Ha testünk furcsa hangjaira gondolunk, elsők között legtöbbünknek a csuklás ugrik be. Ám az már kevesebbeknek jut eszébe, hogy a rekeszizomgörccsel járó, néha igencsak vicces hangot nem más okozza, mint hogy a levegő a reflexesen záródó hangrésen átpréselődik. De mi a helyzet a többi, napjainkat meghatározó testhangunkkal? Lássuk!
Böfögéssel a gázok ellen
Bár egy rossz időben elengedett böfögés kellemetlen lehet, fontos tudnunk, hogy ez a testünk egy teljesen természetes funkciója, amely során a szervezetünk kiüríti a fölösleges gázokat a gyomrunkból. Merthogy gáz keletkezik, miközben a lenyelt és a nyelőcsövön keresztül a gyomorba kerülő ételt és italt a gyomorsav és az emésztőenzimek energiaként felhasználható tápanyagokra bontják.
Sőt, az étellel és itallal együtt lenyelt levegőt is gázként – vagyis böfögésként – üdvözölhetjük újra a nyelőcsövön keresztül.
Dr. Alison Schneider gasztroenterológus szerint a leggyakrabban a szénsavas italok fogyasztása közben nyelünk sok levegőt, így a leggyakrabban ezek után is böfögünk. Vagy akkor, ha ég a gyomrunk.
A gyomorégés során a sav visszafelé áramlik a gyomorból a szájat a gyomorral összekötő, izmos nyelőcsőbe – ilyenkor is előfordulhat böfögés.
Négy még nem gond
Dr. Schneider elmondta, hogy egyetlen étkezés alatt négyszer böfögni is teljesen helyénvaló, ha viszont ennél többször engedjük ki a gázt a szánkon át, valószínűleg az étrendünkkel lehet a probléma.
Nagyobb valószínűséggel nyelünk levegőt és böfögünk, ha túl gyorsan eszünk, szénsavas italokat iszunk, rágózunk, kemény cukorkákat szopogatunk, szívószállal iszunk, vagy ha nem jól illeszkedik a műfogsorunk.
A feltűnően sok és hosszan tartó böfögést azonban nem szabad félvállról vennünk, ha ilyet tapasztalunk, mindenképpen érdemes felkeresni egy szakembert.
Jelek az agyból
Egy kis érdekesség: egy az Endocrinology and Metabolism Clinics of North America által közzétett cikk szerint, amikor éhesek vagyunk, az agyban hormonszerű anyagok aktiválják az evés iránti vágyat, ami aztán jeleket küld a beleknek és a gyomornak. Ennek eredményeképp húzódnak össze az emésztőrendszer izmai ilyen hangokat hallatva.Ezért korog a gyomrunk
Különös, hogy bár onnan halljuk, valójában nem mindig a gyomorból ered emésztésünk természetes jelensége: a korgás, az emésztőrendszerben távolabb, a vékonybélből is származhat, és az éhség, a lassú vagy hiányos emésztés, illetve bizonyos ételek fogyasztása miatt jelentkezhet. Akkor hallhatjuk, amikor az étel, a folyadék és a gázok áthaladnak a gyomron és a vékonybélen, de akkor is felfigyelhetünk rá, amikor a gyomorban nincs semmi, ami tompítaná a korgás hangjait.
Ha eszünk, ha nem
A gyomorkorgás kialakulásának egyébként számos oka van, az egyik ilyen az emésztés elősegítése. Így ha evés után korog a gyomrunk, tudjuk azt, hogy az a gázok és a részben megemésztett ételek emésztőrendszerben való mozgása miatt is lehetnek.
Vagy éppen azért, mert éhesek vagyunk, hiszen a szervezetünk még akkor is vállalja a perisztaltika folyamatát, ha az előző órákban egy falatot sem ettünk.
A gyomor és a belek ilyenkor savakat és enzimeket is kibocsátanak, hogy felkészüljenek a táplálék felvételére, a korgás pedig „résen van”: a zajok akár 20 percig is fennállhatnak, és óránként ismétlődhetnek egészen addig, amíg nem eszünk.
Hasznos tudnunk azonban azt is, hogy a gyomorkorgás emésztőrendszeri problémákra is felhívhatja a figyelmet, pláne, ha az más tünetekkel – például fájdalommal, székrekedéssel vagy hasmenéssel – jár együtt.
Napi szellentéseink
Talán magunk sem hisszük – vagy legalábbis sosem számoltuk –, hogy a legtöbb ember 5–23 alkalommal szellent egy átlagos nap során. A bélgázok egy része egyébként abból a levegőből származik, amelyet lenyelünk rágózás, evés és ivás vagy épp dohányzás közben.
Noha a lenyelt levegő nagyját kiböfögjük, ami marad, azt szellentéssel engedjük útjára.
A bélgázok másik része az emésztési folyamat során képződik: a félig megemésztett táplálékot a vastagbélben élő baktériumok tovább bontják, fermentálják, e kémiai reakciók eredményeként így gáz képződik. De az vajon mitől függ, hogy a középkorban igencsak szórakoztatónak talált szellentésnek milyen a hangja? Az csupán azon múlik, milyen feszesek a záróizmok, és hogy milyen gyorsak a maguknak utat törő gázok, szigorúbban véve pedig az elhízás is befolyásolja, no és az, hogy a gázok mellé mennyi folyadék került.
Kattogó ízületeink
Mindannyian tapasztaltuk már, hogy milyen is az, amikor megroppan a térdünk vagy a bokánk. Bármilyen hangos és zavaró is, a nyikorgó, recsegő ízületek miatt dr. Kim L. Stearns ortopéd sebész szerint nem kell aggódnunk, hiszen ez egy teljesen normális jelenség.
Minél idősebbek leszünk, annál több zajt csapnak az ízületeink, mert a porcok egy része a normális öregedési folyamat részeként elkopik.
„A több és erőteljesebb hangot éppen az érdesebbé váló felületek összedörzsölődése miatt halljuk” – mondja Stearns doktor, aki szerint az ízületi hangok attól függően változhatnak, hogy hogyan helyezkedik el a testünk, és azt hogyan használjuk.
Egy szó, mint száz: az ízületi zajokkal az égvilágon semmi gond nincs, de csak addig, amíg azok állandó fájdalommal és duzzanattal nem párosulnak. Ilyen esetekben fontos orvoshoz fordulnunk.
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
