Az Alzheimer-kór még mindig az egyik legrejtélyesebb betegség, amely 44 millió embert érint a világon. A rossz alvás és a betegség súlyosbodása között azonban felfedezték már az összefüggést. Egy 2024-es kutatás kimutatta, hogy az alvási ciklust irányító hormon, a melatonin összefüggésbe hozható az Alzheimer-kórral. Elsősorban az agy tobozmirigyében termelődik, a hormon főként éjszaka választódik ki a véráramba, mind a perifériás szervekre, mind a központi idegrendszerre hat.
Ennek a hormonnak a termelése az öregedéssel csökken.
A melatonin segíthet az Alzheimer-kór megelőzésében és potenciálisan a kezelésében is, a különösen nagy biológiai hozzáférhetősége, a szabad gyökök ellensúlyozására való képessége, valamint neuroprotektív és kronoterápiás tulajdonságai miatt. Egyes állatkísérletek szerint a melatonin hatására csökkent a béta-amiloid termelés, amely a tau nevű fehérjével együtt felhalmozódik az Alzheimer-kór esetén.
A tanulmány hangsúlyozza, hogy nem szabad csak úgy melatonint szedni a demencia ellen, ezt csakis szigorú orvosi felügyelettel lehet megtenni, mivel dózisfüggő mellékhatásai lehetnek, például az obstruktív alvási apnoéban szenvedő betegek légzési nehézségeinek súlyosbodása, a szénhidrátban gazdag étkezésekkel együtt fogyasztva a vércukorszint-szabályozás romlása, valamint az éjszakai elesések fokozott kockázatát hordozza az álmosság miatt, különösen időseknél. Pozitívum, hogy
a melatonin hozzáférhetősége, megfizethetősége és potenciális előnyei miatt ígéretes lehet a kezelésben az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatának kitett egyéneknél.
Új kutatás, új megfigyelések
Az új kutatás egy 2023-ban közzétett tanulmányt vitt tovább, amelyben a tudósok megállapították, hogy az alvássegítő tabletták alkalmazása csökkentheti a mérgező fehérjerögök felhalmozódásátaz agy-gerincvelői folyadékban, amely alvás közben átmossa az agyat. Azoknál az embereknél, akik két éjszakán át alvásklinikán szedtek orexinantagonista gyógyszert – amivel gyakorta kezelik az álmatlanságot –,
enyhén csökkent két fehérje, a béta-amiloid és a tau mennyisége.
Az álmatlanság elleni orexinantagonista gyógyszerek az orexinre, egy ébrenlétet elősegítő természtes biomolekulára vannak hatással. Amikor az orexin blokkolva van, az emberek elalszanak.
Az Alzheimer-kór akkor kezdődik, amikor a béta-amiloid fehérje plakkok kezdenek felhalmozódni az agyban. Évekig tartó amiloid-felhalmozódás után egy második agyi fehérje, a tau csomókat kezd kialakítani, amelyek mérgezőek a neuronokra. Az Alzheimer-kórban szenvedők a kognitív tüneteket, például memóriavesztést, akkor kezdik tapasztalni, amikor a tau-csomók kimutathatóvá válnak.
Bár a megfigyelés csak rövid ideig tartott, és egészséges felnőttek kis csoportját érintette, érdekes bizonyítéka az alvás és az Alzheimer-kór közötti kapcsolatnak.
Alvás segíthet az Alzheimer-kór megelőzésében
Az alvászavarok az Alzheimer-kór korai figyelmeztető jelei lehetnek, amelyek megelőzik az egyéb tüneteket, például a memóriavesztést és a kognitív hanyatlást. A kutatók úgy vélik, hogy az alvás elősegítése lehet az Alzheimer-kór megelőzésének egyik módja, mivel lehetővé teszi az alvó agy számára, hogy kiürítse magából a maradék fehérjéket és a nap folyamán keletkezett egyéb salakanyagokat. Bár a már említett hatóanyag segíthet ebben a tekintetben, azoknak azonban nem ajánlatos szedni, akik attól tartanak, hogy kialakul náluk a betegség – vélik a kutatók. Főleg mivel elég könnyű függővé válni tőlük. Az altatók emellett sekélyebb alvásfázisokba is ringathatják az embereket a mély alvási fázisok helyett. Ez problémás lehet, ugyanis ebben az esetben ugyanúgy megemelkedhet a rossz fehérjék szintje az agyban.
A legújabb tanulmányban 38, 45 és 65 év közötti önkéntes vett részt, akik egy csoportja két adag orexinantagonista gyógyszert vagy placebo tablettát kapott egy órával azután, hogy a kutatók az agy-gerincvelő folyadékukból mintát vettek. A tudósok 36 órán át kétóránként folytatták a mintavételt, amíg a résztvevők aludtak, és ugyanezt tették a következő nap és éjszaka folyamán, hogy mérjék, hogyan változott a fehérjeszint.
Az alvás tekintetében nem volt különbség a csoportok között, mégis a béta-amiloid koncentrációja 10-20 százalékkal csökkent az általában álmatlanságra felírt tabletta adagjával a placebóhoz képest. A nagyobb dózisú hatóanyag pillanatnyilag csökkentette a hiperfoszforilált tau, a tau-fehérje módosított formájának szintjét is, amely a tau-tangulák kialakulásához és a sejthalálhoz kapcsolódik. Ez a hatás azonban csak a tau egyes formáinál volt megfigyelhető, és a tau-koncentráció az altató bevétele után 24 órán belül ismét megemelkedett.
Megoldás az Alzheimer-kórra?
Igazi áttörést a szakértők szerint akkor lehetne elérni, ha rájönnének, hogy mi okozza egyáltalán az Alzheimer-kórt. Más szóval, az altatók segíthetnek néhány embernek elaludni, de ahhoz, hogy az Alzheimer-kór megelőzésére használjuk, még mindig nem tudunk eleget a betegségről.
Ennek ellenére egyre több bizonyíték van arra, hogy az alvászavarok összefüggésbe hozhatók az Alzheimer-kórral, egy olyan betegséggel, amelyre nem létezik kezelés. Vagyis az alváshigiénia javítása és az alvásproblémák –például az alvási apnoe – kezelése egyaránt ésszerű megközelítés az általános agyi egészség javítására bármely életkorban. Ezért
érdemes bármilyen alvásproblémával orvoshoz fordulni, és nem halogatni a kezelését.
A demenciát nem mindig egyszerű felismerni a betegség kezdeti szakaszában, azonban van egy tünete, amelyet kevesen ismernek. Tudj meg többet az alábbi cikkünkből.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
