Maradjanak otthon! – harsogta a tévé és a rádió Győrfi Pál hangján, a hitelességet sugárzó kék plakátokról pedig a betűk ordították ugyanezt. Aki tehette, meg is tette, idő előtt meghalni azért már tényleg nem akkora poén, ahogy már azt sem találta viccesnek senki, amikor fiatalokat kapcsoltak le a lélegeztetőgépről, majd pakolták át a hideg testeket hullazsákokba. Az üzenet tehát megtalálta a közönséget, és bár a kényszerű karantén kiiktatott, de hozott is magával újabb stresszforrásokat.
A stresszre adott válaszként pánikszerű vásárlásba és felhalmozásba kezdett a lakosság egy része, így a boltokban készlethiány alakult ki többek között tejből, tojásból, vécépapírból, fertőtlenítőszerekből és egyes gyógyszerekből is. Az újonnan kialakult helyzet új viselkedési formák megjelenéséhez vezethetett, így a megnövekedett mennyiségű alkoholfogyasztáshoz, és befolyásolta a médiahasználati szokásokat is – írja A koronavírusjárvány-helyzet pszichológiai hatásai című tanulmányában Szabó Csanád, Pukánszky Judit és Kemény Lajos.
Hozzátették, hogy sokaknál „a túlzott foglalkozás a járvánnyal gyakori klinikai szintű szorongás esetén, és kapcsolatban állt például alkohol- és drogalapú megküzdési stratégia alkalmazásával, és szuicid gondolatok megjelenésével is”. A tanulmány elkészítéséhez 441 embert kérdeztek arról, hogy milyen érzéseik vannak a járvánnyal kapcsolatos változások miatt, és többen is beszámoltak arról, hogy több alkoholt fogyasztanak.
Arra a kérdésre például, hogy mik segíthetnek abban, hogy valaki megbirkózzon a járványhelyzet okozta nehézségekkel, egy 34 éves férfi azt válaszolta, hogy sokkal több alkoholtartalmú italt fogyaszt, míg egy 41 éves nő azt írta,
Ha jó idő van, kiülök az erkélyre egy kicsit. Esténként megiszom egy pohár alkoholt.
Közben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) arról cikkezett 2020 júniusában, hogy csökkent az alkoholos italok, a sós rágcsálnivalók, az édességek, a cukor és az energiaitalok beszerzése, így valószínűleg azok fogyasztása is.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarországon 2019-ben 389 ezer volt a becsült alkoholisták száma, míg 2020-ban ezt már 392 ezerre tették. Ezek azonban az addiktológiai és a pszichiátriai gondozókban nyilvántartott alkoholisták együttes adatai, ami azt sejteti, hogy arról nem lehet túl sokat tudni, hogy mennyien lehetnek azok az alkoholfüggők Magyarországon, akiket éppen nem kezelnek. Ez a mutató inkább az ellátórendszer működéséről ad információt, mint a betegek számáról – ezt már a KSH írta a Díványnak.
Hozzátették, arra a kérdésre átfogó kutatás tudna választ adni, hogy össztársadalmi szinten és hosszabb távon befolyásolja-e az alkoholizmus mértékét, illetve az alkoholisták számának növekedését a koronavírus.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
