gyógyszer baktérium

A világot egyre nagyobb veszély fenyegeti, mert a baktériumok rezisztenciát alakítanak ki az ismert antibiotikumokkal szemben, és ezzel hatástalanná teszik az alapvető fontosságú gyógyszereket. A kutatók azonban folyamatosan dolgoznak azon, hogy hogyan válhatnának a rezisztens baktériumok ismét fogékonnyá a gyógyszerekre.

Az antibiotikum-rezisztens baktériumok terjedését „csendes világjárványnak” nevezték el, mivel más világjárványokhoz képest szinte észrevehetetlenül terjed, nem kap kellő figyelmet, különösen azokban a régiókban, ahol az antibiotikum-használatot nem ellenőrzik. A 2019-es becslések szerint a rezisztens baktériumok abban az évben világszerte legalább 1,27 millió ember halálát okozták. Ez 2013 óta 52 százalékos növekedést jelent.

Miért válnak a baktériumok ellenállóvá a gyógyszerekkel szemben?

Dr. Tábi Tamás, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézet igazgatója szerint a baktériumok rezisztenssé válása egy evolúciós folyamat. De náluk az evolúció nem évmilliókat vesz igénybe, hanem akár csak hónapokat, éveket, mert annyira gyorsan osztódnak. Amikor az antibiotikum szedése alatt a kórokozóban kialakul a rezisztencia, akkor az a baktérium túlél, vagyis tovább tud szaporodni, a nem ellenálló kórokozók viszont nem élik túl a kezelést, nem tudnak tovább osztódni. A különböző antibiotikumok ismételt használata ahhoz vezethet, hogy a baktériumok több gyógyszerrel szemben is rezisztenciát fejlesztenek ki. 

A szakértő hozzátette, hogy ennek a folyamatnak mind az antibiotikum-túlhasználat, mind a nem megfelelő alkalmazás kedvez. Nagyjából 100 évre nyúlik vissza ezeknek a szereknek a használata. Volt egy időszak, amikor úgy tűnt, hogy sokféle betegségre van ilyen típusú gyógyszerünk, de kiderült, hogy működik ez az evolúció a baktériumokban, így a gyógyszerfejlesztésnek is folyamatosnak kell lennie.

Szuperbaktériumok jöhetnek létre

Bár az antibiotikumokhoz nem lehet hozzáférni, csak akkor, ha az orvos írja fel, rengeteg területen használjuk a fertőzések kezelésére vagy akár megelőzésére, például a szülészetben, a rákkezelésben, transzplantációk és műtétek során is. Vannak, akik attól tartanak, hogy olyan baktériumok jönnek létre, amelyek ellenállnak minden gyógyszeres kezelésnek, ami végzetes következményekkel járhat. Éppen emiatt egyre több kutató foglalkozik azzal, hogy visszafordítható legyen a baktériumok rezisztenciája.

Egy portugál kutatás ezért a baktériumok természetes ellenségeivel, a bakteriofágokkal, vagyis a baktériumokat megfertőző vírusokkal kísérletezik. Ezek képesek elpusztítani az általuk megfertőzött sejteket. Azonban a vizsgált bakteriofágok ahelyett, hogy megölnék a baktériumokat, beilleszkednek a baktériumok genomjába. A kutatás során genetikailag módosított fágokat használnak „trójai falovakként” olyan gének átadására, amelyek végső soron sebezhetővé teszik a baktériumokat az antibiotikumokkal szemben azáltal, hogy kiiktatják a bennük lévő rezisztenciagéneket.

Egy másik, svéd és amerikai kutatás a fágokkal és az antibiotikumokkal szemben egyaránt alkalmazott közös ellenálló mechanizmussal, a biofilmmel foglalkozik, amely megvédi a baktériumsejteket a károsodástól. Olyan kémiai vegyületeket fejlesztenek, amelyek lebontják a gyógyszerrezisztens baktériumok biofilmjeit, és így ismét hatékonyak lesznek az antibiotikumok. Dr. Tábi Tamás szerint az is lehet egy megoldás a rezisztencia ellen, ha egyes antibiotikumokat egy ideig nem használunk, ugyanis a baktériumok ellenállása egy idő után kiveszik azokkal a szerekkel szemben, amelyekkel nem találkoznak.

Mi az a tudatos antibiotikum-használat?

A szakértő szerint van a védekezésnek egy kórházakat érintiő verziója, és vannak olyan módszerek, amelyekkel az otthoni betegségek esetén lehet minimalizálni a rezisztencia kialakulásának esélyét. A mindennapokban azt tehetjük, hogy az orvosi utasításnak megfelelően szedjük ezeket a gyógyszereket. Nem szedünk belőle se többet, se kevesebbet, és csak akkor, amikor tényleg felírja az orvos, mert egy vírusos fertőzés esetén semmi értelme szedni őket, mert nem hatásosak ellenük.

Ha túl keveset vagy kevés ideig szedjük, akkor visszaeshetünk. Előfordulhat, hogy két-három nap után jobban érezzük magunkat, és nem szedjük be a maradék gyógyszert, viszont ilyenkor előfordulhat, hogy maradnak életben baktériumok, amelyek miatt ismét megbetegszünk, sőt ezek kevésbé érzékenyek az antibiotikumra, így erősödik bennük a rezisztencia.

Tartósan sem szabad szedni ezeket a gyógyszereket, mert az kedvez az evolúciós folyamatnak, vagyis a rezisztens baktériumok kiválasztódásának. Ha pedig betegek vagyunk, mindig menjünk el orvoshoz, és ne szedjük be a korábbról megmaradt gyógyszereket, mert ezeket a gyógyszereket váltogatni is célszerű, illetve a néhány megmaradt szem nem elég egy teljes kezelésre, ami manapság általában öt-hét napot vesz igénybe például egy felső légúti megbetegedésnél. A szakértő hozzátette, hogy a legtöbb dobozban általában annyi szem gyógyszer van, amennyit egy kezelés során be kellene szedni, hogy az valóban hatásos legyen.

A depresszió egy súlyos betegség, amelyet a szakértő szerint a gyógyszerekkel lehet a legjobban kezelni. Olvasd el az alábbi cikkünket, hogy megtudd, hogyan ismerheted fel a depressziót.