős, de maga a kollekció elnagyolt, Tamarától láttunk már sokkal jobbat is.
A szexi távolságtartó dög egy olvasata
Nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, hogy a The FOUR márka mögött négy ifjú titán rejtőzik. A „fantasztikus négyest” Gálvölgyi Anett, Kormos Anna Zsófi, Baranyi Ádám és Miovác Márton alkotja. A most bemutatott kollekciójuk egyben diplomamunkájuk is.
A csapat elég ígéretesen bontogatja szárnyait, már most több sikeres megmozdulásuk is volt, mint például a Gombold újra! pályázat kapcsán Patyolat kollekciójuk. A friss formáció éppen a kísérletezés stádiumában van, ez jól látszik most bemutatott anyagukon is. Kemény, dögös feszültséget keltettek ruháikkal. A nagy ívű, távolságtartó, vad darabok feszességét az anyagok lágy esése oldotta. A hatalmas kalapokban, sejtelemes hátvillanások, a testhez simuló overál, az olykor áttetsző és fényes felületek által megidézett darkos világ sötétségét az elengedhetetlen vörös és kék egészítette ki. A koncepció alapvetően semmi újat nem hozott, inkább a tervezők erről a női archetípusról kialakított szemlélete, képe vetült ki elénk jó ízléssel. A kollekción jól látszik az útkeresés, a saját hang megtalálására tett kísérletezés.
Színekben kibontakozó bájos elegancia
Anna Amélie világa a letisztult eleganciát és exkluzivitást némi játékossággal ötvözi. Oláh Anna egy alkalommal elárulta, hogy tervezéskor egy olyan nő vagy férfi képe lebeg a szeme előtt, aki nem csak akkor elegáns, amikor a munkáját végzi, hanem akkor is, amikor leugrik a boltba kenyérért. „Ezeket a darabokat nem tudja akárki viselni, csak akinek tartása van. Munkámmal ezt szeretném előhívni” – fogalmazta meg Anna.
A fiatal tervezőnő két, Naturlight női és Burzsuj férfi kollekciójának darabjait láthattuk. A könnyed színek, mint a bézs és a kék mellett,- ami nem igazán mondható téliesnek – csak elvétve jelent meg a fekete. Az arany is csak finoman emete meg az egyes darabokat. „Az őszi/téli kollekció nyárias színei a koncepcióm része, mert úgy érzem, hogy a színekben tudok kibontakozni” – tette hozzá Anna. Táskáit a különleges szövési technika mellett a szőrös motívumok, a csillogó és matt felületeken teszik még érdekesebbé. A kifutón megjelenő ruhák csupán háttereként szolgáltak. A táskák és kiegészítők díszeiként szolgáló szőrök, szöszök megjelentek a leggingseken is, bár lehet, hogy jobb lett volna, ha a helyükön maradnak. Az Anna Améliere jellemző báj és elegancia ettől függetlenül elvitathatatlan erénye ennek a friss márkának.
Pezsdítően színpompás futurizmus
Tomcsányi Dóri ma már a saját útját járja önálló márkájával, ugyanis nemrégiben kivált a KEPP csapatából. Nem is olyan meglepő fordulat ez, hiszen határozott és pörgős stílusa folyton újabb kihívásokra ösztönzi a tervezőt. Úgy tűnik szólóban is remekül megállja a helyét és mostani Color Projectje pezsdítő színfoltja volt a bemutatónak. Látványos és szuggesztív kollekciót láthattunk, ami magával ragadta a tekintetet. Ruháit a '60-as évek grafikai dizánja inspirálta, elsősorban a korra jellemző könyvborítók.
A Bauhaus kosztümök és a futurizmus feszültségterében alakult ki a nagy mintanélküli felületek látványos világa. A hangsúlyos pontokon, mint a derék- vagy mellvarrásnál elhelyezkedő éles színváltások egészen érdekes hatást keltettek. Ahogy korábban, úgy most is megjelent a pimasz körgallér az egyes darabokon. Ezek az egyszerű és erős gesztusok igazán nagyot ütöttek. A különleges cipőket és speciális kiegészítőket Juhos Janka kifejezetten ehhez a kollekcióhoz készítette. Az üde, színes és impulzív látvány nem csak bennünket, hanem sokakat magával ragadott.
KEPP és Tomcsányi a bevállalósabbaknak, de Anna Amelié is ott van a szeren
„Ugyan nem vagyok tarka színeket viselő figura – emelete ki Rebeka - de Tomcsányi Dóri kollekciója nagyon megragadott és annak, akik nálam bevállalósabbak, benne megtalálják a számításikat.”
„Nekem is Tomcsányi Dóra színes ruhái tetszettek leginkább. A cipőket találtam még nagyon izgalmasnak, annak ellenére, hogy az egyik lánynak sikerült megcsúsznia az egyik falevélen – tette hozzá Andrea.
De persze nem volt ilyen egyértelmű a Color Projekt sikere:
„Tomcsányi kollekciója nagyon megosztott bennünket. Nekem kifejezetten azért jött be, mert nagyon színes volt, a többieknek pont ezért nem – árulta el Enikő és Saci. Anna Amélie viszont nagyon jól sikerült darabokkal lepett meg bennünket.”
Oláh Anna munkáit többen is kiemelték, ám akadt olyan is, aki sokkal kritikusabb volt:
„Vegyes érzelmeim vannak a fiatal tervezőkkel kapcsolatban. Voltak dolgok, amik tetszettek és voltak, amik kevésbé. Anna Amélie kollekciónál a szőrös, furcsa applikációkkal, - ami a leggingseken is volt - bevallom, nem tudok mit kezdeni. Az ő darabjaiban azt láttam, hogy ott van a luxusra törekvés, amit agyonütnek az ilyen barkácsmunkák– fogalmazta meg Eszter. Barnoffnál érthetetlen volt, hogy rövid sortokban, míderes darabokban vonultak végig a modellek, pedig ez egy őszi/téli kollekció. Egysharm elsheikhi nyaraláshoz remek választás, de télen viszonylag kevésbé akarsz ilyen darabokat venni. A KEPP viszont továbbra is tetszik és Tomcsányi Dórinál láttam még izgalmas dolgokat. Úgy látom, hogy a tervezők abba a hibába esnek, hogy igyekeznek mindenféle igényt kielégíteni. Ez nem túl szerencsés.”
Nem vagyunk elég kifinomultak és merészek
A beszélgetések közben egy érdekes felvetés került szóba a magyar tervezők kapcsán, ami szintén elgondolkodtató. Ezt megint nem savazásként, hanem a fogyasztói oldalról érkezett fontos gondolatként érdemes felfogni:
„A hordhatóság, mint szempont sajnos rányomja a bélyegét a hazai tervezők munkáira a nemzetköziekhez képest – osztotta meg Andrea. Ez, nyilván a hazai közönség igényét szolgálja, hiszen még nem vagyunk annyira kifinomultak és merészek. Ugyan áraiban a hazai tervezők darabjai elérhetőek és bizonyára anyagában, minőségben is jobbak, mint a konfekció ruhák, de látványban nem érzek akkora különbséget, hogy ezért érdemes legyen beruháznom. Még mindig elég konzervatívak vagyunk, bevallom én magam is. Nehéz ügy ez, de a tervezőgárda egyértelmű fejlődést mutat, egyre színvonalasabb.”
A drámai fordulatból visszatérve, továbbra is bízunk abban - ismerve a fiatal tervezők elhivatottságát - hogy a nehézségek ellenére is színesítik majd a hazai divatot és a nemzetközi piac kihívásai közepette is jól veszik majd a kanyart.
