Lassan száz éve már, hogy a műanyagokat szinte mindenre használjuk, hiszen olcsó és könnyen előállítható alternatívát nyújtanak az üvegek és fémdobozok helyett. Azt azonban, hogy milyen hatást gyakorolnak a környezetre és az élőlények szervezetére, még csak most kezdjük megérteni.
Évente 300 millió tonnányi műanyagot állítanak elő a gyártósorokon, melyek fát, üveget, papírt és fémet helyettesítenek igazán változatos módon. A műanyag-előállítás legnagyobb felvevőpiaca Európa, a világon felhasznált össze műanyag 40 százaléka itt kerül használatba valamilyen formában. A legtöbbjüket ráadásul csak egyszer használjuk.
Pillanatnyi könnyebbség a természet kárára
Elképzelhetetlen mennyiség válik általuk szemétté naponta, csak Magyarországon évente 1,5 millió tonnányit készítenek belőle, melynek fele ugyan külföldre kerül, de közvetve a mi életünket éppen úgy befolyásolja, mint az a szemét, ami hazánkban marad és a természet körforgásába keveredik. Mert ne legyenek illúzióink, az egyszer és a többször használatos műanyagok jelentős része bizony hamar szemétté válik a hulladék-újrahasznosítási projektek ellenére.
Alig egyötöde kerül újrafelhasználásra ennek a hatalmas mennyiségnek Magyarországon, de sajnos az uniós átlag sem fényesebb, Norvégia a maga alig 37 százalékával áll ebben az élen, ami még mindig rendkívül kevés a 24 millió tonnányi egyszer használatos műanyag csomagolást tekintve. A szemétté váló műanyagok mintegy felét elégetik, hogy hőt és energiát termeljenek vele, a többi az enyészeté lesz, rendkívül lassan, a természet részévé válva – s azt szennyezve.
A polietilén, a polipropilén, a polivinilklorid és a polisztirol csak egy kis része a számtalan, hosszú szénláncú, teljesen soha le nem bomló vegyületeknek, melyek nevét vagy az ezekből alkotott mozaikszavakat már ismerjük, de az élővilágra és az emberek szervezetére gyakorolt hatásait talán elképzelni sem tudjuk.
A Duke Egyetem legutóbbi vizsgálatai megdöbbentő következményeket tártak fel, s bár valószínűleg rémüldözünk majd az eredményeket olvasva, és néhányunkat arra sarkallnak az új ismeretek, hogy komolyabban vegyük a sárga fedelű hulladékgyűjtők használatát, azonban a hosszú távú megoldás még mindig várat magára.
Rendkívül veszélyesek az emberi egészségre
A műanyagok mikrorészecskéi ugyanis szemmel nem láthatóak, és éppen ezért nem is ivódott még a tudatunkba, mi mindenért felelősek. Pedig többek között az agyunkat is károsítják.
Az alfa-szinuklein nevű, agyban előforduló fehérjék felhalmozódásának, mely a mikorműanyagoknak köszönhető, olyan következményei lehetnek, amire korábban nem gondoltunk volna: ez felelős ugyanis a Parkinson-kór kialakulásáért.
A neurodegeneratív betegség az időskor egyik gyógyíthatatlan elváltozása, mely remegéssel, izommerevséggel és a mozgás lassulásával jár együtt. Az arcizmokat is érintő betegség késői stádiumában a mimika és a beszédkészség is torzulhat, a finommotorika, sőt a nagymozgások is nehézkessé válnak. A leépülő testi funkciók sok esetben vezetnek depresszióhoz is.
Az, hogy a vér-agy gáton képesek átjutni, a Debreceni Egyetem és a Bécsi Orvosi Egyetem közös kutatásainak köszönhetően már ismert, ez ráadásul az immunrendszerre is hatással lehet. A mostani vizsgálatok azonban annak is feltárták az okát, amit eddig csak sejteni lehetett. A fehérjefelhalmozódással ugyanis sikerült egerekben Parkinson-szerű állapotot előidézni. Ezek a vizsgáltok azonban csak a kezdetet jelentik egy hosszú távú kísérletsorozatban, ugyanis emberek esetében mindezt még nem vizsgálták, ráadásul a kapcsolat sem egyértelmű még az alfa-szinuklein nevű fehérje felhalmozódása és a demencia között.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
