Ha testünk furcsa hangjaira gondolunk, elsők között legtöbbünknek a csuklás ugrik be. Ám az már kevesebbeknek jut eszébe, hogy a rekeszizomgörccsel járó, néha igencsak vicces hangot nem más okozza, mint hogy a levegő a reflexesen záródó hangrésen átpréselődik. De mi a helyzet a többi, napjainkat meghatározó testhangunkkal? Lássuk!
Böfögéssel a gázok ellen
Bár egy rossz időben elengedett böfögés kellemetlen lehet, fontos tudnunk, hogy ez a testünk egy teljesen természetes funkciója, amely során a szervezetünk kiüríti a fölösleges gázokat a gyomrunkból. Merthogy gáz keletkezik, miközben a lenyelt és a nyelőcsövön keresztül a gyomorba kerülő ételt és italt a gyomorsav és az emésztőenzimek energiaként felhasználható tápanyagokra bontják.
Sőt, az étellel és itallal együtt lenyelt levegőt is gázként – vagyis böfögésként – üdvözölhetjük újra a nyelőcsövön keresztül.
Dr. Alison Schneider gasztroenterológus szerint a leggyakrabban a szénsavas italok fogyasztása közben nyelünk sok levegőt, így a leggyakrabban ezek után is böfögünk. Vagy akkor, ha ég a gyomrunk.
A gyomorégés során a sav visszafelé áramlik a gyomorból a szájat a gyomorral összekötő, izmos nyelőcsőbe – ilyenkor is előfordulhat böfögés.
Négy még nem gond
Dr. Schneider elmondta, hogy egyetlen étkezés alatt négyszer böfögni is teljesen helyénvaló, ha viszont ennél többször engedjük ki a gázt a szánkon át, valószínűleg az étrendünkkel lehet a probléma.
Nagyobb valószínűséggel nyelünk levegőt és böfögünk, ha túl gyorsan eszünk, szénsavas italokat iszunk, rágózunk, kemény cukorkákat szopogatunk, szívószállal iszunk, vagy ha nem jól illeszkedik a műfogsorunk.
A feltűnően sok és hosszan tartó böfögést azonban nem szabad félvállról vennünk, ha ilyet tapasztalunk, mindenképpen érdemes felkeresni egy szakembert.
Jelek az agyból
Egy kis érdekesség: egy az Endocrinology and Metabolism Clinics of North America által közzétett cikk szerint, amikor éhesek vagyunk, az agyban hormonszerű anyagok aktiválják az evés iránti vágyat, ami aztán jeleket küld a beleknek és a gyomornak. Ennek eredményeképp húzódnak össze az emésztőrendszer izmai ilyen hangokat hallatva.Ezért korog a gyomrunk
Különös, hogy bár onnan halljuk, valójában nem mindig a gyomorból ered emésztésünk természetes jelensége: a korgás, az emésztőrendszerben távolabb, a vékonybélből is származhat, és az éhség, a lassú vagy hiányos emésztés, illetve bizonyos ételek fogyasztása miatt jelentkezhet. Akkor hallhatjuk, amikor az étel, a folyadék és a gázok áthaladnak a gyomron és a vékonybélen, de akkor is felfigyelhetünk rá, amikor a gyomorban nincs semmi, ami tompítaná a korgás hangjait.
Ha eszünk, ha nem
A gyomorkorgás kialakulásának egyébként számos oka van, az egyik ilyen az emésztés elősegítése. Így ha evés után korog a gyomrunk, tudjuk azt, hogy az a gázok és a részben megemésztett ételek emésztőrendszerben való mozgása miatt is lehetnek.
Vagy éppen azért, mert éhesek vagyunk, hiszen a szervezetünk még akkor is vállalja a perisztaltika folyamatát, ha az előző órákban egy falatot sem ettünk.
A gyomor és a belek ilyenkor savakat és enzimeket is kibocsátanak, hogy felkészüljenek a táplálék felvételére, a korgás pedig „résen van”: a zajok akár 20 percig is fennállhatnak, és óránként ismétlődhetnek egészen addig, amíg nem eszünk.
Hasznos tudnunk azonban azt is, hogy a gyomorkorgás emésztőrendszeri problémákra is felhívhatja a figyelmet, pláne, ha az más tünetekkel – például fájdalommal, székrekedéssel vagy hasmenéssel – jár együtt.
Napi szellentéseink
Talán magunk sem hisszük – vagy legalábbis sosem számoltuk –, hogy a legtöbb ember 5–23 alkalommal szellent egy átlagos nap során. A bélgázok egy része egyébként abból a levegőből származik, amelyet lenyelünk rágózás, evés és ivás vagy épp dohányzás közben.
Noha a lenyelt levegő nagyját kiböfögjük, ami marad, azt szellentéssel engedjük útjára.
A bélgázok másik része az emésztési folyamat során képződik: a félig megemésztett táplálékot a vastagbélben élő baktériumok tovább bontják, fermentálják, e kémiai reakciók eredményeként így gáz képződik. De az vajon mitől függ, hogy a középkorban igencsak szórakoztatónak talált szellentésnek milyen a hangja? Az csupán azon múlik, milyen feszesek a záróizmok, és hogy milyen gyorsak a maguknak utat törő gázok, szigorúbban véve pedig az elhízás is befolyásolja, no és az, hogy a gázok mellé mennyi folyadék került.
Kattogó ízületeink
Mindannyian tapasztaltuk már, hogy milyen is az, amikor megroppan a térdünk vagy a bokánk. Bármilyen hangos és zavaró is, a nyikorgó, recsegő ízületek miatt dr. Kim L. Stearns ortopéd sebész szerint nem kell aggódnunk, hiszen ez egy teljesen normális jelenség.
Minél idősebbek leszünk, annál több zajt csapnak az ízületeink, mert a porcok egy része a normális öregedési folyamat részeként elkopik.
„A több és erőteljesebb hangot éppen az érdesebbé váló felületek összedörzsölődése miatt halljuk” – mondja Stearns doktor, aki szerint az ízületi hangok attól függően változhatnak, hogy hogyan helyezkedik el a testünk, és azt hogyan használjuk.
Egy szó, mint száz: az ízületi zajokkal az égvilágon semmi gond nincs, de csak addig, amíg azok állandó fájdalommal és duzzanattal nem párosulnak. Ilyen esetekben fontos orvoshoz fordulnunk.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
