Két hónappal ezelőtt jelent meg az EU szakértőinek javaslata azoknak az étrend-kiegészítő összetevőknek a korlátozásáról, amelyekalkalmazása veszélyes lehet az egészségre. Hogy ez magyar szempontból mint jelent, arról a Pénzcentrum kérte ki hatósági oldalról a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK), az étrend-kiegészítő gyártók és forgalmazók oldaláról a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete (MÉKISZ), a kereskedelmi, patikai oldalról pedig a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ) állásfoglalását.
A magyar patikákban szigorúan felügyelik az árusítást
A szakértők 117 anyag közül 13-at választottak ki, amelynek lehetnek veszélyei, ezeket a tagállamok döntésétől függően akár be is tilthatják a jövőben. A magyar gyógyszerészek a szigorítás mellett vannak, mert biztonságosabbnak tartanák, ha bizonyos szereket csak a patikákban lehetne megvásárolni.
Mi azt az irányt támogatjuk, hogy széles szakmai kör bevonásával határozzák meg azokat az aktív összetevőket, különös tekintettel a gyógynövényekből származó anyagokra, amelyeket tartalmazó étrend-kiegészítőkhöz csak gyógyszertárakban lehessen hozzájutni
– fejtette ki a HGYSZ, amelynek az a véleménye, hogy az étrend-kiegészítők nem megfelelő fogyasztása egészségügyi kockázatot jelenthet, különösen más készítmények, gyógyszerek egyidejű alkalmazása esetén. Ezért tartanák fontosnak, hogy csak ellenőrzött helyről szerezhessék be a fogyasztók ezeket a készítményeket.
Az NNGYK válaszából kiderült, hogy a júniusban megjelent EU-s lista összeállításában magyar szakértők is részt vettek, és az azon szereplő 13 anyagra kiemelt figyelmet fordítottak eddig is.
A Heads of Food Safety Agencies étrend-kiegészítők munkacsoportja (HoA WG FS) által kockázatosnak ítélt összetevők a következők: kumarin, kurkumin, közönséges orbáncfű, teafa olaj, melatonin, piperin, p-szinefin, triptofán, poloskavész, maca, indiai szent bazsalikom, királydinnye, ashwaganda.
A fentebb említett nemzeti listák és szakmai anyagok számos alkalommal eltérő megközelítéseket tartalmaznak, amiből adódóan a levonható következtetések is eltérőek lehetnek. A cél tehát nem más, mint ezen területek minél magasabb szintű, uniós harmonizációja
– mutattak rá, hozzátéve, hogy a készítményekben megjelenő összetevők (szintetikusan előállított anyagok, gyógynövények és azokból származó kivonatok, izolált anyagok) hatása az emberi szervezetre még nem mindig ismert, és adott esetben nem is biztonságosak, sőt, a tudományos vizsgálatok alapján akár veszélyt is jelenthetnek a fogyasztók egészségére.
A gyártóknak ellenérveik vannak a patikusokkal szemben
Bár az étrend-kiegészítő gyártók szerint is a fogyasztók egészsége az első, ők úgy vélik, hogy termékeik biztonságosak.
Egyes anyagok (növényi és más összetevők) esetében a bevitt mennyiség korlátozása indokolt lehet, hasonlóan a vitaminokhoz és ásványi anyagokhoz, ahol a maximális biztonságos beviteli szintek (UL) meghatározása jelenleg is az uniós jogalkotók napirendjén van
– húzta alá a MÉKISZ, amely úgy véli, hogy mindennemű tiltás vagy korlátozás azonban csak tudományosan alátámasztott bizonyítékokra támaszkodva, transzparens eljárás keretében meghozott döntés keretében fogadható el.
Annyi bizonyos, hogy a 13 kérdéses összetevő fele kockázatot jelentő növényként vagy összetevőként már most megjelenik a magyar tiltólistán is. Ha viszont a HOA munkacsoport jelentésben szereplő anyagok mind bekerülnek a tiltott vagy korlátozással használható anyagok közé, könnyen lehet, hogy idehaza is ki kell őket vonni a forgalomból.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
