Létezésünk biológiai folyamata viszonylag egyszerűnek tűnik: megszületünk, élünk, majd meghalunk. Az élet és a halál hagyományosan ellentétes fogalmak, azonban a legújabb kutatások szerint lehet egy eddig ismeretlen, harmadik állapot is, ami megkérdőjelezheti a biológia alapvető törvényeit. Na nem a túlvilágot vagy a feltámadást fedezték fel, de egyes sejteknél a halál nem a véget jelenti, hanem egy új dolog kezdetét.
A halál után kezdődik a harmadik állapot
A tudósok általában úgy tekintenek a halálra, mint az egész szervezet működésének visszafordíthatatlan leállására. A szervátültetés gyakorlata is felveti a kérdést, hogyan tudnak a test halála után a szervek, szövetek és sejtek tovább működni. A Physiology című folyóiratban publikált felfedezés azonban ennél tovább ment: kiderült, hogy egyes sejtek képesek a halál után többsejtű organizmusokká alakulni, és új, az eredetitől eltérő funkciókat kifejleszteni. Ez az úgynevezett harmadik állapot.
A változás és átalakulás a természet egyik alapvető jellemzője, a hernyóból pillangó lesz, az ebihalból béka, de kevés olyan fejlődési átalakulás létezik, amikor az organizmusok nem előre meghatározott módon változnak – írják a kutatók. A petricsészében korlátlanul osztódni képes sejtkultúra nem jellemezhető a harmadik állapottal, mert – és ez a kulcs – nem fejleszt ki új funkciókat.
Élet új formában
Kísérletük során a mikrobiológusok és molekuláris biológusok azt vették észre, hogy megfelelő laboratóriumi feltételek mellett az elpusztult békaembriókból kivont bőrsejtek képesek voltak alkalmazkodni az új körülményekhez, és többsejtű organizmusokká, úgynevezett xenobotokká alakultak át.
Ezek az organizmusok úgy viselkedtek, ami messze túlmutatott eredeti biológiai szerepükön.
Egész pontosan az apró, szőrszerű csillóikat tájékozódásra és helyváltoztatásra használták, míg az élő békaembrióban a csillók a testet védő nyálka mozgatására szolgálnak. Apróságnak tűnik a különbség, de a szervezet halála után ezek a sejtek újraszerveződtek, és új formában éltek tovább, sőt, a xenobotok képesek az öngyógyításra is.
A kutatók azt is megállapították, hogy az emberi tüdősejtek miniatűr, többsejtű organizmusokká tudnak szerveződni (anthrobot), amelyek mozognak, tájékozódnak, új módon viselkednek. Nemcsak önmagukat, hanem a közelükben lévő sérült idegsejteket is megjavítják. Mindezek megkérdőjelezik azt az elképzelést, hogy a sejtek és organizmusok csak előre meghatározott módon fejlődhetnek. A harmadik állapot pedig arra utal, hogy a szervezet halála fontos szerepet játszhat abban, hogyan alakul át idővel az élet.
Sejtrobotok a gyógyításban
A harmadik állapot nem csak az élet biológiai határait tágítja ki, és a sejtek alkalmazkodóképességét helyezi új megvilágításba. Új kezelési lehetőségeket is kínál az orvostudomány számára.
A tüdősejtekből álló mesterséges „sejtrobotokat” a beteg élő szövetéből lehetne előállítani, és segítségükkel gyógyszereket juttathatnak célba a páciens testében anélkül, hogy immunválaszt váltanának ki, azaz támadásba lendülne a szervezet védekező rendszere. A sejtrobotok feloldhatnák például az érelmeszesedésben szenvedő betegek plakkjait az artériák falán, vagy eltávolíthatnák a cisztás fibrózissal élők szervezetében felhalmozódó váladékot.
Ráadásul ezeknek az organizmusoknak természetes körülmények között véges az élettartama, négy-hat hét után lebomlanak, ami meggátolja, hogy kontroll nélkül növekedjenek. És nem is képes harmadik állapotba kerülni mindenfajta sejt.
Vagyis egyelőre nincs szó örök életről vagy feltámadásról, de a harmadik állapot további vizsgálata új fejezetet nyithat a személyre szabott és a megelőző orvoslásban.
Olvasd el azt is, hogy magyar kutatók által felfedezett molekulák szabhatnak gátat egyes rákos sejtek szaporodásának.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
