„A köznyelvben hidegallergia alatt többnyire szakmailag az úgynevezett hideg urticariát, tehát hideg által kiváltott csalánkiütést értik” – tudtuk meg dr. Kósa Pétertől, az Affidea Magyarország bőrgyógyász szakorvosától. A csalánkiütés jellemző tünetei a hidegallergiások életét is megkeserítik: „Viszkető vörös duzzanatok, csalánkiütések jelennek meg hideg tárgy, hideg folyadék vagy hideg levegő bőrrel történő érintkezése során, az érintkezést követően néhány percen belül. Típusosan azokon a bőrfelületeken jelennek meg a bőrtünetek, ahol a hideghatás a bőrrel érintkezett, például az arcon vagy a kezeken” – mondta el dr. Kósa Péter.
Fontos tudni, hogy a hidegallergia nem azonos a nagyon gyakori, hideg okozta bőrszárazsággal. „Télen a hideg és szél által okozott bőrszáradás akár a bőr berepedezéséhez és ekcémás gyulladásához is vezethet. Kezelésben alapvető a bőr megfelelő hidratálása testápolókkal és kézápolókkal, és természetesen a megfelelő öltözet, kesztyű viselése” – magyarázza a szakember.
Viszket, ég, felhólyagosodik
A hideg urticariában szenvedők viszont nem csupán a száraz, berepedezett bőrrel küszködnek. A csalánkiütéses duzzanat néhány perc alatt kialakulhat:
az erre érzékenyeknél elegendő egy hűtőszekrényből kivett élelmiszerrel vagy hűtött palackkal érintkezni ahhoz, hogy a tünetek megjelenjenek.
A piros duzzanat gyakran viszkető vagy égő érzést okoz, tapintásra meleg, sőt fel is hólyagosodhat az adott terület. A tünetek nemcsak a bőrön jelentkezhetnek, hanem a nyálkahártyán is: „Ritkábban előforduló formáiban hideg ételek vagy italok száj- és orrnyálkahártya-duzzanat révén légzési nehezítettséget okozhatnak” – tudtuk meg dr. Kósa Pétertől.
Meglehetősen változatos formában jelentkezhetnek a tünetek: „Bizonyos esetekben a családban öröklődést mutat, más esetekben nem percekkel a hideghatás után, hanem 18–24 órával azt követően jelentkezik, megint más esetekben csak hideg levegőn történő testedzés során jelennek meg a csalánkiütések, testedzés nélkül tünetmentesen tud hidegben tartózkodni az illető” – tette hozzá a szakember.
Kerüljék a hideg vízben úszást
Akik tudják magukról, hogy érintettek a hidegallergiában, kerüljék a hideg vízben történő úszást, mivel ez a szakember szerint kifejezetten veszélyes is lehet: az egész bőrfelületre kiterjedő csalánkiütések jelentkezhetnek, és akár végzetes anafilaxiás sokk is kialakulhat, vérnyomáseséssel, keringési és légzési elégtelenséggel.
Fiatal felnőttek betegsége a hidegallergia
Ami a hideg urticaria kialakulását illeti, annak pontos kiváltó oka ismeretlen. „A betegek kis részében összefüggésbe hozták bakteriális, vírusos vagy parazitafertőzésekkel (vírusos májgyulladás, Lyme-kór, mononucleusis infectiosa, toxoplazmosis) vagy vérképzőrendszeri megbetegedésekkel. Sejtszinten a folyamatot a bőrben lévő egyik immunsejt, a hízósejt kóros aktivációja váltja ki” – mondta el dr. Kósa Péter, hozzátéve, hogy a betegség hidegebb éghajlati övben valamennyivel gyakrabban fordul elő, mint a melegebb éghajlattal rendelkező országokban. Becsült előfordulási gyakorisága Közép- Európában 0,05%, tehát 100 ezer lakosból körülbelül 50 érintett a betegségben, ők jellemzően fiatal felnőttek.
Megfelelő védelem a hideg ellen
Annak számára, aki tudja vagy sejti magáról, hogy a hideg hatására allergiás reakció lép fel a szervezetében, fontos a bőr megfelelő védelme a hideg ellen, kifejezetten szeles időben. „Hideg levegővel történő érintkezés előtt allergia elleni, antihisztamin-tabletták bevétele javasolt. Kerüljék a hideg vízben történő úszást, általában a 25 °C feletti víz már biztonságosnak mondható, de betegenként eltérő hőmérséklet váltja ki a tüneteket. Emellett kerüljék a hideg italok és ételek fogyasztását, mert ez a légutak szűkületét vagy elzáródását provokálhatja” – int óvatosságra dr. Kósa Péter.
Néhány év alatt megszűnhet
A hideg urticaria kezelése általában antihisztamin-tartalmú tablettákkal történik, csak súlyos esetekben szükséges egyéb, életmentő vagy immunrendszert befolyásoló készítmény. „Speciális kezelési módszer a deszenzitizáció, melynek során a hideghez történő »hozzászoktatás« történik. Napi rendszerességgel szükséges orvosi ellenőrzés mellett egyre nagyobb testfelületen egyre hidegebb hőmérsékletű fürdők vétele. Ennek eredményeképpen az immunrendszer hozzászokik a hideg hőmérséklethez, és a hideg ellenére sem váltja ki a típusos bőrtüneteket. Azonban tartós hatás csak akkor tartható fenn, ha mindennap elvégzi a beteg a folyamatot, néhány napos szünet a kezelésben az egész korábbi kezelés hatásvesztéséhez vezet” – mondta el megkeresésünkre a bőrgyógyász szakorvos. Hozzátette: a betegség többnyire magától gyógyul, a betegek felénél hat év alatt spontán megszűnik.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés