göndör haj kutatás

Sok mindent tudunk már a hajról, például azt, hogy miért őszülünk, és most már azt is, hogy tincseinkből a szennyvízben lévő káros anyagok kiszűrésére alkalmas eszköz is készíthető. De vajon meddig jutott a tudomány azzal kapcsolatban, hogy egyáltalán mi a szerepe a fejünkön lévő szőrnek a hőszabályozásban?

Nem a kopaszoknak a legjobb

Bár korábban azt gondolták, hogy hőségben a legideálisabb hajviselet a kopaszság, nem sokkal később ezt meg is cáfolták. Kiderült ugyanis, hogy a haj nélküli fejbőr sokkal jobban izzad, mint a hajas, hiszen a többlethőt csak így tudja leadni. Igen ám, arra viszont, hogy az egyenes, a göndör vagy épp a hullámos hogyan vesz részt a hőmérséklet-szabályozásban, nem kaptak választ a kutatók. Egészen mostanáig. 

Górcső alatt a próbababák

A Pennsylvania Állami Egyetem professzorai a legújabb kutatásukban ember alakú, termikus próbabábukon vizsgálták, hogy a különböző hajszerkezetek hogyan befolyásolják a napsugárzásból származó hőnyereséget.

A méréseket 30 Celsius-fokos hőmérsékletben, 60 százalékos páratartalom mellett végezték úgy, hogy a napsütést lámpákkal, az emberi mozgást egy szélcsatornában különféle sebességű légmozgással, az izzadást pedig a babák fejbőrének benedvesítésével utánozták. 

A legnagyobb védelem

Mondhatnánk, hogy a kutatás meglepő eredményeket hozott, ám valójában az igazolódott be, amire a tudósok is számítottak.

A fejbőrre érkező napsugárzást mind a négyféle haj csökkentette, ám a nap sugárzó hője ellen a legnagyobb védelmet mégiscsak a sűrű, apró göndör haj nyújtotta, miközben minimálisra csökkentette az izzadást.

Így tehát az is kiderült, hogy a kopaszoknak, valamint az egyenes és a hullámos hajúaknak több izzadás szükséges ahhoz, hogy „hűvösen” tartsák a fejüket. 

Verejtékmirigyek helyett

Tina Lasisi antropológus a kutatás kapcsán még egy érdekességre felhívta a figyelmet: szerinte a fejbőr szőrzete valószínűleg azért alakult ki, hogy csökkentse a napsugárzásból származó hőmennyiséget, és ezáltal az embereket anélkül hűtse, hogy a testnek extra erőforrásokat kelljen ráfordítania.

Úgy gondoljuk, hogy a fejbőr szőrzete egy passzív mechanizmust biztosított a napsugárzásból nyert hőmennyiség csökkentésére, amit a verejtékmirigyeink nem tudtak.

Ettől göndör a göndör

Ha már a göndörnél tartunk: azt tudtad, hogy a göndör hajúak szőrtüszői S alakúak? Noha ez a bizonyos kétkanyaros S alak egy életre beáll, a szőrtüsző néhány évente szerkezeti változásokon megy keresztül.

Ebben a fázisban változik meg a szőrtüsző szerkezete, lényegében összezsugorodik a bőrben, ám a tüsző a hajnövekedés új ciklusának megkezdéséhez visszanő az eredeti alakjába. A görbült tüszők tehát mindig görbén nőnek vissza, az azonban továbbra is rejtély, hogy mi szabályozza a tüsző görbületének helyreállítását.

Nem mindegy, hogy viselkednek a sejtek

A kutatók úgy vélik, hogy a haj alakjához a hajhagyma milyensége mellett a hajszálak előállítása során a sejtek viselkedésében mutatkozó különbségek is hozzájárulnak.

Az egyenes hajban a tüsző összes sejtje összehangoltan viselkedik, az egyenes tüszőből így tud egyenletesen nőni a haj. Amíg az egyenes haj szálai kerekek, addig a göndöréi elliptikusak.

Utóbbiban ugyanis a sejtek osztódása és bizonyos fehérjék termelése is aszimmetrikus, alkalmazkodva a tüsző ívéhez – az elliptikus hajszál teszi lehetővé a göndörödést.

A gének összjátéka

Azt még továbbra sem tudják, hogy az elliptikus alakból vajon hogyan jönnek létre a kicsi és a nagy loknik vagy épp a hullámok, de azt már tisztázták, hogy a folyamatokat a gének irányítják. Az eddig azonosított legfőbb vezérlő gén egy hajnövekedést erősítő fehérjét, úgynevezett trichohyalint termel. Azt valószínűsítik, hogy további, nemrégiben azonosított gén is szerepet játszhat a hajforma szabályozásában, sőt, ezek közül többről is azt feltételezik, hogy bizony a szemszínhez hasonlóan ez is öröklődhet a szülőktől.