Az ázsiai kontinensen a szépséget a sápadt bőrrel azonosítják, különösen a kínai, japán, vietnami, koreai és indiai szépségszabványokban. „A nyomás nagy része az anyáktól és más családtagoktól érkezik ”– idézi a Good House Keeping Nikki Khannát, a Vermonti Egyetem szociológusát, aki könyvet is írt a témáról. A nők azt hallják, hogy a világos, majdnem fehér bőr gyönyörű, és minél világosabb a bőrük, annál több esélyük van a sikerességre és a pártalálásra. A könyvek és a média pedig ma is fenntartják ezt a felfogást.
„M. M. Kaye Hétköznapi hercegnő című műve olyan könyv volt, amelyet gyerekkoromban szerettem, de felnőttként újraolvasva rájövök, hogy az ilyen könyvek mennyire problémásak” – mondja Frances Cha, az If I Had Your Face című könyv koreai szerzője. A történet lényege, hogy a Dél-Koreában dolgozó nők amellett, hogy próbálnak érvényesülni a mindennapokban, még küzdenek a nemek közötti egyenlőtlenséggel és a lehetetlen szépségideállal is.
A sápadt bőr iránti vágy mindig is létezett az ázsiai kultúrában. Az ókori Kínában ez jelezte az elit státuszt, míg a sötét bőr azt, hogy valaki hosszú napokon át gazdálkodik vagy fáradozik. Ez aztán ahhoz vezetett, hogy a nők elkezdték fehéríteni a bőrüket, és ez mára Ázsiában több milliárd dolláros iparággá nőtte ki magát. Az olyan népszerű márkák, mint a L'Oréal, a Nivea és a Lancôme, olyan bőrfehérítő szappanokat és krémeket árulnak, amelyek „tiszta és világos” eredményt ígérnek.
A fehér anyától és dél-ázsiai apától származó Nikki Khanna elmondta, hogy ma már nemcsak arról van szó, hogy a boltok tele vannak fehérítő krémekkel és szappanokkal, de most már a nők a végletekig elmennek a fehérítő lézeres kezelésekkel, fehérítő tablettákkal és fehérítő bőrvédőkkel.
A bőrhalványítás óriásira nőtt iparág, amely a színes bőrű emberek, különösen a nők kételyeit csak felerősíti – magyarázza.
Nagyobb szemek után áhítoznak
Frances Cha Dél-Koreában nőtt fel, és amikor Amerikában professzionális sminkmesterek keze alá került, azok egyszerűen nem tudtak mit kezdeni tipikus ázsiai szemével. Elmeséli azt is, hogy amikor először találkozott egy barátja édesanyjával, aki egy koreai híresség volt, az azt mondta neki, hogy fel kellene varratnia a szemét. A nagyobb szem azt jelentik, hogy valaki vonzó – és hát ki ne szeretne manapság vonzó lenni?
A blefaroplasztika, avagy kettős szemhéjplasztika jelentős szépségápolási trend, amely a 19. századból származik, és különösen népszerű a kelet-ázsiai országokban, például Tajvanon és Mongóliában. A műtéti eljárás felemeli a kisebb szemet, és segít a rejtett szemhéjúaknak, hogy jobban láthatóvá váljon a mélyítővonal. Ezzel a beavatkozással tulajdonképpen nagyobbnak tűnnek a szemek.
A nagyobb szem iránti vágy a nyugati kultúra ázsiai médiára gyakorolt hatásának tulajdonítható, amely gyakran kiemeli a nagyobb szemű színészeket és színésznőket a „szebb” karakterek között. Az Amerikai Plasztikai Sebészek Társasága szerint a szemhéjplasztikai műtétek átlagos költsége 3282 dollár.
Minél kisebb az állkapocs, annál jobb
Bár a legtöbb plasztikai műtétet az Amerikai Egyesült Államokban hajtják végre, Dél-Koreát gyakran a világ plasztikai sebészeti fővárosának tekintik: minden harmadik 19–29 éves nő túlesett már valamilyen szépészeti beavatkozáson.
A szemhéjműtét mellett az állkapocs méretének csökkentése is roppant népszerű, pedig első hallásra ez elég barbárnak tűnik. Egy kis bemetszéssel kezdődik a szájban, majd a felesleges csont „leborotválása” következik. Az eljárás ára körülbelül 6500 dollár.
Emellett gyakoriak az orrműtétek is, amelyeknek Ázsiában az a célja, hogy növelje az orrot: azt akarják elérni, hogy az orr jobban kiemelkedjen az arcból, magasabb legyen az orrnyereg és hegyesebb a csúcs. A lábadozás egy ilyen műtét után akár egy hónapig is eltarthat, költsége körülbelül 15 000 dollár.
Amerikai és ázsiai szépségideálok
Függetlenül attól, hogy ki melyik ideálhoz igyekszik hasonlítani, egy idealizált – gyakran irreális – etalonhoz való hasonlítgatás szörnyű károkat okozhat az önbecsülésünkben.
Ahelyett, hogy állandóan kritizáljuk magunkat, érdemes inkább áttekinteni, hogy hogyan változott a nőideál a történelem során, és gondolkozzunk el azon, hogy vajon kinek milyen haszna van abból, hogy állandóan azt érezzük, soha nem fogunk megfelelni senkinek. A kozmetikai cégek és klinikák például rengeteg pénzt kaszálnak a nők bizonytalanságán.
Sok oka lehet annak, hogy egyes nők plasztikai sebészhez fordulnak. Ha nem léteznének az úgynevezett szépségszabályok vagy szépségideálok, a nőknek talán sikerülne látni és elfogadni a saját szépségüket, függetlenül a bőrtónusuktól, a szemük méretétől vagy az állkapcsuk alakjától.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés