Ritka szemszín

Elizabeth Taylor a 20. század egyik leghíresebb színésznőjeként vonult be a történelembe, de színészi játéka mellett a külseje is igazán különlegessé tette: a fotókról ez nem jött le, de akik ismerték, tudták, hogy lilás árnyalatú szeme volt. Vajon hogyan lehetséges ez? És melyik a legritkább szemszín a világon?

Mitől függ a szemszín?

A szem színét elsősorban egy melanin nevű barna pigment mennyisége és eloszlása határozza meg az íriszben. Az utóbbi nem más, mint egy gyűrű alakú membrán, ami a szaruhártya mögött helyezkedik el, és a pupilla tágulásáért, illetve összehúzódásáért felel, így meghatározza, hogy mennyi fény jusson a szembe.

Ha valakinek világosabb színű a szeme, az leginkább az írisz elülső vagy hátsó rétegében található melanin hiányára utal. További érdekesség, hogy a sötét írisz kevésbé szórja szét a fényt, ami védő tulajdonság lehet erős napfény és magas UV-sugárzás esetén.

„Az emberek azt gondolják, hogy a szem színét a szülők tulajdonságai határozzák meg, de ez valójában sokkal bonyolultabb genetikai kérdés. Kutatások kimutatták, hogy a szem színe bizonyos esetekben a bőr és a haj színével is összefügghet. A szemszínt gének összetett keveréke határozza meg, amelyek közülük néhányat máig tanulmányoznak” – hívta fel a figyelmet Usiwoma Abugo szemész, az Amerikai Szemészeti Akadémia szóvivője.

Melyek a leggyakoribb és legritkább szemszínek?

A világ lakosságának 70-80 százalékának barna árnyalatú a szeme, így ez tekinthető a legelterjedtebb színvariációnak. Kutatók szerint 10 ezer évvel ezelőtt az ókori emberek is barna szemszínnel rendelkeztek, majd a világosabb árnyalatok egy genetikai mutációból alakultak ki, melynek hatására az érintettek szervezete kevesebb melanint termelt. Ezt a mutációt aztán leszármazottaiknak is átadták. Most lássuk a legritkább színeket is.

1. Kétszínű

A világ legritkább szemszínét azok mondhatják magukénak, akiknek két különböző színű íriszük van. Ez egy heterokrómia nevén ismert rendellenességből fakad, amelynek három különböző típusát különböztetik meg:

• teljes heterokrómia: a szemeknek két teljesen különböző színű íriszük van
• részleges heterokrómia: az írisznek csak egy része más színű, mint a többi
• központi heterokrómia: a szem középpontjához legközelebb eső rész más színű, mint az írisz többi része

A heterokrómia sajátossága, hogy veleszületett elváltozásként, szemsérülések következtében vagy egy később megszerzett betegség, például a Horner-szindróma vagy a Sturge–Weber-szindróma tüneteként is kialakulhat, sőt glaukóma révén is előfordulhat.

2. Ibolya

Az ibolya szemek rendkívül ritkák, és gyakran egy mögöttes állapotra, az albinizmusra utalnak. Ennek hatására az emberi testben egyáltalán nem vagy csak alig található melanin, ami a bőr, a haj és a szem megjelenését is befolyásolja.

Az albinizmusban szenvedők szeme halványkéknek, lilának vagy akár vörösesnek is tűnhet az erekről visszaverődő fény következtében. Ha pedig valakinél nagyon kevés melanin van jelen, a vörös tükröződések a pigmenttel keveredve ibolyaszínű szemeket hoznak létre.

3. Zöld 

Sokak szerint a zöld a legritkább szemszín, hiszen a világ lakosságának mindössze 2 százaléka rendelkezik vele. Ez sokkal gyakoribb Európa egyes vidékein a világ más részeihez képest, és inkább a nőkre jellemző, mint a férfiakra.

A zöld szemű emberek esetében az írisz elülső és hátsó rétegében is alacsony a melaninkoncentráció, így a világos pigment a fénnyel keveredve hasonló hatást keltve szóródik szét, mint amitől az ég kéknek tűnik. Ez a kék fény a melaninnal ötvözve zöld szemeket eredményez.

4. Szürke

A világ lakosságának körülbelül 3 százaléka szürke szemű, ami a legtöbb világos árnyalathoz hasonlóan az alacsony melaninszintből adódik. A zöld szemekkel ellentétben ebben az esetben az írisz elülső rétegében, az úgynevezett strómában egyáltalán nincs pigment. A szürke szemek strómájában ugyanakkor több kollagén található, mint más színekben, ami befolyásolja a fény szivárványhártyán belüli szórását.

5. Mogyoróbarna

Bár a mogyoróbarna szemekről nem sok adat áll rendelkezésre, becslések szerint a világ lakosságának 5 százalékát érintheti. Náluk mérsékelt mennyiségű melanin található az íriszben.

6. Kék

A kék szem viszonylag gyakori: aránya a világ népességét tekintve a 8-10 százalékot is eléri. A magyarázat itt abban keresendő, hogy a kék szemű emberek strómájának rostjai egyáltalán nem tartalmaznak melanint, így a fény maximális mennyisége szétszóródik, és több kék fény jut vissza az íriszből, mint bármely más szín.

A kék szemek egyik klassz tulajdonsága, hogy mivel egyáltalán nincs kék pigmentjük, megjelenésük teljes mértékben a rendelkezésre álló fénytől függ. Ez az úgynevezett szerkezeti szín adja a pillangószárnyak színét is.