parkinson kockázat

Ezt állapította meg egy amerikai kutatás, amely 21,5 millió ember adatait elemezve keresett összefüggést a Parkinson-kór kialakulása és 65 különböző, a mezőgazdaságban előforduló peszticid anyag alkalmazása között.

A növényvédő szerek növelik a Parkinson-kór kockázatát

„Földrajzi módszerekkel vizsgáltuk a Parkinson-kór arányát az Egyesült Államokban, majd összevetettük az adatokat a peszticid- és gyomirtóhasználat regionális szintjével” – számolt be a kutatás hátteréről Brittany Krzyzanowski, a tanulmány vezető szerzője, a phoenixi Barrow Neurológiai Intézet munkatársa.

A kutatók úgy találták, hogy a vizsgált területeken – ahol egyaránt megtalálhatók lakott részek, illetve olyan mezőgazdasági területek, ahová nagy mennyiségben szórnak ki növényvédő szereket – a 65-féle peszticid közül

Ezekkel a peszticidekkel van a legnagyobb gond

A Rocky Mountain és Great Plains régiókban alkalmazott peszticidek sorából a szimazin, az atrazin és a lindán vonatkozásában mutatták ki a legerősebb összefüggést. Azokon a területeken, ahol szimazint használtak,

Ez azt jelenti, hogy 100 ezer emberre vetítve 475 esetben alakult ki Parkinson-kór. Ami a másik két növényvédőt illeti, az adatok alapján az artazin 31 százalékkal, a lindán pedig 25 százalékkal növelte a betegség jelentkezésének esélyét.

„Aggasztó, hogy a korábbi tanulmányok más peszticideket és gyomirtó szereket azonosítottak a Parkinson-kór lehetséges kockázati tényezőiként, és több száz olyan anyag létezik, amelyet még nem vizsgáltak a betegséggel való kapcsolat szempontjából” – mondta el az eredményre reflektálva Krzyzanowski.

A szakemberek kiemelték, az összefüggések pontos hátterének meghatározásához több kutatásra lenne szükség. Ez remélhetőleg arra ösztönözné az illetékeseket, hogy megtegyék a megfelelő lépéseket a peszticidek szintjének csökkentése érdekében, ami a betegség kialakulásának kockázatát is csökkenthetné.

Magyarországon is sok embert érint a Parkinson-kór

Hazánkban becslések szerint 20-30 ezer ember él Parkinson-kórral, ez a második leggyakoribb úgynevezett degeneratív idegrendszeri betegség az Alzheimer-kór után. Bár sokan időskori betegségnek tartják, létezik fiatalkori változata is, melynél akár negyvenéves kor előtt is megjelenhetnek a tünetek.

A Parkinson-kór oka ismeretlen, valószínűleg genetikai és környezeti tényezők is felelnek a mozgáslassulással, izommerevséggel és nyugalmi remegéssel járó betegségért.

A betegség korai tünete lehet, ha például az írott betűk jelentősen kisebbek lesznek, vagy ha romlik a szaglás, de ide tartozik a görnyedt tartás, a maszkszerű arckifejezés és a halk, rekedtessé váló hang is.

Ha részletesebben is olvasnál a Parkinson-kórról, olvasd el ezt a cikkünket is.