A szőrt az emberek többsége leginkább a fején szereti látni, haj – vagy férfiak esetében esetleg borosta, szakáll vagy bajusz – formájában. Egyes férfiak orr- és fülszőrzete, valamint a szemöldöke azonban egyre bozontosabb lesz, ahogy öregszenek. Miért történik ez, és mire kell odafigyelni, ha meg akarunk szabadulni a zavaró szőrszálaktól?
Egy szőrszál élete
Szőrszálaink, nőjenek akárhol is, minden esetben három növekedési fázison mennek keresztül. Az első az úgynevezett anagén, azaz a növekedési fázis: ilyenkor az irhában lévő szőrtüszőből, az előző szőrszál maradványaiból nő ki a szőrszál, miközben a pigmentsejtek termelik a szőr színéért felelős festékanyagot. Genetikától és az életkortól is függ, meddig maradnak a szőrszálak ebben a növekedési szakaszban.
Ezt követi az átmeneti (katagén) fázis. Ebben a szakaszban a szőrszál növekedése lelassul, és idővel meg is áll. A szőrtüsző összezsugorodik, és a szőrszál távolodni kezd tőle: folyamatosan halad kifelé. Ez a fázis a három közül a legrövidebb, néhány naptól néhány hétig terjedhet. Az utolsó, úgynevezett telogén (nyugalmi) fázisban a szőrszál eléri a bőrfelszínt, és testrésztől, valamint életkortól függően 2–6 hónapig a szőrcsatornában marad. Ezután az új, növekedő szőrszál „kitúrja” a helyéről, és a szőrszál kihullik.
Az orrban lévő szőrtüszők érzékenyek a tesztoszteronra
Az első fázist többek között a tesztoszteron nevű férfihormon is befolyásolja. Pubertáskorban ennek hatására indul meg az arcszőrzet, valamint a test egyéb tájain lévő szőrszálak növekedése. Ezek hosszú ideig az első, anagén szakaszban maradnak. A legtöbb férfi bosszúságára azonban a későbbiekben – ismét a tesztoszteron hatására – az orrban és fülben lévő szőrtüszők is érzékennyé válnak a tesztoszteronra, így az életkor előrehaladtával ezek is növekedni kezdenek. Paradox módon az erre genetikailag hajlamos férfiak hajhagymái viszont éppen ellenkező módon reagálnak: a kevesebb anagén fázisban töltött idő vezet egy idő után kopaszodáshoz.
Nem jó ötlet a csipesz
Az orrszőrök nem tévesztendők össze az orrnyálkahártyát borító csillószőrökkel, amelyek csak mikroszkóppal láthatóak, s amelyek fő funkciója az orron át a tüdőbe jutó levegő megtisztítása. Ugyanakkor az orrszőrzet is fontos funkcióval bír:
a levegőben szálló por és egyéb részecskék szűrését végzik, valamint az orrváladék mozgatásáért is felelősek, amely kivezeti a testből a káros anyagokat.
Éppen ezért, ha megnyirbáljuk, nagyon óvatosnak kell lenni, tövestől kitépni pedig semmiképpen sem szabad: az így keletkező seb ugyanis kiváló táptalaja különböző kórokozóknak, baktériumoknak, amelyek így akadálytalanul juthatnak a véráramba, gyulladásokat, gombásodást vagy akár súlyosabb problémákat okozva. Mivel az orr vérellátását biztosító vénák ugyanazok, mint amelyek az agyba is futnak, könnyen agyhártyagyulladás vagy tályog lehet a nem kellő óvatossággal végrehajtott szépészeti akció eredménye.
Ha valakit nagyon zavar az orrszőrzete, jobban teszi tehát, ha csak a kikandikáló végeit vágja le, azt is nagyon óvatosan. A csipeszt és a gyantát felejtsük el: a biztos kezűek lekerekített végű ollóval ügyködhetnek, de ma már kaphatók kifejezetten erre a célra szolgáló orr- és fülszőrnyírók is.
Múzsák a csók után irodalmi est
Egy különleges estére számíthat, aki velünk tart, amely során életutak, művészet és anyaság fonódik össze a színpadon. Hernádi Judit és Tarján Zsófia őszintén mesélnek anya-lánya kapcsolatukról: hogyan élte meg a művésznő a gyermekvállalást, milyen érzés volt Zsófinak híres édesanya mellett felnőni.A könyvben szereplő nők történeteiről Bálint Lilla szerző mesél, míg Hernádi Judit egy-egy megrázó vagy felemelő könyvrészletet olvas fel.
hirdetés
