Lepra, kolera, pestis: a középkor betegségei máig szedik áldozataikat

GettyImages-1215688335

Európa szívében élve a lepra, a pestis vagy a kolera nevét hallva megborzongunk, és a sötét középkorra gondolunk, holott ezek a fertőző betegségek máig terjednek – és nem is mind a középkorból ered.

A rossz higiéniás körülmények, a mélyszegénység és az ezekkel járó gyenge immunrendszer a középkorban óriási tömegeket érintett: mindez Európában gyökeresen megváltozott, de a világ sok más táján egyáltalán nem ez a helyzet. A fenti körülmények nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a fertőző betegségek terjedhessenek, így a fenti, sokunk által a középkorral azonosított kórok továbbra is fertőznek.

A lepra az egyik legrettegettebb betegség volt

A lepra gyakorlatilag egyidős az emberiséggel: a legrégebbi korokból is származnak feljegyzések a baktériumfertőzéssel terjedő megbetegedésről, melynek egészen 1940-ig nem volt hatékony gyógyszere. 

Aki leprás lett, az arra számíthatott, hogy a betegség hamar felismert fertőző mivolta miatt a társadalom ki fogja vetni magából – már a Bibliában olvashatók történetek arról, hogy a leprásoknak a társadalmon kívül kellett életüket tengetni,

sőt, mi több, ha emberek közelítették meg csoportjaikat, hangos kiabálással voltak kötelesek felhívni az érkezők figyelmét egészségi állapotukra.

A betegséget okozó Mycobacterium leprae a megfertőződést követően nagyon lassan osztódik, így akár 20 év is lehet a lappangási ideje, bár legtöbbször már az első évben láthatóvá válnak a leprára jellemző tünetek. Az érzéketlenné váló bőrön foltok jelennek meg, de bőrelváltozások jelentkezhetnek a nyálkahártyán és a belső szerveken is, az idegrendszert károsítva, akár vakságot is okozva. Hónapokon át tartó antibiotikum-terápia adhat gyógyulást az érintettek számára, akik valószínűleg cseppfertőzéssel kapták el a megbetegedést.

Ez a fertőző betegség eltorzítja a betegek megjelenését: így nézhet ki egy leprás keze
Ez a fertőző betegség eltorzítja a betegek megjelenését: így nézhet ki egy leprás kezea3701027 / Getty Images Hungary

A fertőző kór máig köztünk él

Európában gyakorlatilag nincsenek már leprások, az egyetlen kivételt Románia jelentette, ahol még a 21. században is működött egy leprakórház, az utolsó megbetegedést pedig a nyolcvanas években jegyezték fel. A világ egészét tekintve azonban közel sem ennyire jó a helyzet: 2020-ban 127 558 új esetet jegyeztek fel 139 országban a WHO adatai szerint. A frissen megfertőzöttek közt több mint 8200 gyermek is volt.

A nyolcvanas évek óta egy három gyógyszerből álló koktéllal kezelik az érintetteket, akik 6-12 hónapon át szedik a szereket.

Jelenleg az a terv, hogy 2030-ra sikerüljön felszámolni a leprát a világon – ha sikerülne az extrém szegénységet megszüntetni, ez is egyszerűbb feladat lenne. Mivel a lepra ma is erősen stigmatizál, a betegek sokszor nem is mernek beszélni arról, hogy tüneteket vesznek észre magukon, ezért orvoshoz sem jutnak el gyorsan.

A pestis ma jól kezelhető

A kisemlősök és rajtuk élősködő bolhák terjesztette pestis jóval elterjedtebb: Óceánia kivételével minden kontinensen találnak új eseteket még napjainkban is. Ezek java része Afrikában következik be, de szerencsére ma már nem ugyanazt jelenti a fekete halál, mint amit a középkorban:

a halálozási arány akkor igen magas, akár 30-60 százalékos, ha valaki nem kap idejében kezelést,

de ha az antibiotikum-terápia megkezdődik, fel lehet gyógyulni a kórból.

A legtöbb eset Kongóban, Madagaszkáron és Peruban fordul elő: oltás nincsen a betegség megelőzésére, de a megfigyelések szerint a BCG elleni oltás képes némi védelmet nyújtani ellene, ám ennek felvételét nem ajánlják az egészségügyi személyzet számára sem.

A szennyezett víz lehet a kolera forrása
A szennyezett víz lehet a kolera forrásaborgogniels / Getty Images Hungary

A kolera hamar halálhoz vezethet

A kolera kakukktojás, hiszen a középkor még nem ismerte a betegséget: a Gangesz deltájából indult meglehetősen sikeres világhódító útjára a 19. században, majd lassan eljutott a világ minden tájára. A megfertőződést követően órákon belül megölheti a betegeket, akik az akut hasmenés miatt kiszáradnak: 

a nagyon virulens baktérium okozta fertőzés akár 12 órával a szennyezett víz vagy élelmiszer fogyasztását követően tüneteket mutathat.

2020-ban több mint 300 ezer esetet és 857 halálesetet jegyeztek fel a betegséghez köthetően: a kutatók becslése ennél jóval magasabb, az is lehetséges, hogy akár 4 millió ember is elkapja a betegséget egy évben. Az esetek valós száma azért tér el ettől annyira drámai mértékben, mert a nem jelentett esetek száma nagyon magas: a turizmus miatti félelmek hatására titkolják ezeket sokszor.

Egy szomszédos országban is terjedt az idén

A kolera kezelése egyébként nem bonyolult: rehidráló készítményekkel biztosítani lehet az, hogy a betegek ne száradjanak ki, és három, szájon át beadható vakcina is létezik megelőzésére. A WHO szeretné ezt a betegséget is 2030-ra eltüntetni a föld színéről, de az ukrajnai háború is mutatja, hogy a legmeglepőbb helyeken is felütheti a fejét a betegség. Az erős ostrom alá vett Mariupolban is megjelent a betegség a vérhas mellett: egyelőre hiba lenne azt hinni, hogy biztonságban tudhatjuk magunkat tőle.

Három szakácskönyv ingyenes szállítással!


Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.

MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!

Tekintsd meg ajánlatunkat,  kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra