Hamarosan itt az említett betegségek szezonja, kezdődik a tüsszögés, a szipogás és az orrfújás; mintha csak riadót fújnának a kellemetlen tünetekkel járó, sokszor napokra ágynak döntő vírusoknak. A tudósok azonban nemrég rájöttek, hogy a hideg időn túl biológiai okai is van annak, amiért télen többen szenvednek valamilyen légúti megbetegedéstől.
A hőmérséklet fontos tényező
Az amerikai kutatók legfrissebb vizsgálati eredménye az első, amely alapján az orvosok biológiai, molekuláris magyarázattal rendelkeznek arra vonatkozóan, hogy a náthás megbetegedések hátterében olyan velünk született immunválaszok állnak, melyeket úgy tűnik, hogy a hidegebb hőmérséklet befolyásol – állítják a kutatásról szóló tanulmányt ismertető fül-orr-gégészek és fej-nyaki sebészek.
A dokumentum szerint, ha az orr belsejében lévő hőmérséklet mindössze 5 Celsius-fokkal csökken, az orrlyukban található hasznos baktériumok és vírusok milliárdjainak csaknem 50 százaléka elpusztul.
Éppen ezért a hideg levegő azért jár fokozott vírusfertőzéssel, mert a hőmérséklet ilyen csekély csökkenése miatt gyakorlatilag elvesztjük az immunitásunk felét.
Ezért van fontos szerepet az orrfújásnak
A kutatók szerint a baj eleve azzal kezdődik, hogy a légúti megbetegedést kiváltó kórokozók bejutnak az orrunkba. Ám a téma iránt érdeklődő orvosi csapat felfedezte, hogy az orr elülső része azonnal észleli a vírusok és a baktériumok csíráit, azelőtt, hogy az orr hátsó részére is elkerülnének ezek a behatolók. Ezen a ponton az orrunkat bélelő sejtek azonnal elkezdenek több milliárd egyszerű másolatot létrehozni magukról, amelyeket extracelluláris vezikuláknak vagy EV-knek neveznek.
Ezek a sejten kívüli hólyagocskák nem tudnak úgy osztódni, mint a sejtek, de hasonlóképpen működnek, éppen ezért olyanok, mint a sejtek kis változatai, amelyek kifejezetten azt szolgálják, hogy elpusztítsák ezeket a behatoló vírusokat – magyarázták leírásukban az orvosok, hozzátéve: az EV-k csaliként működnek, így amikor belélegezünk egy vírust, az ezekhez a csalikhoz tapad, nem pedig a sejtekhez.
Ezeket a sejten kívüli vízhólyagocskákat ezután váladék formájában a sejtek az orrnyálkahártyába lökdösik, ahol leállítják a baktériumok behatolását, mielőtt azok beljebb juthatnának és elszaporodhatnának.
Az orvosok szerint ez az egyik, ha nem az egyetlen része az immunrendszernek, amely elhagyja a szervezetet, hogy felvegye a harcot a baktériumokkal és a vírusokkal, mielőtt azok valóban bejutnának a testbe. Miután szétszóródtak az orrváladékban, az extracelluláris vezikulák milliárdjai elkezdik elpusztítani az orrunkban hemzsegő kórokozókat.
Úgy kell ezt a folyamatot elképzelnünk, mint amikor támadás ér egy darázsfészket. Mi történik ilyenkor? Előfordulhat, hogy csupán néhány darázs repül ki, de amikor igazán veszélyt éreznek, szinte mindegyik kirepül a fészekből, hogy ellentámadást indítsanak, nehogy a betolakodó bejusson a darázsfészekbe. A szervezetünk is hasonló módszerrel szabadul meg a belélegzett vírusoktól, hogy azok soha ne kerülhessenek be a sejtekbe.
A maszkhasználat segíti a védekező mechanizmust
Ha az orrunkba kórokozók kerülnek, akkor a tudomány szerint a szaglószervünkben 160 százalékkal megnő az extracelluláris hólyagok termelődése. A kutatók megfigyelték továbbá, hogy az EV-k felületén sokkal több receptor volt, mint az eredeti sejtekben, így fokozva az orrban található több milliárd extracelluláris vezikula vírusmegállító képességét.
A test sejtjei tartalmaznak egy mikro-RNS nevű vírusölőt is, amely megtámadja a behatoló baktériumokat. A tanulmány megállapította, hogy az orrban lévő EV-k 13-szor több mikro-RNS-szekvenciát tartalmaztak, mint a normál sejtek. Tehát az orr tulajdonképpen extra szuper képességgel felvértezve érkezik a „csatába”. De mi történik ezekkel az előnyökkel, amikor beköszönt a hideg idő?
A kutatók azt tapasztalták, hogy amikor hideg levegőnek van kitéve az orrunk, és annak belső hőmérséklete lecsökken, elveszítjük a fent részletezett előnyt. Valójában egy kis lehűlés az orrhegyben elég ahhoz, hogy az extracelluláris hólyagok közel 42 százalékát kivonja a „harcból”. Ilyenkor akár 70 százalékkal is csökkenhetnek a receptorok az egyes vezikulákon, így azok sokkal kevésbé lesznek ragadósak.
Éppen ezért a szánkat és az orrunkat fedő maszkok nemcsak a vírusok közvetlen belélegzésétől védenek meg bennünket, hanem melegen is tartják az orrunkat. Ezért minél melegebben tartjuk az intranazális környezetet, annál jobban fog működni ez a velünk született immunvédelmi mechanizmus.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
