A halál az élet legbiztosabb része: mindannyiunkkal meg fog történni, ám sokan vannak azok, akik nem gondolnak rá szívesen. Épp ezért azon sem sokan töprengenek, mi történik a testtel azt követően, hogy az utolsó lélegzetvétel után leáll a szervek működése. A folyamat ugyanakkor éppolyan érdekes, mint az, hogy vajon mi következik a halál után lelkünk szempontjából.
A halál pillanata – vagy mégsem?
A szívdobogás és a lélegzetvétel megszűnteként szoktunk a halálra gondolni, egyes vélemények szerint ugyanakkor agyunk akár ezt követően is működhet még egy darabig – akár tíz percig is. Az orvosok a pulzus, a légzés, a reflexek hiánya mellett a pupilla fényre adott reakciójának hiányát tekintik a halál jelének.
A halál pillanatában a test összes izma ellazul: a szemhéjak elveszítik feszültségüket, a pupillák kitágulnak, az állkapocs kinyílhat, a test ízületei és végtagjai pedig ekkor még rugalmasak.
A bőr megereszkedik, a záróizmok elernyednek, ami vizelet- és székletürítést eredményez. Perceken belül sápadni kezd a bőr, mivel a vér már nem kering többé az erekben. Ettől a test hűlni kezd, egész addig, amíg szobahőmérsékletet nem ér el.
A test folyamatai a halál utáni órákban
A vérkeringés megszűntével a testben a gravitáció hat arra, hol helyezkedik el a vér, így az a talajhoz közelebb eső részekre húzódik, amely vöröses-lilás elszíneződést okozhat.
A halál beállta utáni harmadik órában alakul ki a rigor mortis: a kémiai folyamatok hatására minden izom megmerevedik, elsőként a szemhéjak, az állkapcsot mozgató izmok és a nyak izmai.
A következő órákban a folyamat az arcra, a mellkasra, a hasra, a karokra és a lábakra is kiterjed, az ujjakat és lábujjakat éri el legutolsóként. Az ősi szokás, mely szerint pénzérmét helyeztek a holt szemére, abból eredhet, hogy a merevség miatti kinyílását akarhatták megakadályozni. Az izommerevség maximumát a halál beálltát követő tizenkettedik óra környékén éri el a test.
Folyamatok 12 óra elteltével
A belső szöveti bomlás és bizonyos kémiai folyamatok eredményeképp a merevség ezután lazulni kezd, egy-három nap leforgása alatt megkezdődik a másodlagos petyhüdtségnek nevezett folyamat. A hideg lassíthatja ezt a folyamatot. Először az ujjak lazulnak fel, így halad visszafelé a merevség. A bőr zsugorodni kezd, amitől az az érzet alakulhat ki a megfigyelőben, hogy a haj és a körmök megnőttek.
A bomlás azonnal megkezdődik
Amint a vérkeringés és a légzés leáll, a test már nem jut oxigénhez, a felesleges szén-dioxid pedig savas környezetet teremt, ami a sejtek membránjainak felszakadását okozza. A membránok enzimeket szabadítanak fel, amelyek elkezdik belülről kifelé fogyasztani a sejteket – ez az autolízis. A bomlás második szakaszában az enzimek gázokat termelnek, mely hatására a testméret akár kétszeresére nőhet, miközben a mikroorganizmusok és baktériumok kellemetlen szagokat termelnek.
A testnyíláson keresztül felszabaduló folyadékok már az aktív bomlás jelei: a szervek, izmok és a bőr elfolyósodnak, csak a csontváz marad meg.
A bomlás röviden a következő sorrendben érinti a test különböző részeit:
- 24–72 órával a halál beállta után a belső szervek bomlani kezdenek.
- 3–5 nappal a halál után a test elkezd felpuffadni, a szájból és az orrból hab szivárog.
- 8–10 nappal a halál után a vér bomlik, a hasi szervek gázokat halmoznak fel, a bőrszín vörösre vált.
- Néhány héttel a halál után a körmök és a fogak is kihullanak.
- 1 hónappal a halál után a test kezd elfolyósodni.
A folyamat lehet, hogy ijesztően hangzik számodra, hiszen saját elmúlásodra emlékeztethet – akárcsak az a közelmúltbéli felfedezés, miszerint esélyes, hogy életünk filmje valóban lepereg előttünk halálunk előtt. A haláltól a civilizáció fejlődésével egyre távolabb és távolabb kerülünk, holott a félelem sem segít elkerülni azt – elkerülhetetlenül így zárul le mindannyiunk élete.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
