Maradjanak otthon! – harsogta a tévé és a rádió Győrfi Pál hangján, a hitelességet sugárzó kék plakátokról pedig a betűk ordították ugyanezt. Aki tehette, meg is tette, idő előtt meghalni azért már tényleg nem akkora poén, ahogy már azt sem találta viccesnek senki, amikor fiatalokat kapcsoltak le a lélegeztetőgépről, majd pakolták át a hideg testeket hullazsákokba. Az üzenet tehát megtalálta a közönséget, és bár a kényszerű karantén kiiktatott, de hozott is magával újabb stresszforrásokat.
A stresszre adott válaszként pánikszerű vásárlásba és felhalmozásba kezdett a lakosság egy része, így a boltokban készlethiány alakult ki többek között tejből, tojásból, vécépapírból, fertőtlenítőszerekből és egyes gyógyszerekből is. Az újonnan kialakult helyzet új viselkedési formák megjelenéséhez vezethetett, így a megnövekedett mennyiségű alkoholfogyasztáshoz, és befolyásolta a médiahasználati szokásokat is – írja A koronavírusjárvány-helyzet pszichológiai hatásai című tanulmányában Szabó Csanád, Pukánszky Judit és Kemény Lajos.
Hozzátették, hogy sokaknál „a túlzott foglalkozás a járvánnyal gyakori klinikai szintű szorongás esetén, és kapcsolatban állt például alkohol- és drogalapú megküzdési stratégia alkalmazásával, és szuicid gondolatok megjelenésével is”. A tanulmány elkészítéséhez 441 embert kérdeztek arról, hogy milyen érzéseik vannak a járvánnyal kapcsolatos változások miatt, és többen is beszámoltak arról, hogy több alkoholt fogyasztanak.
Arra a kérdésre például, hogy mik segíthetnek abban, hogy valaki megbirkózzon a járványhelyzet okozta nehézségekkel, egy 34 éves férfi azt válaszolta, hogy sokkal több alkoholtartalmú italt fogyaszt, míg egy 41 éves nő azt írta,
13 elképesztő tévhit a koronavírusrólNem, az 5G nem terjeszti a vírust, és a maszkviselés sem politikai állásfoglalás.
Tovább olvasomHa jó idő van, kiülök az erkélyre egy kicsit. Esténként megiszom egy pohár alkoholt.
Közben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) arról cikkezett 2020 júniusában, hogy csökkent az alkoholos italok, a sós rágcsálnivalók, az édességek, a cukor és az energiaitalok beszerzése, így valószínűleg azok fogyasztása is.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarországon 2019-ben 389 ezer volt a becsült alkoholisták száma, míg 2020-ban ezt már 392 ezerre tették. Ezek azonban az addiktológiai és a pszichiátriai gondozókban nyilvántartott alkoholisták együttes adatai, ami azt sejteti, hogy arról nem lehet túl sokat tudni, hogy mennyien lehetnek azok az alkoholfüggők Magyarországon, akiket éppen nem kezelnek. Ez a mutató inkább az ellátórendszer működéséről ad információt, mint a betegek számáról – ezt már a KSH írta a Díványnak.
Hozzátették, arra a kérdésre átfogó kutatás tudna választ adni, hogy össztársadalmi szinten és hosszabb távon befolyásolja-e az alkoholizmus mértékét, illetve az alkoholisták számának növekedését a koronavírus.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
